Miközben a legtöbb magyar munkavállaló még mindig a munkanélküliségtől tart, a munkaerőhiány is egyre nagyobb problémát jelent hazánkban. Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója elmondása szerint ehhez több tényező hozzájárul, így a növekvő gazdaság keltette igény mellett a csökkenő lakosság is, ami a természetes fogyás és a gyorsuló migrációs egyenleg felborulásának a következménye. Ezt a tendenciát erősítik a szakképzés ellentmondásai: sok esetben az oktatás struktúrája ugyanis nem a munkáltatói igényekhez, hanem a diákok nem jól menedzselt álmaihoz igazodik.
Fogy a munkaképes magyar lakosság
A magyar lakosság folyamatos fogyása ahhoz vezet, hogy évről évre csökken a potenciális munkavállalók száma, a társadalmon belül pedig megnő a 65 év feletti korosztály aránya. „Míg 15 évvel ezelőtt közel 189 ezer 24 éves fiatal lépett be a munkaerőpiacra, a számuk idén már a 128 ezret sem érte el a KSH adatai szerint” – emelte ki Baja Sándor.
A kormány a fiatalok, anyukák, idősek, megváltozott képességűek munkavállalásának támogatásával rövid távon szép eredményeket ért el a munkavállalók számának növelésében, és immár a 15–64 éves korosztály 64 százaléka dolgozik, szemben az 1998-as 54 százalékkal. A további növekedési potenciál azonban véges, ráadásul az ország migrációs egyenlege is felborult. „A külföldön munkát vállaló magyar fiatalokat sok évig pótolni tudtuk a környező országokból érkező – elsősorban határon túl élő magyar – dolgozókkal, azonban az Európai Unió bővülésének, így többek között Románia csatlakozásának köszönhetően ennek a munkaerőnek a jelentős része is Nyugat-Európa felé áramlik” – magyarázta a szakember.
A hosszú távú megoldást a jól fizető állások teremtése jelenti
„Miközben ezek a trendek a kínálati oldal csökkenésében érhetők tetten, addig a gazdaság élénkülésével azt látjuk, hogy a vállalatok egyre több tehetséges alkalmazottat vennének fel, ez vezet a munkaerőhiány kialakulásához” – mondta el Baja Sándor. Ez nem egyformán jelentkezik az egyes régiókban, a leginkább érintett területek Északnyugat-Magyarország, az osztrák határterületek, Budapest és vonzáskörzete.
„A kormány körültekintő, de határozott minimálbért emelő törekvéseit támogatni kell, de a gazdasági szféra együttműködése nélkül ezek nem jelenthetnek tartós megoldást. Ha a magyar vállalatok szeretnének a nemzetközi versenyben talpon maradni, hosszú távon szükség van a reálbérek valós növelésére” – jegyezte meg Baja Sándor. A rendszerváltás óta ugyan ezen a területen 40 százalékos emelkedés történt, ez azonban elmarad a nyugati vagy a visegrádi országokban tapasztalható béremelés ütemétől. „A versenyképességünket nem veszíthetjük el átgondolatlan fizetésemeléssel – úgy, ahogy az például Szlovéniában történt –, ugyanakkor a környező országokhoz képesti bérollót összébb kell zárni. Szerencsére egyre több Magyarországon működő vállalat felismeri ennek a jelentőségét, és lépéseket tesz a bérfejlesztés irányába” – tette hozzá a szakember.
Jó irányt jelent az üzleti szolgáltató központok (SSC-k) megjelenése, melyek magas hozzáadott értékű munkalehetőséget biztosítanak, és ma már 30-40 ezer munkavállalót foglalkoztatnak hazánkban versenyképes fizetésért. „A legfontosabb tehát nem a munkahelyek számának növelése, hanem a jól fizető munkahelyek teremtése” – emelte ki Baja Sándor.
