Irodaházakat, raktárakat, telkeket és szenvedő hoteleket céloznak idén a magán- és intézményi befektetők. A lakáspiacon is egyre gyakrabban jelennek meg ezek a vevők.

Főleg az alacsony bázis miatt lehetett nagyot kaszálni a salgótarjáni tégla lakásokon, de a szekszárdi panel is jól tejelt.

Négy éve él a rendelet, miszerint jelenteni kell a pénzmosásgyanús eseteket az ingatlanközvetítőknek is. Egyelőre nem tudjuk, hogy voltak-e ilyen esetek.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy az átlagosan korszerűhöz képest mennyivel kell többet költeni arra, hogy nulla energiaigényű otthont építsünk. Nem feltétlenül a legdrágább megoldás a legjobb – állítják a szakértő mérnökök.

Jobb feltételekkel lehet ma irodát bérelni és ezt érdemes kihasználni.

A legnagyobb építőipari szereplőknél pénz és képzett szakember is van a legújabb technológiai megoldások megvásárlására és alkalmazására. Egyik-másik még fejleszt is ilyeneket. A kkv-k zöme azonban legfeljebb a digitális eszközpark lecserélésében látja a megújulást és ismeretlen fogalom nekik az Ipar 4.0.

Paksot kivéve szinte minden nagy állami látványberuházás jól halad. A mostani állás szerint majdnem mind a tervezett időben elkészülhet, egyiket-másikat még a választások előtt átadják.

Várhatóan még a választások előtt leteszik a 300 milliárd forintért épülő dél-budai szuperkórház alapkövét. Mintegy 30 milliárd forintért további közlekedési beruházás is kezdődhet a környéken.

Az Airbnb-s lakások kiadóinak azzal kell számolni, hogy most nyáron még nem lesz jelentős növekedés ebben a szegmensben, ráadásul az érkező turistákért a hotelek és más szálláshelyek is versenybe szállnak a kedvezőbb árakkal.

Új licitrendszert indított az Ingatlantájoló.hu. Azt ígérik, hogy gyorsabban és könnyebben lehet majd megtalálni a megfelelő új vagy használt lakást.

Más rozsdaövezetekkel ellentétben Buda déli részén többen sokkal kisebb tempót és mennyiségi növekedést látnának szívesen. Óvni akarják a nagy és értékes, Dunához közeli területeket – derül ki sorozatunk következő részéből.

Az irodákat bérbeadók most a bérlők kegyeit keresik. Minden kategóriában és akár úgy is, hogy mindenre kiterjedő felújítással emelik az irodaház szolgáltatási színvonalát. Kedvező hitellel vásárolni is lehet irodákat.

Újabb infrastrukturális és kereskedelmi fejlesztések lesznek Újlipótvárosban, ahová - bár nem olcsó környék, de - sok budapesti szeretne költözni. 

Tavaly is folytatódott az ország billenése nyugatra és középre, legalábbis ami a belső vándorlást illeti. A nyertes megyékben pörgött fel a legjobban az ingatlanforgalom és ezekben a körzetekben fognak nagyobb sebességre kapcsolni idén és jövőre a lakásépítések.

Ingyen milliókra pályázhat több tízezer magyar háztartás, de hiába lesz több pénzük, egyre magasabb a számla, ha építőanyagot kell beszerezni, közben kivitelezőt is nehéz találni. 

A koronavírus-járvány csak kisebb sérüléseket okozott a befektetési céllal vásárolt üzleti ingatlanok (irodaházak, bevásárlóközpontok, raktárközpontok) piacán. Még mindig infláció feletti hozamokra lehet számítani.

Már lát bizonyos pozitív jeleket az MNB, de az üzleti ingatlanok többségénél csak az év vége felé és még inkább jövőre lehet érdemi kedvező változásokra számítani - derült ki a jegybank jelentéséből, aminek részleteit szerdán mutatták be online sajtótájékoztatón.

Inkább a tartalékolás jellemezte a lakosságot a járvány elmúlt egy évében. Az el nem költött pénz sokaknál maradt a párnacihában vagy állampapírokat vettek belőlük.

Az előre menekülő nagy technológiai cégek Budapesten is beruházásokkal akarják vonzóbbá tenni irodáikat, elindult a dolgozók nagy visszacsábítása. Az irodapiac eközben továbbra is stagnál, a fejlesztők nem feltétlenül akarnak kockázatos akciókba kezdeni.

A bajba került cégtulajdonosok még kitartanak, a nyár közepére azonban változhat a kép, ha nem sikerül stabilizálni a bedőlés szélére került vállalkozások helyzetét. Vevői oldalon a kormány kedvencein kívül képbe kerülhetnek nyugati és ázsiai befektetők is.

Eddig csak az volt biztos, hogy drágábban lehet építkezni a növekvő kivitelezési költségek miatt. Most már az is megerősítést nyert, hogy a külső hatások miatt mind az új, mind a használt lakások ára emelkedett az elmúlt három hónapban.

Miközben az ingatlanos cégek és a lakosság is folyamatosan egyre optimistább a lakáspiaccal kapcsolatban, mind többen számítanak a használt lakások kisebb árcsökkenésére, különösen Budapesten – derül ki a GKI és a Masterplast felméréséből. Az új építésű lakások ára ugyanakkor csak elvétve mérséklődött az 5 százalékos áfa miatt. A projektek többségénél stagnálnak, néhánynál még növekedtek is az árak.

Erősödik a telekvadászat a logisztikai piacon, a telek és a raktárközpont lehet az évtized nagy dobása. Az elektronikus kereskedelem miatt hatalmas a kereslet a városok környékén lévő nagyobb és a belső kerületekben található kisebb és közepes raktárakra. A befektetők Magyarországon továbbra is keresik a földszintes, nyitott parkolójú bevásárló parkokat és szakáruházakat is.

Idén már minden második hazai vállalat létszámnövekedéssel számol. A koronavírus járvány azonban elmélyítette azokat az aggodalmakat, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni – derül ki a PwC Magyarország 10. vezérigazgatói felméréséből.

A magyar divatáru és egyéb kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari vállalkozások közül egyre kevesebben tudják fizetni a bérleti díjakat. Már eddig is több hálózatnál voltak leépítések, de a még további zárvatartás miatt hamarosan nagy elbocsátási hullám indulhat.

A rendszerváltás környékén átélt kárpótlás óta nem történt ilyen méretű beavatkozás a piacba, a törvény mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint több mint 1 millió ingatlant érint, amelynek összterülete mintegy 2,4 millió hektár.

A 21. századi kórház egyfajta egészségpláza, olyan szolgáltató központ ahol a hatékony gyógyulásé a főszerep, de van gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz bolt vagy egyéb kereskedelmi egység is. Ideális esetben lehet, ügyet intézni, postára, kávézóba vagy kápolnába menni, vagy a kertben pihenni.

Földterületi botrányoktól hangos mostanában az osztrák és szlovák határnál lévő Bezenye, ahol előkészületben van egy egymilliárd eurós óriásberuházás. Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a lakóparknak kiszemelt területnek és az ipari parki telkeknek.

Budapesten a COVID előtti időszakban 15 ezer ingatlanban adtak ki magánszállást, ez 2021 elején már alig éri el a hétezret, s ennek akár a fele-kétharmada a hosszú távú bérleti piacot bővíti. Ott a túlkínálat miatt tovább tart a bérleti díjak apadása, bár a csökkenés üteme lassabb lett az év elején.

Ősztől több ezer lakás jelenhet meg az új lakások kínálatában. De ne várjunk országos és mindenkire érvényes csökkenést. A lakásberuházó cégek költségei ugyanis folyamatosan növekednek, így hiába kisebb az áfa, az 5 és a 27 százalék közötti különbséget megeszi a fejlesztői terhek növekedése.

Még mindig kelendőek az irodaházak Magyarországon és a közép-európai térségben. Kisebb a hozam, mint pár éve, de továbbra is ez az első számú eszköz az üzleti ingatlanok piacán.

Hetven javaslatban összegezte az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary), hogy a következő években miként lehetne növelni az ország és a magyar cégek versenyképességét.

Idén a vesztes oldalon voltak a plázák, a tavalyinál is jobban muzsikáltak a diszkontláncok, de az igazi nyertes a földszintes bevásárlópark a kiskereskedelmi ingatlanok piacán. Annyira népszerű lett a befektetők körében, hogy már vadásznak rájuk Magyarországon is. Egy őrült év summája következik.

Közgazdasági szempontok hosszú sora nehezíti, hogy – külföldi vagy hazai – szakmai befektető felvásárolja vagy kiszorítsa az itt megtelepedett külföldi, főleg élelmiszert áruló üzletláncokat. Lázár János kormánybiztos minapi nyilatkozatának nincs erős gazdasági talapzata, a szabályozás révén való kiszorítás meg nagyon erős uniós ellenállásba ütközhet. Ráadásul a legnagyobb hálózat a kormány stratégiai partnere, a másodikat milliárdokkal támogatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb gazdasági megfontolásokat, amelyekkel számolnia kell egy olyan cégnek, amelyik rávetné magát az esetleges koncra. Ebben segítségünkre volt több tanácsadó cég, de egyik sem vállalta névvel a megszólalást.

A bejelentett kormányzati ösztönzők által várhatóan bővülő kereslet egy része csak eltolva jelenik meg, s addig rengeteg cég kerül a tönk szélére – ezt az építőipari szervezetek egymás után megerősítik, legfeljebb finomabban fogalmaznak.

Továbbra is érezhető különbségeket lehet tapasztalni a panelárakban a Duna két oldalán. Hasonló eltérés áll fenn az ország keleti és nyugati részei között is. Miért nem zárul az olló, mire számíthat egy eladó és mire egy vevő. Jöjjenek a tények, az okok és a szempontok!

A bevásárlóközpontok üzemeltetői már nem nagyon tudnak további kedvezményeket adni a bajba jutott bérlőknek. A főútvonalak és a bevásárlóutcák üzletei sincsenek jobb helyzetben, egyre több vitrinbe kerül ki a kiadó vagy eladó tábla. Tömeges végleges boltbezárások jöhetnek már a tél végén, ha nem lesz állami vagy önkormányzati segítség. A karácsony biztos nem húzza ki őket a csávából, a külföldiek már hónapok óta nem jöhetnek és még hetekig nem is fognak jönni.

Hiába jönnek az ingyenmilliók a kormánytól, ha valaki építkezni vagy felújítani szeretne, akkor a januárinál magasabb anyag- és kivitelezői árakkal kell számolnia az új évben és a drágulás a jövőben sem fog leállni, legfeljebb lassulni. Az idei árnövekedés mértékét széles sávba teszik az érintettek, de senki sem mondja, hogy az öt százaléknál kisebb lesz. A romló forint is csak növeli a költségeket, ezek jelentős részét nyilvánvalóan áthárítják a végfelhasználókra.

Az elmúlt hetekben-hónapokban többször is megírtuk, hogy a fővárosból kiköltözni vágyók, vagy az ott munkát szerzett nem budapestiek a nyugati, az északnyugati, az északpesti és a délpesti körzetekben találkoznak a legmagasabb lakásárakkal, a drágulás is itt a leggyorsabb. Most a Takarék Index is megerősítette ezt, s közvetve azt az állításunkat is, hogy az átlagos forrásokkal rendelkező családosok leginkább a Budapesttől keletre és délkeletre lévő településeken tudnak megfelelő méretű és állapotú ingatlant vásárolni vagy építeni. Vagyis ezek lehetnek az árháború győztesei.

Az irodapiacot is fenekestől felforgatta a járvány. A cégvezetőknek viszont kapóra jött, hogy teljesen újragondolják a bizniszt: nem csupán azt, hogy mekkora terület kell a vállalkozásuknak, de azt is, hogy miként tudnák hatékonyabban használni az irodát. Beindult az újratervezés, sok helyütt már a megvalósítás is elkezdődött.

Az Európai Bizottság épületkorszerűsítési stratégiát tett közzé, mely az épületek energia-hatékonyságát kívánja javítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséért és az energia-szegénység mérsékléséért. Magyarországon inkább a lakóingatlanok korszerűsítése van napirenden, és kevésbé a kereskedelmi és középületeké. Nálunk a következő tíz évben több mint egymillió családi házat lehetne felújítani.

Hirtelen és átgondolatlan döntés vagy egy döntéssorozat első eleme, netán a 2022-es választásra való felkészülés egyik pontja az, hogy a kormányfő bejelentése szerint két évre visszavezetik az öt százalékos áfát – ezt találgatja most az ingatlanszektor minden érintettje. A lakásáfa által közvetlenül vagy közvetve érintettek, beleértve az MNB-t is, egyelőre csak kapkodják a fejüket és a részletekre várnak.   

Fordult a kocka, megint a megrendelők diktálnak az építőiparban – summázta a jelentős változást a magasépítési piacot messze vezető Market Építő Zrt. vezetője egy minapi sajtóbeszélgetésen. Az 5 százalékos áfát csak az egyik segítségnek tartja a lakáspiacon, szerinte sokkal többet használna, ha kiszámíthatóbb lenne a szabályozási és gazdaságösztönző környezet és a cégek a hatékonyságnövelésre összpontosítanának.

Egyszerre tolná meg a vállalati és magáncélú építkezéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most közölt 50 pontos program lakásépítési része szerint. Ha megfogadja a kormány, akkor a barnamezős területeken fejlesztők külön jól járnának és több ezer új lakás épülhetne viszonylag rövid időn belül.

HelloParks néven logisztikai ingatlanfejlesztő céget indított a Futureal Csoport alapító tulajdonosa. A cég itthon és térségünkben is terjeszkedni kíván. Először Budapest közelében megaparkokat szeretne építeni.

Az intézményi befektetők még kerülik a szállodákat és a plázákat, de sorban állnak a raktárakért. A nagyobb magánbefektetők még mindig veszik az irodaházakat, de a kisbefektetők egy része már kiszállna a lakáspiacból. Ám ha beindul a kormány rozsdaövezeti programja, akkor az visszaterelheti a kisbefektetőket az ingatlanpiacra, ami a válságok alatt mindig menedékül szolgál a hosszú távra tervezőknek.

Idő és területi korlát nélküli 5 százalékos áfát sürget az új lakásokra a legnagyobb hazai lakásfejlesztő cég, a Cordia International Zrt. vezetője. Üdvözli az MNB-elnök lakásprogramját és arra számít, hogy az építőipari cégek belemennek saját profitjuk csökkenésébe annak érdekében, hogy felpörögjön a fejlesztési piac. A bérházépítés felfuttatásához azonban támogatást vár a bankoktól. Exluzív interjú Földi Tiborral, a Cordia International Zrt. igazgatóságának elnökével, aki a cég tőzsdei jelenlétére hivatkozva jó pár kérdésünkre sajnos nem válaszolt.

Automata ingatlanértékelési rendszert vezetett be a Takarék Jelzálogbank. Ehhez hasonló módszert már az OTP Ingatlanpont is bevezetett és nyilván más kereskedelmi bankoktól sem idegen. De mi lesz a nem bankoknak dolgozó független értékbecslőkkel, akik gyakran ingatlanközvetítők is egyúttal? Ki tart rájuk igényt, ha már úgymond ezt a tudásukat is helyettesíti a számítógép?