Tömeges elbocsátások lehetnek heteken belül több magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózatnál. A legrosszabb helyzetben a bevásárlóközpontokban üzemelő ruházati és cipóboltok vannak, de elektronikai és szolgáltató cégek is bajban vannak - írja helyzetjelentésében laptársunk, a Privátbankár.hu.

A cikk szerint teljesen bizonytalan, hogy mikor nyithatnak ki ismét, sokkal valószínűbb, hogy csak húsvét után és akkor is eleinte csak korlátozott ideig vagy kevés vásárlót beengedve. Eleve nem sok vevőre számíthatnak, mert a háztartások költéseinek rangsorában - érthető módon - nem ezek a termékek vannak elöl. Csordás Norbert, a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE) szóvivője azt közölte, hogy a magyar divatáru és egyéb kiskereskedelmi, valamint vendéglátóipari vállalkozások közül egyre kevesebben tudják fizetni a bérleti díjakat. Már eddig is több hálózatnál voltak leépítések, de a még további zárvatartás miatt hamarosan nagy elbocsátási hullám indulhat. Az érintett kiskereskedelmi és vendéglátóipari cégeknél mintegy 100 ezren dolgoznak, illetve dolgoznának, ha lehetne.

Egyre elviselhetetlenebb a cégek pénzügyi helyzete és a kilátástalanság azóta csak fokozódott. A vállalkozások már hónapok óta a tartalékaikat élik fel, a magyar tulajdonú kkv-k túlélését nem segítik tőkeerős nemzetközi cégek. A fennmaradáshoz és a munkavállalók megtartásához az érdekvédelmi egyesület szerint kormányzati segítségre van szükségük.

Az egyesület egyebek mellett azt javasolja, hogy a kormány - az önkormányzati ingatlanokhoz hasonlóan - rendeletbe szabályozza azt, hogy a kialakult vis maior helyzetre való tekintettel nem jogosultak a bérbeadók a bérleti díjak kiszámlázásra. A bérleti és kapcsolódó díjak 50 százalékos csökkentését kérik 2020. szeptember 1-től 2021. június 1-ig azokra az időszakokra, amikor nem volt teljes lezárás. A javaslatok között szerepel az euróban meghatározott bérleti díjak forintosítása 2020. március 1-től 2022. július 1-ig. Ezek egyébként már a januári javaslataikban is benne voltak.

A BBÉE most bérletidíj-emelési moratórium kihirdetését kéri 2024. január 1-ig, valamint kezdeményezi a bérleti szerződések felmondásának és a bérleti biztosítékok lehívásának megakadályozását is a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig. Emellett ismét javasolják a forgalmi adó csökkentését a ruházati, cipő és a többi érintett szektor termékeire 2021. január 1-től, 15 százalékkal, legalább 18 hónapra, valamint a bérköltségek támogatását és moratórium kihirdetését a felszámolási eljárások megindítására.

Bedőlhet a háttéripar is

Van még egy szempont, amit eddig nem nagyon hangoztatott senki, de Csordás Norbert most felhívta a figyelmet: ha a szektor nem kap azonnali kormányzati támogatást, az elbocsátások és boltbezárások után a kiskereskedelmet kiszolgáló gyártói háttér is nehéz helyzetbe kerül, ahogy a magyar kreatív ipar is. Az egyesület attól tart, hogy a járvány miatt bajba jutott magyar tervezők, gyártók és kereskedők elvesztik évtizedek alatt felépített piaci részesedésüket. A magyarországi bevásárlóközpontokban működő divatipari vállalkozások éves árbevétele 2019-ben meghaladta a 250 milliárd forintot.

A divatiparban (a kereskedőket is ide sorolták) összesen 15 milliárd forintot oszt szét a kormány. A bértámogatásra március végéig lehet jelentkezni. Azok részesülhetnek ebből, akiknek van két teljes lezárt üzleti éve, kkv-nak minősülnek és saját tőkéjük nem negatív. Természetesen sem felszámolási, sem NAV végrehajtási, sem végelszámolási eljárás alatt nem állhatnak.

Az ágazat gondjait jól mutatja, hogy a cégek több mint 15 százaléka veszteséggel zárta a 2019-es évet, ami a koronavírus járvány miatt 2020-ban valószínűleg még nagyobb lesz, erről azonban vélhetően csak ősszel lesznek adatok, mert a beszámolók leadási határidejét kitolta a kormány - tették hozzá a Privátbankár.hu cikkében.