Folytatódott az ország nyugatra és középre billenése, keletről és északról egyre többen vándorolnak a fejlettebb megyékbe - derül ki a KSH tavalyi folyamatokat elemző összefoglalójából, amihez laptársunk, a Privátbankár.hu azt is hozzáfűzte, hogy a fejlett körzetekben várható a legtöbb lakásépítés és a kiskereskedelem újabb térhódítása.

A jelentés azt is megállapítja, hogy a Budapestről elvándorlók számának jelentős növekedése mellett kevesebben költöztek a fővárosba, mint egy évvel korábban, ami elsődlegesen szintén a járványhelyzetből fakadó korlátozásoknak és lezárásoknak tudható be. Ahogy a fenti térképen is jól látszik, a főváros teljes belföldi vándorlási mérlege 2020-ban is negatív egyenleget mutatott, ám a vándorlási veszteség közel háromszorosára, 16 400 főre nőtt a 2019-es 5698-ról.

A lap szerint a nagy ipari és kereskedelmi beruházásoknak otthont adó városainkban, különösen a járműipari központokban már az elmúlt pár évben is felpörögtek egyebek között a lakásberuházások. Nyilvánvalóan azért is mert növekedett ezen városaink vonzereje, sokan érkeztek oda messzebre lévő megyéinkből, növelve ezzel a lakások iránti keresletet. Az alábbi térkép pedig azt jelzi, hogy melyik körzetekben (Győr, Somogy és Pest megye, valamint Debrecen környéke) erős a lakásállomány megújulási üteme.

A járvány mellett a különféle kormányzati ösztönzők is a kisebb falvakba terelést „segítették” már tavalyelőtt, és tavaly csak folytatódott ez. A falusi csok feltétlenül ide tartozik, ennek népszerűsége mögött természetesen nem csupán az van, hogy nyugalmasabb egy nagyvárostól akár 20-25 kilométerre lévő falu, hanem az is, hogy sokkal megfizethetőbb az élet, főleg az ingatlanok. A távolságot aki csak teheti bevállalja, a felhasználható ingyen milliókból pedig jóval nagyobb eséllyel tudja valaki felújítani a kiszemelt romos házat, mint másutt.

A divatosabb községek népességnövekedése legalább 5-8 éve tart, de mostmár országosan is elmondható, hogy tavaly az állandó vándorlások 13 350 fős, pozitív mérlege mellett az ideiglenes vándorlások is növelték a községek népességszámát. Az ideiglenes vándorlásokból származó 5700 fős nyereségre 1997 óta nem volt példa a községek vonatkozásában.

A járvány miatti home office őrületben a családi házak kereslete nagyon megnőtt, ez főleg a fővárosi agglomerációban érződött. Természetesen az a tény, hogy Budapest lakossága megint csökkent pár ezer fővel nem ejti pánikba az ingatlanfejlesztőket vagy az egyéb beruházókat. Összességében még így is itt indult és itt is fog indulni a legtöbb lakásberuházás és üzletek is leginkább itt fognak nyílni. Főleg, ha a kormány felpörgeti a most éppen halódó rozsdaövezeti programot. 

Pest megye azért is nyertes, mert a logisztikai beruházások mintegy harmadát elvitte. Budapesten egyre nehezebb raktározásra megfelelő területet beépíteni, viszont az agglomerációban bőven vannak még területek. Az egymás után felhúzott raktárközpontokban dolgozók jelentős része helybéli vagy nem túl messze lakik, közöttük sok az odavándorolt ember. A régiók közül Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje volt a leggyengébb, de mindkét területi egység esetében mérséklődött a vándorlási veszteség a korábbi évekhez képest. Észak-Alföldön 5800, míg Észak-Magyarországon 2850 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásokból eredően. A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el a legtöbben, 3950, illetve 3700 fős vándorlási veszteséget okozva, ami ezer lakosra vetítve –7,2, illetve –5,8 ezreléket jelentett. A negatív vándorlási különbözet mindkét megye esetében leginkább a Budapestre és Pest megyébe irányuló elvándorlásnak tulajdonítható, de Szabolcstól még Hajdú-Bihar megye is sok embert átvonzott.