A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére törekszik a GVH.

Éveken át uralta a növényvédő szerek piacát a glifozát alapú Rounduppal a Monsanto, mígnem a felhasználók pereket indítottak ellene. A harmadik ilyen pert nyerték meg rákbeteg felhasználók Kaliforniában, ahol kétmilliárd dolláros bírságot szabott ki a bíróság a Monsanto új tulajdonosára, a Bayerre.

Egyesülésről tárgyal Németország két legnagyobb magán pénzintézete. A Deutsche Bank és a Commerzbank fúzióját azonban nem csak szakemberek vitatják, hanem a szakszervezetek is, több tízezres elbocsátástól félve.

A kkv-k adják Magyarország GDP-jének 70-75 százalékát, és a hazai munkaerő közel felét alkalmazzák. Sokuknak nincsenek világos fogalmaik arról, hogyan szeretnének vagy tudnának növekedni. A Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferencián ehhez kínáltak fogódzókat és szempontokat a szakemberek.

A Gazdasági Versenyhivatal 2017 januárjától immár a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat, vagyis meglepetésszerű rajtaütéseket. A friss esetek is azt mutatják, az idei évtől még fontosabb, hogy a vállalkozások és vezetőik tisztában legyenek a rajtaütések szabályaival, amikor a GVH hívatlanul kopogtat az ajtajukon.

Ahogy csökken a gigafúziók révén a génmódosított növényekre és a hozzájuk kifejlesztett növényvédő szerekre szakosodott cégek száma, úgy emelkedik ezzel párhuzamosan a vetőmagvak és a permetszerek ára.

Alapjaiban változik meg 2017. január 15-től a vállalati összefonódások, vagyis a fúziók szabályozása Magyarországon. A versenytörvény módosításával a jövőben 8 napon belül jóváhagyhatnak egy tranzakciót és 1 milliárd forintra emelkedik a fúzió bejelentési kötelezettség küszöbértéke. Az új szabályozás eredményeként az érintett vállalatok viszont akár hajnali rajtaütésekre is számíthatnak.

A válság után újra fellendült a befektetési kedv, az akvizíciós étvágy, a trend pedig várhatóan folytatódik, hiszen sok likvid tőke halmozódott fel a vállalkozásoknál. Az M27 ABSOLVO az elmúlt 2 év M&A tranzakcióit vizsgáló elemzése szerint a régiónkban felvásárlók 56 százalékát teszik ki tőzsdén jegyzett vagy pénzügyi befektetői, magántőke-háttérrel rendelkező cégek, melyeket alapvetően a növekedési kényszer motivál. Ha organikusan ez nem megy, vagy nem elég gyorsan, akkor pedig vásárolnak.

Magyarországon is folynak licitek a vonzó felvásárlási célpontokért. De először itthon érdemes szert tenni jelentős befektetőkre, mielőtt külföldi vevőre kacsingatnának a vállalkozások.

Ma már minden mozdulatunk követhető, digitális lábnyomunk követésével már az appjaink előállítói is rendelkeznek ezekkel az adatokkal. Nagy üzlet az ilyen adatbázisok eladása, és ez is átszáll az cégakvizíciónál az új tulajdonosra.

A körülmények és az idő jelenleg a befektetőknek és a vevőknek dolgozik, mivel eladó céltársaságot most relatíve könnyen lehet találni. S ezek a trendek nyomás alatt tartják a vételárakat, így viszonylag olcsón juthatunk prosperáló cégekhez - hívta fel a figyelmet Kalocsai Zsolt az RSM-DTM elnök-vezérigazgatója.

Az elmúlt évtizedekben világszerte a nagyvállalatok erősödésének lehettünk tanúi a telkom, a légiközlekedési és az egészségügyi szektorban. Ez nem kis részben a fúzióknak köszönhető. Közgazdászok szerint ez az erőkoncentráció káros a gazdaságra és a fogyasztókra nézve.

Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni

A tavalyi azonos időszak közel másfélszeresére nőtt a vállalati összeolvadások és felvásárlások száma 2015 első hat hónapjában Magyarországon. Az IT és a technológiai vállalatok jelentik továbbra is a legvonzóbb befektetési célpontot, míg a legnagyobb, külföldre irányuló hazai befektetéseket a MOL és az OTP Bank zárta – derül ki az EY legfrissebb M&A Barométeréből.

Az év első felében óriás tranzakciók fémjelezték az európai vállalati fúziós piacot, és itthon is több meghatározó cég eladására került sor, elsősorban az élelmiszeriparban. Magyarország a régión belül kiemelkedően vonzó befektetési célpontnak számít, mivel jelentős növekedési potenciállal rendelkező cégekben lehet tulajdonrészt szerezni, és ezáltal a régiós terjeszkedést magyar központból irányítani – derül ki a DLA Piper Horváth és Társai Jogi Iroda elemzéséből.

Kétszámjegyű növekedés következett be tavaly az összeolvadások és felvásárlások (M&A) piacán Magyarországon, a tranzakciók száma 12 százalékkal, a piac becsült mérete pedig 18 százalékkal nőtt 2013-hoz képest. A befektetők elsődleges célpontjai már hagyományosan, ismét az IT és a technológiai vállalatok voltak.

2014-ben a válság óta a legjobb évét zárta az M&A piac. Magyarországon és Közép-Kelet-Európában a kilátások továbbra is bizonytalanok, 2013 óta regionális szinten felére csökkent a tranzakciók összértéke.

Az egységes eljárás hiánya jelentősen növeli az átalakulást fontolgató cégek kockázatát a Deloitte szakértői szerint. A jogszabály értelmezésben segítenek.

Továbbra is az IT- és a telekommunikáció-, médiaszektorok uralták a vállalati felvásárlások és fúziók piacát 2013 első félévében Magyarországon. Az ügyletek többségét belföldi társaságok bonyolították le, a külföldi befektetők közül az amerikaiak és a németek voltak többségben – derül ki az EY legfrissebb M&A Barométeréből.