Viharosan erősödnek a magánegészségügyi szolgáltatók, magánkórházak is nyíltak és még fognak is, munkát adva több tervező irodának is az egészségügyi ingatlanok piacán. Elsőként tehát a magánszektor lesz ott a megrendelők között, de az építészek állami megrendelésekre is számítanak, rögtön az első az új dél-budai szuperkórház lesz, amit várhatóan 2024-ben adnak át - derül ki laptársunknál, az Mfor.hu-n megjelent interjúból.

Az Aacheni Egyetemi Kórház. Forrás: LHC

A legfőbb kérdést boncolgatták: hogyan kell úgy megtervezni egy kórházat, hogy évtizedekre kiszolgálja a gyorsan változó igényeket, beteg-és dolgozóközpontú megoldásokkal lássák el ezeket az új egészségplázákat. Hogyan érik el, hogy gazdaságos és környezettudatos legyen a megépítése és az üzemeltetése is? A választ az egészségügyi épületek tervezésében jártas Paulinyi&Partners tervező irodánál keresték, Burián Gergő vezető tervező, projektigazgató mondta el a legfőbb szempontokat.

„A magánberuházót a pénzügyi motor hajtja, míg az állam esetében ez nem feltétlenül van így. De szerintünk az állami intézményben is kellenek pénztermelő elemek, amik ha nem is váltják ki az állami finanszírozást, de legalább segítik. Ez lehet az épületen belül egy kereskedelmi egység, egy konferenciaterem és lehet egy másfajta aspektusa is, hogy takarékos épületüzemeltetési vagy HR-megoldásokat alkalmaznak.” – sorolta az ötleteket a szakértő, aki szerint az az ideális, ha a társadalmi, a környezeti és a gazdasági szempontok egyszerre érvényesülhetnejk.

Egy nagy kórházi tömbön belül egyszerre vannak jelen bizonyos egészségügyi és nem egészségügyi terek, többféle funkciót lehet itt elhelyezni. Így lesz a kórház épülete egyfajta egészségpláza, olyan szolgáltató központ ahol a hatékony gyógyulásé a főszerep, de van gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz bolt vagy egyéb kereskedelmi egység is. Ideális esetben lehet, ügyet intézni, postára, kávézóba vagy kápolnába menni, vagy a kertben pihenni. A közelben lakók számára találkozási ponttá vállhat az épület és ehhez nem feltétlenül kell betegnek, orvosnak, ápolónak vagy hozzátartozónak lenni.

„Az a jó megoldás, ha a betegek fogadása már az épületen kívül megtörténik. Vannak speciális applikációk, amik előzetesen információkkal látják el a betegeket, vagy akár az ügyfél parkolását is segíthetik. Belépve a házba szinte kézen fogva vezetik a beteget az épületben, egyszerűsítve a betegutakat. Az azonos betegségcsoporthoz tartozó vizsgálati helyiségeket nem szabad egymástól távol helyezni, ezzel minimalizálni lehet a betegutakat. Építészként erre nagyon kell figyelnünk és folyamatosan szimuláljuk is ezeket tervezés közben. A jól bevilágított, tágas terek segítik a látogatókat, ne érezze nyomasztónak a vendég, hogy idegen környezetbe érkezett és ezt segítsék a különféle térkialakítások is.”

A betegek számára egyre fontosabbá vállnak a különféle IT-eszközök, digitális kijelzők, szórakoztató eszközök is. Ugyancsak a beteg színvonalasabb ellátását szolgálják az ágy melletti digitális kórlapok, nővérhívó vagy ismertetők, amit maga a beteg is elolvashat. A szobákba manapság már a természetes fényhőmérsékletet visszaadó, nyugtatólag ható cirkadián világítást szoktak tervezni.

Már vannak olyan kórházak, ahol robotok szállítják a szennyest, a tiszta ruhát, az ágyakat, másutt a cateringben segítenek, nekik külön útvonalakat kell tervezni az épületen belül, általában teljesen elkülönülve működnek a betegutaktól. A kiszolgáló funkcióknál ezek további terjedésére lehet számítani. A dolgozók megtartása érdekében egy ilyen 21. századi egészségközpontbanb elférhet egy nővérszálló, egy óvoda vagy bölcsöde, és természetesen egy barátságos irodai környezet is, mert ezekre is szükség van.