Októberben 645 építőipari vállalkozás szűnt meg Magyarországon, ezzel megismétlődött a szeptemberi rekord. Ilyen sok céget korábban sohasem törölt a cégbíróság egyetlen hónap leforgása alatt. „A magas és növekvő megszűnési ráta 2014 eleje óta töretlen. Noha a jelenség továbbra is főképp egy megtisztulási folyamat része, most már nem nyugtathatjuk meg magunkat ennyivel – véli Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője, aki szerint a szektor csökkenő kibocsátása és az alacsony megrendelésállomány most már érződik a cégstatisztikákon is.
„Nem a sok megszűnéssel, hanem az alacsony cégalapítási kedvvel van probléma” – mondja Pertics Richárd. A nagyszámú törlés annak eredménye, hogy a cégbíróság – komolyan véve feladatát – az elmúlt egy évben számtalan olyan vállalkozást ítélt kényszertörlésre, amelyik már ránézésre sem működött. Ez azonban nem húzta vissza a szektor teljesítményét, egyszerűen csak kipucolta a piacot. Párhuzamosan ugyanakkor egyre kevesebb cég alakult, ami egy darabig ugyancsak egészséges folyamatnak volt tekinthető, hiszen az építőiparban – a gazdaság legfertőzöttebb ágazataként – sok volt a cégvezetés által csődbe, felszámolásba vitt és adósságokkal megszűnő vállalkozás. Ennek megfelelően a 2011-ben még ötezer feletti cégalapítás a következő években, ahogy szigorodtak a cégvezetők felelősségét megállapító jogszabályok, 3000-3500-ra csökkent. Idén október végéig azonban csak 2400 céget alapítottak, és számuk az év végéig még úgy sem éri el a háromezret, hogy a kormányzat meglebegtette a jelentős áfacsökkentés lehetőségét.
„Nemcsak a megrendelésállománnyal van most már gond, hanem azzal is, hogy egy komoly vállalkozás alapításához hiányoznak a személyi feltételek is – véli az Opten igazgatója. Az elvándorlás az építőiparban a vendéglátáshoz hasonló méreteket ölt: általános a szakemberhiány a szakmában, komplett munkafolyamatokhoz hiányzik a munkaerő. – Ágazati szereplők szerint villanyszereléshez és gépészethez alig találni embert, de több más szakipari tevékenységben is jelentős a munkaerőhiány, a magasabb béreket pedig lehetetlen lenne érvényesíteni a megrendelőknél” – mondja Pertics. (A vendéglátásban már a külföldről visszatérők után ácsingóznak.)
A cégek valós helyzetéről csak jövő nyáron, a beszámolók leadása után kapunk majd világosabb képet, de az világosan látszik már a 2014-es adatokból is, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége jelentősen csökkent a jó évnek mondható 2013 után. Tavaly 170 milliárd forint összesített eredményt tudtak felmutatni az építőiparban tevékenykedő vállalkozások, míg egy évvel korábban 384 milliárd forint profittal zártak. „Azóta minden hozzáférhető adat szerint csökkent az ágazat kibocsátása, és ez valószínűleg meglátszik majd a 2015-ös árbevétel- és a nyereségstatisztikákon is” – vélekedik az Opten céginformációs vezetője.
