A háztartások pénzügyi vagyona 2020-ban több mint 12 százalékkal gyarapodott, s a tavalyi év végén meghaladta a 66 ezer milliárd forintot, ami történelmi csúcs. A friss megtakarítások háromötöde bankbetétekbe vagy készpénzbe vándorolt, így az előbbiek állománya 12 ezer milliárd fölé emelkedett. Az előző évekhez hasonlóan magas a bankszámlákon tartott látra szóló állomány, a kevesebb költés miatt több pénz maradt a folyószámlákon – vázolta a helyzetet a bankoktól kapott információk alapján a Piac&Profit magazin legfrissebb cikke.
Tavaly csaknem 640 milliárd forintot „varrtak párnacihába” a hazai háztartások, 70 százalékkal többet, mint 2019-ben, aminek következtében a lakosságnál lévő készpénz mennyisége megközelítette a hatezer milliárd forintot, a forgalomban ennél több, 7332 milliárd volt 2020 végén.
A lap utal rá, hogy a befektetések közül továbbra is jelentős az állampapírok aránya. Azokba – alapvetően a 2019 júniusában megjelent „szuperkötvény”, az öt éven át éves átlagban 5 százalékos hozamot fialó Magyar Állampapír (MÁP) Plusz vonzerejének köszönhetően – több mint ezermilliárd forintot tettek a hazai háztartások, így a náluk lévő állampapírok összértéke már kilencezer milliárd fölé emelkedett.
A hazai hitelintézetek elsősorban arra fókuszáltak, hogy lehetőleg minél több pénz landoljon az általuk kezelt befektetésekben, és kevésbé szorgalmazták a bankbetéteket. A trend megfordulását a bankok egy része új konstrukciók elindításával is serkentette. Mindenekelőtt befektetési alapokat kreáltak, miután e megtakarítási formák a lakosságnál lassan egy évtizede népszerűek, és azok maradtak a 2019 óta slágerterméknek számító lakossági állampapírok megjelenése mellett is.
A vállalatok növekvő tartalékokat képeztek az előre nem látható helyzet kezelésére, hiszen a likviditás fenntartása a túlélés első számú záloga válsághelyzetben. Az átmenetileg feleslegessé vált pénzeiket nem betétbe tették, hanem befektetési alapokba.
„Megtakarításra még csak gondolni sem tudnak azok a cégek, amelyek a túlélésért küzdenek. Sokan vannak, több szektorban is. Van egy másik csoport a vállalkozásokon belül, amelyek közé a jelenlegi helyzetben is viszonylag jól működő, ám – a sok bizonytalanság miatt – óvatos cégek tartoznak. Ezek lehetnek a bankok legnagyobb ügyfelei a betéti oldalon. Nem vágnak bele magasabb kockázatú beruházásokba és bizonytalan kimenetelű tranzakciókba” – idézte a cikk Palotai Zsoltot, a KPMG partnerét.Szerinte a jól működő cégek alkotják a harmadik csoportot, amelyek a mostani helyzetben lehetőséget látnak, és beruháznak vagy felvásárlásokra törekednek. Ezek jellemzően a hitelezési oldalon válnak a pénzintézetek ügyfeleivé, de a betéti oldalon is megjelennek rövidebb-hosszabb időre.
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgatója megjegyezte: áprilisig sem az MNB kötvényprogramja, sem az MFB hitelprogramja érdemben nem ösztönözte a cégeket jelentősebb beruházásokra, főleg nem a kisebbeket. Túl sok még a bizonytalanság a gazdaságban, és sokan további forintromlásra és növekvő inflációra számítanak. Nagy kérdés, hogy hová tereli a cégek szabad pénzeit a mostani helyzet, egy részük akár felvásárlásra is fordíthatja ezeket az összegeket, de szerinte vonzó lehet az ingatlanpiac is.
Az iparvállalatok körében minél nagyobb a cég, annál nagyobb a beruházási hajlandóság – derül ki a GKI idén márciusban végzett felméréséből. A válaszadó nagyobb és közepes vállalatok idénre már növekedést terveznek. Mind a tavaly megvalósult fejlesztéseket, mind a 2021-es terveket a gépberuházások vezetik, az építési beruházások 2020-ban stagnáltak, és idén sincs szándék a növelésükre.
További részletek a Piac&Profitban. A magazinra itt tud előfizetni.
