Az egyéni vállalkozók többsége – hacsak nem valamelyik sikerágazatban működnek – nagyon megérezte, megérzi a járványt, és a kisebb társas vállalkozások közül is sok került a vesztes oldalra. Elég végig járni a nagyvárosok főútvonalait, sétálóutcáit, vagy megnézni a cégek megszűnéséről szóló statisztikákat. Ez előrevetíti, hogy vérszemet kaphatnak a cégfelvásárlók - írja áttekintő cikkében laptársunk, az Mfor.hu.
Az egyik leginkább sújtott ágazat a vendéglátás. Tavaly januárban közel 20 ezer hazai cég működött a szektorban, és bár még nincsenek adatok az idei első negyedévről, de az biztos, hogy több ezerrel lett kisebb ez a szám. Eközben szaporodtak a kényszertörlések, a csúcs áprilisban és májusban volt, s ugyan az év második felében valamelyest kevesebb törlésről árulkodnak az adatok, a szám így is jelentős maradt.
A fizetési fegyelem és hajlandóság nagyot zuhant, de ez nem meglepő. Tavaly összesen 3067 vendéglátóipari cég ellen kezdeményeztek végrehajtást, ami azt jelenti, hogy a működő vállalkozások több mint 15 százalékának keletkeztek fizetési nehézségei. Még látványosabb bizonyíték is van arra, hogy padlót fogott az ágazat: tavaly január óta több mint 12 ezer fővel kevesebb dolgozót jelentettek le az ilyen profilú társas vállalkozások. A lezárások okozta bevételkiesést elsősorban elbocsátásokkal és a számlák kifizetésének késleltetésével próbálják meg kivédeni azóta is. A kisebb alkalmazotti létszámról bárki meggyőződhet: gyakran a kiszállításokra átállt vállalkozók kénytelenek maguk házhoz vinni a rendelést - hívja fel a figyelmet a lap.
A meggyengült vendéglátóipari cégek akár a cégfelvásárlók célpontjává is válhatnak, akárcsak a hotelüzemeltetők. A lap idézi Takács Pétert, az idegenforgalmi szektorba történő befektetésekre is rálátó VLK Cresa tanácsadó vállalat befektetési igazgatóját, aki szerint volt már catering céget érintő átvételi tranzakció és a potenciálisan felpörgő beutaztatási piacon is formálódik egy-két üzlet. Ha tovább növekszik a bizonytalanság a tényleges és széles körű nyitással kapcsolatban, akkor valószínűleg újabb dealek is lesznek.
Takács a hotelek és azok üzemeltetői kapcsán úgy látja, kóstolgatják a piacot a magyar nagyvállalkozók (korábban például így szerzett erős pozíciókat az Indotek Csoport) és a külföldiek is. Utóbbiak azonban hozamfelárat kérnek, mert szerintük a hasonló hozamszintet kínáló spanyol, német vagy holland szállodapiacon jobban megéri felvásárolni cégeket vagy ingatlanokat, mivel ott jelentősebb állami segítséget kapott az ágazat, mint nálunk. Ezekben az országokban egyben tartották a szektort, és az üzemeltetők képesek lehetnek talpra állni.
Méretüknél fogva nem felvásárlási célpontok a ruházati és cipőkereskedő cégek, ám ezek is az egyik leginkább megroggyant vállalkozói csoporthoz tartoznak. Akár tapsolhatnának is örömükben, hiszen az állam a bérek felét megtéríti a mindenkori minimálbér másfélszereséig, plusz a járulékokat is elengedi. Újraindítási kölcsönt is felvehetnek, de bevételek híján nem tudják, miből fizetnék ezt vissza - szemléltette a helyzetet a portál.
Az Mfor.hu cikke kiemelte: főleg bevásárlóközpontokban üzemelő hazai tulajdonú ruházati és cipőkereskedelmi láncok zöme kénytelen volt saját zsebből fizetni a megmaradt alkalmazottak bérét, járulékait, a készletezési és raktározási költségeket. A kormánytól a bérleti díjak befagyasztását, forintosítását, az áfa 15 százalékkal való csökkentését és az átlagot meghaladó bértámogatást kértek, de csak a bérben volt némi segítség, a többi kérést nem teljesítette a kabinet. A plázák üzemeltetőitől fizetési halasztást vártak, amit néhány esetben sikerült is elérni. Nagyon kérdéses, hogy képesek lesznek-e kinyitni, amikor újra visszaállnak a járvány előtti kereskedési feltételek.
Állami segítség a járvány által leginkább sújtott vállalkozásoknak
- hitelmoratórium (2021. június 30-ig)
- újraindítási gyorskölcsön (csak idén tavasztól kérhető)
- bértámogatás (szelektív, legalább 70-80 százalékra lenne szükség, mint külföldön)
- helyi iparűzési adó felezése (bevétel híján ez csak porhintés)
- a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban elengedik a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást
- a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként végző kivások kiva-alapjának nem része a személyi jellegű kifizetések összege 2021. márciusban
- a mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozásoknak 2021 márciusára nem kell megfizetniük a fő- és mellékállás utáni katát
A NER közeli vállalkozói kör folyamatosan keresi az újabb és újabb célpontokat, és magyar kapcsolatokkal bíró nyugati vagy amerikai érdeklődők is szép számmal vannak. Ezenkívül tágult az Európai Unión kívüliek csoportja: jobbára kínai, japán, koreai és orosz befektetőkről vagy cégekről van szó, akik és amelyek felvásárlás útján akarják megvetni lábukat az EU-ban.
A nagy vízválasztó 2021 júliusa lesz, amikor lejár a hiteltörlesztési moratórium, és kiderül, hogy mekkora az úgynevezett nem teljesítő hitelállomány a bankoknál. Nagyon valószínű, hogy a kormány meghosszabbítja ezt a moratóriumot. Ugyancsak júliusban lép életbe egy 2019-es uniós szabályozás, amely új lehetőséget fog kínálni a nehéz helyzetben lévő, de életképes vállalatok számára, és ez várhatóan a felvásárlási lehetőségekre is hatással lesz. A szabályozás célja, hogy a fizetésképtelenség szélére sodródott adós a hitelezőivel olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége.
A felvásárlásokat több esetben a kiszemelt cég ingatlanvagyona motiválja. Intézményi és magánbefektetők is köröznek az ilyen vállalkozások felett. Nem ritka, hogy lerobbant vagy felépítmény nélküli ingatlanokról van szó, de ezek annyira jó helyen vannak, hogy sokat megérnek a befektetőnek, amely nem kizárt, hogy ingatlanfejlesztő. A már említett Indotek Csoport pont ilyen tranzakciók révén került be a top ligába az elmúlt másfél évtizedben, és nyilván most is várja a megfelelő pillanatot.
