A digitális térben ma már nem kizárólag technológiai kérdés a kiberbiztonság, az emberi tényező szerepe is kulcsfontosságú. A globális kiberfenyegetettség növekedése egyre több szervezetet kényszerít arra, hogy újragondolja a védekezés eddigi eszközeit és szemléletét. A tapasztalatok szerint a kibertámadások jelentős része figyelmetlenségen, adathalász üzeneteken vagy egyetlen rossz döntésen keresztül jut be a szervezetekbe – áll a K&H Bank közleményében.

A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben növekednek, a támadások egyre összetettebbek, hatásuk pedig messze túlmutat az informatikai rendszereken. A Világgazdasági Fórum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia, a geopolitikai feszültségek és az egyre összetettebb digitális ellátási láncok együtt alakítják át a kiberfenyegetések természetét. A felmérésben részt vevő szervezetek döntő többsége szerint a kiberbűnözés – különösen az adathalászat és a digitális csalások – tovább erősödött az elmúlt évben, miközben a támadók egyre kifinomultabb, automatizált eszközöket alkalmaznak. A jelentés arra is rámutat, hogy a kiberbiztonság ma már nem kizárólag technológiai kérdés, hanem stratégiai, gazdasági és emberi tényező is, ahol a szervezetek ellenálló képessége nagymértékben múlik a munkavállalók tudatosságán és a mindennapi döntéseken.

Ebben a gyorsan változó kiberkörnyezetben különösen felértékelődik az emberek szerepe, mivel a technológiai védelem hatékonysága nagyban múlik azon, mennyire tudatosan használják azt a munkavállalók a mindennapokban. A kiberbiztonság nem csupán technológiai, hanem munkáltatói kérdés is. A munkahelyi védelem alapja az „emberi tűzfal” kialakítása rendszeres oktatásokkal, hiszen a támadások többsége óvatlan munkavállalókon keresztül jut be.  Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkatársak erős, egyedi jelszavakat használjanak, a kritikus rendszerekhez többfaktoros hitelesítéssel férjenek hozzá, felismerjék a gyanús üzeneteket, és tudatosan kezeljék a céges eszközöket.