A két legnagyobb német pénzintézet vezetői immár megerősítették a tervezett egyesülésükről régen szállongó híreket. Mindkét bank részéről mindenesetre hangsúlyozták: döntés még nincsen, egyelőre csak felmérik, segítené-e az egyesülés növekedésüket és nyereségességüket.
„A cél az, hogy globális bank jöhessen létre, amely – mint hazai és európai piacvezető – világméretű hálózattal rendelkezik” - hangzott el.
A két bankház összevonásával azokból messze a legnagyobb német pénzintézet jönne létre, kereken 38 millió ügyféllel, 1.400 németországi fiókkal, kezdetben 140.000 alkalmazottal. A bank a német piac 20 százalékát mondhatná magáénak, mérlegfőösszege megközelítené a 2 Mrd. eurót. Ezzel a brit HSBC és a francia BNP Paribas után ez lenne a harmadik legnagyobb európai pénzintézet, de levonással: míg a HSBC tőzsdei értéke 145, a BNP-é 55 Mrd. euró, az egyesített német banké csak 25 Mrd. lenne.
Egyik bank sem áll jól: a DB három veszteséges év után először 2018-ban hozott nyereséget, de
A Commerzbank, amely nehezen birkózott meg a (veszteséges) Dresdner Bank átvételével, ugyan nyereséges, de középtávú profit-terveit ejtenie kellett. A pénzügyi válság idején a kormánynak a Dresdner adósságai miatt milliárdokkal kellett kisegítenie a Commerzbankot, amelyben ebből eredően 15 százalékos tulajdonrésze van.
Az egyesülés mozgató ereje hír szerint Olaf Scholz, a szociáldemokrata német pénzügyminiszter és Jörg Kukies államtitkár, aki korábban a Goldman Sachs bankház Németország vezetője volt. A kormány mindenképpen meg szeretné gátolni, hogy a világ negyedik legnagyobb gazdasága mögött ne legyen hazai nagybank, amely támogatja a cégek külföldi tevékenységét.
Szakértők szerint azonban éppen ez a veszély: ha csak egy nagy magánbank marad, ez gyakorlatilag állami garanciát jelentene számára. Szemben a kormánynak a válság idején tett ígéretével, miszerint soha többé nem mentenek meg magánbankot az adófizetők pénzéből.
