A harmincasok fele külföldre menne – vagy már ott is van

A világon minden három álláskereső közül kettő hajlandó lenne külföldre költözni egy állás kedvéért, Magyarországon a harmincas korosztály fele ilyen. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada a legnépszerűbb célországok azok körében akik külföldre kacsingatnak.

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: PP Archív

Különösen magas a külföldi munkavállalásra nyitottak aránya a fejlődő gazdaságú országokban, valamint azokban, ahol politikai bizonytalanság tapasztalható és néhány olyan országban is, amelyekre ez nem jellemző. Például Svájcban a megkérdezettek több mint 75 százaléka, Ausztráliában több mint 80 százaléka és Hollandiában több mint 90 százaléka azt mondta, fontolóra venné, elköltözzön-e más országba dolgozni – olvasható a 200.000 válaszadóval készült, mobilitásról és munkavállalási preferenciákról szóló „Decoding Global Talent” című kutatás beszámolójában.

A nők között nagyobb a kivándorlási hajlandóság Magyarországon.

A BCG és a The Network 189 országban kérdezte meg az álláskeresőket, hogy milyen tényezők motiválják őket, és mely országokba költöznének szívesen. Az Egyesült Államok vezeti a szóba jöhető külföldi munkavállalási célországok listáját, a felmérésben megkérdezettek 42 százaléka tartja vonzó úti célnak. Ezt követi a másik két angolszász ország: Nagy-Britannia és Kanada, amelyet a megkérdezettek 37 százaléka, illetve 35 százaléka jelölt meg. A lista első tíz helyén lévő többi ország között van Németország, az erős gazdasággal rendelkező európai országok, továbbá azok, amelyeknek markáns a kulturális vonzereje.

A felmérés egyik legjelentősebb megállapítása arra vonatkozik, mitől érzik általában motiváltnak magukat az emberek a munkahelyükön. Noha a pénz továbbra is számít, a kutatás erős bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az egyéb juttatások már fontosabbak, mint a szigorúan anyagi szempontok. A munkahelyi elismerést valamennyi megkérdezett az első helyen említette a fontossági sorrendben. Két másik második és harmadik helyen szereplő “szoft” tényező – a kollégákhoz fűződő jó viszony és a munka- magánélet.

NYELVTUDÁS NÉLKÜL DOLGOZNÁNK KÜLFÖLDÖN
A munkaképes korú magyar lakosság nagyjából ötöde tervez egy-két éven belül hosszabb-rövidebb időtartamú külföldi munkavállalást. Kevesebb szó esik viszont arról, hogy ezeknek az embereknek mekkora része rendelkezik az ehhez szükséges képességekkel, mekkora esélyük van ténylegesen munkát találni.
„A több mint 5000 fős magyarországi kutatás eredményei árnyalják ezt a képet” – magyarázta Gerhardt Erik, a Profession.hu piacelemzője, aki elmondta, hogy míg a fejlettebb országokban a külföldi munkavállalás mögötti hajtóerő a világkép tágítása, tapasztalatszerzés, vagy a szakmai tudás elmélyítése, addig itthon nem meglepő módon a jobb megélhetés ígérete nagyon erős szempont a külföldi munkavállalásról hozott döntésben. „A több mint 5000 válaszadó 50-60 százaléka dolgozik már, vagy lenne hajlandó külföldön dolgozni. Komoly jel, hogy a válaszadók többségében a 30 évnél idősebbek korosztályába tartoznak, ami egyben azt is jelenti, hogy a fiatal felnőttek élethelyzetétől eltérő, összetettebb életet is újrakezdene más országban.” (A magyarok 93 százaléka úgy érzi, hogy idehaza nincs munkahelyi biztonság.)

A kutatás meglepően nagy különbségeket mutat a világ munkaerőpiacáról. Miközben a nyugat-európaiakat gyakran egységes csoportként képzeljük el, az egyes országok jelentős eltéréseket mutatnak a tekintetben, mennyire hajlandók külföldre menni munkát vállalni az emberek. Nagy-Britanniában és Németországban is csak a megkérdezettek 44 százaléka mondja, hogy hajlandó külföldön elhelyezkedni. Ez kevesebb, mint a fele annak az aránynak, ami a hollandok külföldi munkavállalási hajlandóságát írja le, és jelentősen elmarad a svájciaké mögött is.

A foglalkozás, a szakma nagyon erősen befolyásolja a mobilitást. A mérnöki és műszaki pályán dolgozók nagyobb valószínűséggel vesznek fontolóra egy külföldi állást. A legkevésbé azok mutatnak költözési hajlandóságot, akik az erősebben szabályozott területeken dolgoznak, pl. szociális munkások, vagy az egészségügyben dolgozók.

Azok, akik majd külföldön vállalnak munkát, tulajdonképpen nem országokban, hanem városokban gondolkodnak, első helyre téve Londont, amit New York és Párizst követ. „A világ munkaerőpiacán tapasztalható növekvő mobilitásnak és a dolgozók preferenciáiban megfigyelhető elmozdulásoknak komoly következményei vannak” – mondja Carsten von der Linden, a The Boston Consulting Group főigazgatója és a beszámoló társszerzője. „Ha a kormányzati döntéshozók és a multinacionális vállalatok HR-vezetői nem veszik észre, hogy mi megy végbe, akkor egy nap könnyen arra ébredhetnek, hogy a legtehetségesebb dolgozóik kivándorolnak, és nem is térnek haza. Sokkal jobban jár, aki ennek az egyenletnek a másik oldalán van” – tette hozzá.

Megfontolandó szempontok külföldi munkavállaláshoz
A külföldi befogadó országok különböző statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy egyelőre nem csillapodik a magyar állampolgárok külföldi munkavállalói kedve. Miközben egyes becslések szerint immár a félmilliót is elérte a külföldön szerencsét próbáló magyarok száma, egyre nő azok száma is, akik megfelelő felkészülés, informálódás híján keserű tapasztalatokkal kénytelenek rövid időn belül hazatérni.

Véleményvezér

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo