Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.

Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

A cég renoméja fontosabb, mint valaha, a termék helyett egyre inkább az emberre kell koncentrálni - mondták a Cégvezetői Csúcs 2017 konferencia előadói. A negatív vélemények nemcsak a fogyasztói oldalon gyengítik egy vállalkozás pozícióját, de a munkaerővonzó erejét is elveszik. Ez pedig komoly gond, hiszen amúgy is munkaerőhiány van Magyarországon.

A munkaviszony munkáltató általi jogszerű felmondásának számos kritériumnak kell megfelelnie, így többek között a felmondás indokolásának világosnak, valósnak, továbbá okszerűnek kell lennie. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Karika Márton ügyvéd az alábbiakban megválaszolja, hogy a felmondás indokolásával kapcsolatban említett követelmények mit is jelentenek a gyakorlatban.

A közösségi médiának köszönhetően akár egy munkavállaló elbocsátása is akkora hullámokat kelthet a cég körül, mintha tömeges leépítés történt volna. A munkáltató érdeke is a gondoskodó leépítés.

A cégek számára mindig komoly sokk egy-egy jó munkavállaló elvesztése, főleg, ha teljesen váratlanul éri a döntés a szervezetet. Vannak azonban jelek, ami alapján gyanakodni kezdhetünk.

Mivel a nagyvállalatok dolgozói sokszor részvényopciókban kapják év végi jutalmukat, ezért az érdekük, hogy a cég mindenáron jól teljesítsen. Így fordulhat elő, hogy az esetleges jogsértéseket senki nem jelenti – hisz akkor zuhanna az árfolyam.

A dolgozói feladatot elvégzésére automatizált rendszereket vagy mesterséges intelligenciát használni készülő cégek 80 százaléka azt állítja, hogy nem bocsátanának el nagyszámú alkalmazottat – derült ki egy felmérésből.

Jön a dolgok internete, a robotizáció, az automatizáció, az okos készülékek forradalma. Egy sor munkakörben algoritmusok váltják fel a szürkeállományt. Kik kezdhetnek csomagolni?

Az alternatív kapitalisták zászlóhajójának tekintik az amerikai Ben & Jerry's jégkrémcéget. Amikor az alapítók eladják a céget egy multinak, az rendszerint az eredeti cégfilozófia halálát jelenti. Kis híján múlott, hogy nem így történt a Ben & Jerry's esetében. Egy ideig veszélyben volt a cég integritása.

A technológiai fejlődés miatt gyors átalakulás elé néz a munkaerőpiac: a mai alsó tagozatos gyerekek 65%-a olyan szakmát fog választani, ami ma még nem létezik.

Érdemes lehetőséget biztosítani a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezése előadására, ha vele szemben rendkívüli felmondással, vagy munkavégzésére illetve a magatartására hivatkozással munkáltatói felmondással élnénk.

Egyéves az útdíj, az elektronikus kézbesítésnek köszönhetően a cég tudta nélkül is ellenőrizhet a NAV – ezekkel a hírekkel kezdődött a nyár.

Az elbocsátásnál költséghatékonyabb a fegyelmi eszközökhöz nyúlni egy jó munkát végző, ritkán hibázó munkatárssal szemben, hiszen igen sok időbe, energiába és pénzbe kerül egy új munkavállaló betanítása. De melyik a megfelelő fegyelmezési eszköz? Mire ad lehetőséget a Munka Törvénykönyve?

A legutóbbi pénzügyi válság egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy óriási hiba tömegével kirúgni a dolgozókat, ha a cég nehéz helyzetbe kerül. Mutatunk helyette néhány technikát, amellyel anélkül is kiutat találhat a bajból, hogy meg kéne válnia a munkatársaitól.

Egy jó vállalkozó nem feltétlenül azokról a tulajdonságairól ismerszik meg fiatalkorában, amit a nagy többség a legjobb vállalatvezéreknek tulajdonít. Sőt. Mutatunk tizenkettőt, ami számít.

Ha nehezen megy az üzlet a költségcsökkentés élet vagy halál kérdése lehet, az ész nélküli vágások azonban végül saját maguk ölhetik meg a vállalkozást. Csökkentsen, ha muszáj, de ésszel!

Magyarországon rugalmasnak mondható a munkajogi környezet, ami az elbocsátások során felmerülő jogi kötelezettségeket és várható munkáltatói költségeket illeti – ez derül ki a Laga és a Deloitte által közösen készített, 25 országot vizsgáló nemzetközi felmérésből. A felmérés eredményeit tekintve a válságban a volt szocialista blokk országainak szabályozása kedvez leginkább az újbóli növekedés eléréséért átszervezéssel és költségcsökkentéssel küzdő vállalatoknak.

Zsarnóci Csaba lett február 29-től a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára, miután elődjét, Szöllősi Lászlót a miniszterelnök felmentette posztjáról - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.

A Nokia gyártásának áthelyezésével, a Malév leállásával többezres elbocsátással indul az év. Az újbóli elhelyezkedés pedig a mostani gazdasági helyzetben nem egyszerű. Ugyanakkor a leépítésre kényszerülő vállalatoknak van módjuk segíteni dolgozókait. Míg külföldön a végkielégítés csomagok egyik legmegbecsültebb eleme az outplacement program, hazánkban még kevés cég él ezzel a lehetőséggel.

Napjainkban úgy gondolkozhatunk a változásról, mint a Kaliforniában élők a földrengésről: nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor és mekkora? - mondja Szerémi Péter. A HR Portal kommunikációs szakértője manapság humánus elbocsátás (outplacement) programokat is vezet, így gyakran szembesül a változás nehézségeivel. Arról kérdeztük, hogyan tehetjük magunkat képessé a gyors alkalmazkodásra.

Szeptember 30-ig pályázhatnak a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai az idén 500 millió forintos keretből megvalósuló központi munkahelymegőrző pályázatra - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága számára készített tájékoztatójában.

A kormány rendeletben rögzítené a magánszektorra vonatkozóan 2012-től két éven keresztül a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek emelésének mértékét. Mindez az MGYOSZ véleménye szerint a piacgazdasággal nem összeegyeztethető megoldás, és veszélyezteti a munkahelyteremtéssel kapcsolatos kormányzati törekvések teljesülését is.

Ismét indokolni kell a kormány- és köztisztviselők felmentését, de méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek. A közszférában tovább folytatódó leépítések leginkább az alacsony költségvetésű oktatási intézmények számára jelenthetnek nagy anyagi terhet, a táppénz, a keresőképtelenség és az ezáltal bennragadt szabadságok miatt.

Bár a jelenlegi 11,1 százalékos munkanélküliségi ráta úgy tűnik, nem nő tovább, az elmúlt 2 évben nem egy termelő-gyártó cég fejezte be tevékenységét hazánkban. A tömeges elbocsátás emberi módon történő lebonyolítása nagy terhet ró a vezetőkre, HR-esekre és munkavállalókra, és számos akadályt gördít az érintettek elé, amelyre a szakszerűen végzett outplacement jó megoldás lehet.

Számtalanszor előfordul, hogy valaki indulatból mond fel, pedig saját magunk védelme érdekében jobban tennénk, ha higgadtan megfontolnánk a döntésünket. A karrier-tanácsadó ugyanakkor azt javasolja: a rossz munkaerő-piaci helyzet miatt csak akkor lépjünk ki, ha biztos pozíciót kínálnak egy másik munkahelyen.

Kilenc hónap alatt 14 ezren fordultak jogi segítségért a Jogpont Hálózathoz. Az ország 145 településén elérhető ingyenes szolgáltatást a legtöbben jogtalannak vélt elbocsátás miatt vették igénybe. A munkajog mellett társadalombiztosítási és vállalkozási kérdésekben is lehet tájékozódni.

Nem árt tisztában lennie munkaadónak és munkavállalónak egyaránt azzal, milyen kötelezettsége is van a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a feleknek. Mindenekelőtt fontos, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A legalapvetőbb, hogy a dolgozó az előírt rendben átadja munkakörét, míg a munkáltató kifizeti a még fennálló bért és egyéb járandóságokat, valamint kiadja a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Cikkünkben a munkaviszony megszűnésével járó kötelezettségeket vesszük sorra.

A leépítés manapság naponta több száz embert érint  Magyarországon. Az elbocsátás sorsfordító esemény a dolgozóknak, kényszer a munkáltatónak. Szakemberek szerint azonban kevés az ahhoz kapcsolódó jó tapasztalat, amikor mindkét fél méltóságteljesen, egymást segítve tudja lezárni az együtt töltött időszakot. Sokkal többen számolnak be a közlés időzítése, a kifizetések elmaradása és a bánásmód körüli zavarokról. A HR Portal néhány visszás elbocsátási forgatókönyvet mutat be.

A vezetők és a HR szakemberek többségének nincs tapasztalata abban, hogyan kezeljék a válság miatt kialakult helyzetet, az első számú intézkedés, amire ilyenkor egyetlen megoldásként tekintenek, az általános létszámcsökkentés. A felmondás közlése viszont egy vezetőnek sem kellemes szituáció, nem véletlenül bízzák ezt a feladatot sokszor a személyügyre. A csoportos létszámcsökkentésről megoszlik a HR-vezetők véleménye, de abban egyetértenek, hogy nem érdemes titkolózni a dolgozók előtt, mert a leépítés ténye előbb-utóbb úgyis kiszivárog. Néhány gyakorlati tanács a II. Országos HR Benchmark konferencia résztvevőitől.

Még európai szinten is első számú - de nem kizárólagos - válságkezelő intézkedésnek számít az általános létszámcsökkentés, vagyis a hatékonyabb gazdálkodás érdekében történő elbocsátás. A recesszió leküzdésének egyetlen megoldásaként tekintenek a leépítésre, és még mindig nem teljes az információáramlás, ugyanis a szervezetek több mint fele nem ismeri a gazdasági válság enyhítése érdekében indított kormányprogramokat - mutatta be kutatásának eredményeit a DGS Global Research és a Boda & Partners Kft. a II. Országos HR Benchmark Konferencián.

A gazdasági világválság hatása elérte Magyarországot is, sorra jelentik be a gyárak és nagyvállalatok, hogy elbocsátják munkatársaik egy részét. A létszámleépítés nem csupán a munka nélkül maradtaknak okoz komoly problémát, de nehezen érinti vezetőiket és kollégáikat is, valamint akár a cégről kialakított képet is megingathatja.

Az építőipari megrendelések tíz százalékos visszaesésére lehet számítani. A legálisan foglalkoztatottak száma a tavalyi 12 ezres esés után az idén 15 ezer fővel csappanhat meg, az infláció miatti bevételkiesés és a lánctartozások fokozódása után a tömeges csődök jönnek majd - írta a csütörtöki Magyar Nemzet