Augusztus végén az akkor csak egy hónapra bejelentett határzárról szóló döntéskor írta meg az mfor.hu, hogy pár hónapon belül lakat kerülhet sok hazai boltra, főleg a fővárosban az elmaradó hazai és külföldi vásárlók miatt. Azóta sokkal rosszabb lett a helyzet, decemberig biztos nem jön senki külföldről és ahogy látjuk, az országok mostanában inkább bezárkóznak, alig van mozgás - olvasható laptársunk, a Privátbankár cikkében.
A hazai vásárlók többsége pedig megfogja a forintot, hiába jön a Black Friday és a karácsony. Már csak két-három hónapra vagyunk attól, hogy valóban lehúzzák a rolót több hazai bolthálózatnál is. A nullához közelít a boltok üzemeltetőinek készpénz tartaléka, néhány helyen már nem fizetik a bérleti díjat és közben lejárnak a tavasszal kialkudott kedvezmények.
A hét végén a legnagyobb budapesti bevásárlóutcák üzemeltetőit összefogó nonprofit szervezet azt közölte, hogy már alig van tartaléka az ottani üzleteknek, éttermeknek. Még a létszámcsökkentés sem elég, azonnal állami és önkormányzati segítség kellene. Tavasszal az üzletek látogatószáma 40-80 százalékkal esett 2019 azonos időszakához képest. Akkor még sikertelen alkudozás volt a bérlők és a bérbeadók között. A nyár közepére-végére mégis lett megállapodás. A legtöbb plázában vagy más üzletközpontban többnyire bérleti díjmentes időszakokban, meghatározott időszakra csökkentett bérleti díjakban egyeztek meg a felek a bérlők javára. Egyúttal sok esetben a bérleti futamidők hosszabbítása és/vagy a forgalomarányos bérleti díjrészek emelése is megtörtént. A CBRE nagy ingatlantanácsadó felmérése szerint a bérlők 8 százaléka azonban nem kapott semmiféle kedvezményt.
Sovány vigasz a bérlőknek, hogy 2019 végéhez képest - eltérő mértékben - de csökkentek a bérleti díjak, főleg a visszaeső forgalom miatt. A budapesti bevásárlóutcákban egy legfelső kategóriás, 100 négyzetméteres üzlethelyiség bérleti díja 60 és 120 euró/négyzetméter/hó közé esett. Tavaly december végén a sáv tetején – Andrássy út, Váci utca - 15 euró, míg a sáv alján 20 euró/négyzetméter/hó csökkenést lehetett megfigyelni.
A fővárosi plázáknál is kisebb számokkal találkoztak: az elsődleges (prime) kategóriában a díjsáv alja 80-ról 60 euró/négyzetméter/hó szintre, a teteje 105-ről 100 euró/négyzetméter/hó-ra mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalom szempontjából vezető megyeszékhelyeken a díjsáv 10–15 euróval tolódott lejjebb. Szóval ennek örülhetnek, de a hatalmas forgalomcsökkenés már sokukat erősen megrázza.
Egyelőre nem tudni, hogy milyen további kedvezményeket tudnak vagy akarnak adni az üzemeltetők, vélhetően semmilyet sem. Információink szerint tárgyalás sem nagyon van, egy-két nagy plázát kivéve. A Westend az egyik olyan, ahol leültek és valós egyezkedés zajlik. Ebben a központban az üresedés mértéke továbbra is csupán néhány százalékos. Elsősorban kisebb bérlők esetében volt jellemző az elvándorlás. Ugyanakkor a nehézségek ellenére számos nagynevű új bérlő nyitott idén és fog még nyitni, főleg vendéglátóhelyekről és prémium élelmiszerüzletekről van szó – közölte Koncz Ernő, az üzemeltető Gránit Pólus kommunikációs vezetője.
Hasít az élelmiszerbolt, szenved a többiA Westend központ látogatottsága a nyár végére, szeptember elejére elérte a korábbi év azonos időszaki látogatottságának 90 százalékát. A járvány újabb terjedése és az új szigorítások következtében a látogatottság ismét csökkent, az elmaradás megint a mínusz 20 – 30 százalék közötti sávban mozog. Ez ugyanakkor jobb, mint a 2. negyedévben tapasztalt adatok. A nem alapvető termékeket árusító üzletek (főleg ruházat, cipő) forgalmának csökkenése az elmúlt 9 hónapban üzletenként jelentősen eltérhet, de nagy átlagban mínusz 30 százalék körül volt, a kosárérték átlaga érdemben nem változott.A KSH szerint szeptemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,6 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a nem élelmiszer kiskereskedelem forgalma 3,8 százalékkal kisebb lett. A könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikké 8 százalékkal, a bútoroké, a műszakicikkeké, illetve a textil-, ruházati és lábbeliké egyaránt 21 százalékkal visszaesett. A használtcikk-üzletekben pedig 23 százalékos volt a csökkenés.
Az Auchan központjaiban az üzletsoron működő, nem alapvető termékeket árusító üzletek (főleg ruházat, cipő) forgalma áprilisban 40 százalékkal zuhant 2019 azonos hónapjához képest. Fokozatos emelkedéssel júliusra majdnem visszaállt a 2019-es szint, ám azóta ismét elmarad a tavalyitól – mondta Gábosy Balázs, az üzemeltető CEETRUS cég üzemeltetési vezetője, nem kitérve a nyári és őszi arányokra.
Arra kérdésünkre, hogy terveznek-e további fizetési és egyéb könnyítéseket azoknak a bérlőknek, akik ezt kérték-kérik, azt mondta: „Helyzetismeret nélküli vállalásaink nincsenek. Minden felmerülő problémát, kérést megvizsgálunk és amennyiben szükségesnek ítéljük, természetesen segítséget nyújtunk a lehetőségeinkhez mérten, ahogy ezt a tavaszi időszakban is megtettük.” A járvány miatti bérlői fluktuáció nincs, a bajba jutott és náluk bérlőként jelen lévő utazási irodákat és pénzváltókat szükség esetén segítik, bár nem részletezte, hogy milyen módon.
Helyzetértékelésre és a forgalmi adatok kommentálására kértük a több itteni kiskereskedelmi központot üzemeltető CBRE globális ügynökséget, de üzleti megfontolásokra hivatkozva nem közöltek semmit. A budapesti Árkád bevásárlóközpontot üzemeltető ECE Projektmanagement cégtől is hasonló információkat szerettünk volna kapni, de ők nem is válaszoltak.
Kis gyógyír lehet csak a Black Friday és a karácsonyKíváncsiak voltunk ugyanakkor arra, hogy a külföldi márkákat forgalmazó, magyar tulajdonú hálózatok mit tapasztalnak ezekben a hetekben a kiskereskedelmi piacon, különös tekintettel a plázákra, ahol üzleteik jelentős része található. Sugár György, a Boston Group ügyvezetője, aki mintegy 150 ilyen bolt működésére lát rá (köztük közel 60 sajátra) arról tájékoztatott, hogy az őszi hónapokban a top budapesti plázákban az üzleteikbe belépők száma 45-50 százalékkal esett 2019 azonos időszakához képest, a forgalom pedig 30-40 százalékkal maradt el a tavaly őszitől.A hónap vége felé érkező Black Friday és a karácsonyi szezon csak az online boltok forgalmára lehet kedvező hatással, a fizikai üzlettel is bíró márkák online értékesítését is kicsit megtolhatja, de ez inkább szépségtapasz, egyfajta gyógyír a hatalmas forgalomkiesésekre. Az ITM óvatosságra figyelmeztette az árleszállítások vásárlóit. Eszerint mindenekelőtt célszerű az árakat összehasonlítani, mert könnyen előfordulhat, hogy az akciós termékek máshol, eredeti árukon is ugyanannyiba kerülnek, vagy olcsóbbak.
„Ha ez így megy tovább, akkor ezt nem lehet túlélni” – fogalmazott elég sarkosan.
A jelek szerint tanácstalan mindkét oldal, de a rosszabb helyzetben a nem alapvető termékeket áruló üzletek bérlői vannak. Az üzemeltető kevésbé, hiszen ha csak néhány kivonuló vagy ideiglenesen bezáró bolt van egy központban, azt pótolni tudja egy alapszolgáltatást végző másikkal.
A boltosok megtehetik, hogy egy darabig nem fizetik a bérleti díjat vagy az üzemeltetési költséget, esetleg visszaküldik a felesleges árut (bár ez is feláras lett) de az alkalmazottakat ki kell fizetni. Ám ha csak alig van bevétel, akkor ezt sem tudják kitermelni, ezért kellene állami segítség a munkahelyek megtartása érdekében.
Mentőöv a tetőkertA cseh minta sajnos itthon nem játszik, a kormány nem ment bele. „COVID-rent” programnak hívják, amit a prágai kormány májusban léptetett életbe három hónapra. Lényege, hogy a bérleti díjakat a bérlők (20 százalék), a bérbeadók (30 százalék) és az állam (50 százalék) megosztva viselik. A programban bérlőnként összesen maximum 10 millió cseh korona (130 millió forint) támogatást lehetett igényelni. Érdekes, hogy az MNB minap kiadott és az első félévre vonatkozó jelentésében a jegybank tanácsadó testületében ülők (zömmel a bérbeadói és fejlesztői oldalt képviselve) üdvözölték, hogy az állam nem avatkozott be a piaci folyamatokba és nem írt elő központi kedvezményrendszert.A Westendben a tetőkertben jégpályával, gasztro-házakkal és karácsonyi vásárral készülnek a téli időszakra, így szeretnék bevonzani azokat, akik a Vörösmarty téren vagy külföldön akartak volna karácsonyi vásározni. Az üzemeltető szerencséjére a privát térnek köszönhetően könnyebb lesz betartani az egészségvédelmi előírásokat. Szakértőnk azonban ezzel kapcsolatban azt emelte ki a Trend fm minapi adásában, hogy az idei karácsonyi vásári időszak gyökeresen eltér majd az eddigiektől. Jóval kevesebben fogják felkeresni az üzleteket és több lesz az online tranzakció.
A nyár végén és az őszi két hónapban a vidéki bevásárlóközpontokban nem volt olyan drámai a forgalom zuhanása, mint a fővárosban. Az Indotek Group itt vastagon érintett, hiszen itthon 19 üzletközpontot felett diszponál. Ezekben ugyan a biztonságos vásárlási feltételek megteremtésével és különböző kampányokkal sikerült feljebb tornászni a látogatottságot, de átlagosan még mindig 10 százalékkal kevesebb a látogató a tavalyi évhez képest. A nem alapvető termékeket árusító üzletek (főleg ruházat, cipő) forgalmát firtató kérdésünkre azt mondták: az adatok együtt mozognak a látogatottsággal, tehát legalább 10 százalékos a visszaesés. Kevés a „plázázó” vendég, a látogatók nagy része céltudatosan érkezik és vásárol. Hozzátették: mérlegelnek minden bérlői megkeresést.
A vidéknek részben azért is könnyebb, mert sok az egyszintes, nyitott parkolós központ (strip mall), míg a fővárosban inkább a pláza jellegűek vannak többségben. Előbbiben rögtön az üzletekbe lehet belépni, nincsenek közös zárt területek, kisebb a járványügyi kockázat. Ezen kívül a vezető budapesti plazák és a belvárosi főutak üzletei sokkal jobban ráutaltak a külföldiekre. Forgalmuk 30-40 százaléka is tőlük származik, márpedig a határzár miatt már harmadik hónapja nem jöhetnek.
Az MNB-jelentésben úgy fogalmaztak, hogy a plázákban az emberek nem attól félnek, hogy az ingatlan üzemeltetője nem tesz meg mindent a járvány elleni védekezés érdekében, hanem a többi embertől és a zsúfoltságtól. A járvány terjedése szempontjából a bevásárlóközpontok éttermi területei („food court”) gyenge pontnak számítanak, itt a maszkviselés elvárása lehetetlen, ami nagyban visszavetheti e területek forgalmát.
