Az új lakások bruttó fogyasztói árát rengeteg forrásból rakják össze. Elsőnek vegyük a telek árát. Ha drágán vette a fejlesztő, mindenképpen érvényesíteni fogja az árban. További rész – sajnos megint csak pár évig érvényes – az ötszázalékos áfa. Az öt- és huszonhét százaléknyi áfa különbözetét egyébként jó eséllyel megeszik a növekvő költségek - áll a Piac és Profit magazin februári számában.

A cikk utal arra, hogy az előállítási költség, mint a bruttó ár legtetemesebb része, inkább hegynek fel, semmint lefelé ment az elmúlt években, és több okból is lehetetlennek tűnik, hogy lejtőre kerüljön. Munkaerőhiány van, emelkednek az anyag- és szolgáltatási díjak, a kisebb vagy közepes építőcégek alacsony hatékonysággal és drágán dolgoznak. A kereslet nem lanyhul, sőt erősen megtolta a kormány az új és a tovább élő régebbi (CSOK, CSOK-hitel, Babaváró hitel) kedvezményekkel.

(Fotó: Pixabay)

Továbbra sincs erős verseny a kínálati oldalon, erre csak akkor lehet számítani, ha viszonylag rövid idő alatt (1–1,5 év) tömegesen (több tízezer darab) új lakás kerül a piacra.

A magazinból kiderül továbbá, hogy a nagy fejlesztők biztos beindulnak, főleg Budapesten és egy-két megyeszékhelyen, de idén nem lehet országos, mindent elsöprő hullámra számítani. Ahhoz stabil gazdaság kell a mostaninál sokkal több stabil céggel, márpedig 2021 a feltápászkodás kezdetéről fog szólni, nem a szárnyalásról. Egyes ágazatokban 2023–24-re teszik a COVID előtti állapotok visszatérését. Most, 2021 elején még azt sem tudjuk, mikorra lesz elegendő átoltott ember Magyarországon, és meddig tart a harmadik hullám vagy jön-e valami egész más vírus, amire megint kell valami ellenszer.

Budapesten a legnépszerűbb kerületekben (XI., XIII., III., XIV.) egymillió forintot is meghaladja az új lakások négyzetméterára. Venni egyelőre keveset lehet, mert a most épülők kétharmadát már eladták a beruházók. Tavaly december végén mindössze 1046 ilyen ingatlant kínáltak, ez ugyan duplája a nyári hónapokban havonta kínáltnak, de csak kétharmada a 2019-es és 55 százaléka a 2018-as szuper évben mért átlagos havi adatnak. Öt–hét százalékos árcsökkenést a belső kerületekben láthattunk, de ez inkább a korábban elképesztően magasra pumpált értékekről való visszaesés volt, vagyis az ár vélhetően elérte a felső plafont. Ilyen mértékű további apadásra nem lehet számítani, mivel eleve nem is nagyon indulnak új beruházások a Nagykörúton belül, a szűkös kínálat pedig sohasem csökkenti az árat.

Kormánycsomag családosoknak

• Ötszázalékos áfa az új lakásokra (pluszkedvezmény, hogy CSOK-használattal visszaigényelhető)
• Illetékmentesség (új és használt lakás vásárlásakor is)
• Visszaigényelhető a felújítás legfeljebb 50 százaléka (3 millió forintig, számlákkal igazolva)
• Bővítésre is lehet CSOK-ot kérni, legfeljebb 10 millió forintig
• Felújításra is lehet olcsó hitelt felvenni

Vidéken eleve kevesebb társasházi beruházás indult, mint Budapesten, bár az ipari háttérrel bíró vezető megyeszékhelyeken (Győr, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged) városonként 22–47 projekt készült, eltérő intenzitással. Tavaly ősszel mindössze 8100 lakás építése tartott valamilyen szakaszban a 23 megyei jogú városban. A megyeszékhelyeken jellemző lett a 620–630 ezer forintos átlagos négyzetméterár, ez sok fővárosi kerület értékének kicsit több mint a fele.

A drágulás vidéken is érzékelhető volt, a 2019-es értékhez képest 14 százalékos növekedésnek voltunk tanúi. A legdrágább városok négyzetméterárai a külső pesti kerületek átlagárával egyeznek meg. Debrecen vezeti a sort (771 ezer forint), míg a legkevesebbet Hódmezővásárhelyen kértek egy négyzetméterért (368 ezer forint).