A járvány kezdetben komoly negatív hatást okozott, de a piaci szereplők megtanulták kezelni az ezzel járó nehézségeket. Emellett újabb állami intézkedések ösztönzik az új, a használt és a felújítási piacot is. A válaszadók a fővárosban a közeljövőben a használt lakások jelképes árcsökkenésére, vidéken stagnáló lakásárakra számítanak - derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből, amit laptársunk, az Mfor.hu ismertet és megvilágítja a folyamatok hátterét is. Hangsúlyozza például, hogy a korábbiaknál sokkal jobban elválik egymástól a jó minőségű használt lakás és a lerobbant vagy közepes állapotú.
A portál magyarázatában kiemeli: nem meglepő, hogy a piaci szereplők a közeljövőben a túlkínálat csökkenésére, a piac stabilizálódására számítanak. A vidéki körzetekben is a kilátások kisebb-nagyobb javulása következett be, a válaszadók több körzetben is egyensúlyi vagy ahhoz közelítő piaci helyzetet vetítettek előre. A 2021. márciusi felmérés során 72 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg 201 ezer háztartás szándéka valószínű volt. A lakosság tehát e tekintetben nem nagyon zavartatja magát a járvány második és harmadik hullámától sem - állapította meg a cikk.
Nem szerepel a felmérésben, de a portál hangsúlyozta: a háztartások beruházási döntéseit több tényező is erősen befolyásolja. Itt vannak mindjárt az árak. Az építőanyagoké szüntelenül emelkedik, egyes termékekből – részben amiatt, hogy a külföldi gyártóknál kapacitáskiesések voltak – késedelmesek a szállítások és drágábban is adják a hazai kereskedőknek az anyagokat, mint tavaly. Másrészt a most is jelen lévő munkaerőhiány miatt a kivitelezési költségek nemhogy csökkentek volna, inkább nőttek az elmúlt hónapokban. E két tényező összeadódik és számottevően drágítja egy új lakás vagy családi ház árát.
Ráadásul a nagy kereslet felhajtotta az építési telkek árát is, a főváros külső körzeteiben egy átlagosnak mondható, 400-500 négyzetméteres telekért Budán 35-40 millió forintot is elkérnek, ha hegyvidéki kerületről van szó, akkor a 100 millió forint sem ritka. A pesti külső kerületekben is folytonos az áremelkedés, ott 20-30 millió forinttal kell számolni, de például a felkapott XVIII. kerület egyes lakóparki övezeteiben 30 millió forintról indul az ekkora méretű telkek kínlati ára.A lap utalt arra is, hogy az új lakások ára a korábbi évtizedekben többnyire húzta magával a használtakét is. Mára azonban kinyílt az olló és nincs meg feltétlenül és automatikusan ez az összefüggés. Erősödik a minőségi különbség, ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy egy közepes vagy rossz állapotú lakás is lehet nagyon drága, ha divatos övezetben található. A jelentős állami forrásokkal megtámogatott vevőjelöltek azonban ma már inkább a korszerű gépészettel ellátott, nem régiben berakott új nyílászárókkal felszerelt és korszerű anyagokkal hőszigetelt ingatlanokat részesítenek előnyben, s ezért hajlandók is sokat fizetni. Míg az ezekkel nem bíró ingatlanok leárazódtak, akár 30-40 százalékkal is kevesebbet érnek. Sokan egyébként pont a lerobbant házakat keresik, hogy a felújítási hitellel vagy támogatással újjá varázsolják azokat.
Budapesten az idei első negyedévben még nem indítottak tömegesen új társasházi beruházásokat a fejlesztők, erre inkább a tavaszi-nyári hónapokban lehet számítani. A fővároson kívül szintén visszaesés látható 2020 azonos időszakához képest 15-30 százalékkal kevesebb új projektet hirdettek meg. Az áremelkedés kézzelfogható, hiába érvényes már az 5 százalékos áfa. A megyei jogú városokban is tovább drágultak az új lakások: Debrecen vezet 838 ezer forint/négyzetméterrel, majd jön Veszprém 715 ezer forint/négyzetméterrel, a legolcsóbb város e tekintetben Hódmezővásárhely, ott átlagosan 400 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként.
