Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény a cégek egyesülésének és szétválásának (a továbbiakban külön-külön és együttesen: átalakulás) bejegyzésével kapcsolatos új rendelkezést iktatott be a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe.
„Az új szabály szerint a cégbíróság az átalakulást az állami adóhatóság (a továbbiakban: NAV) öt munkanapon belül megküldött értesítése alapján akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha az érintett cégnél az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, és a NAV nem is kezdeményez ilyen eljárást. Amennyiben a tájékoztatás szerint a cégnél eljárás van folyamatban, vagy a NAV ilyen eljárást kezdeményez, az átalakulás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az átalakulásban részt vevő összes cég cégiratának cégbírósághoz történő beérkezésétől számított kilencvenedik napon jegyezhető be” – mondta el dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.
Az öt munkanapos határidő beiktatásával a jogalkotó szándéka feltehetően az, hogy lehetőséget adjon egy gyors adóhatósági vizsgálat beiktatására az átalakulások bejegyzése során is. A jogszabályhely megfogalmazása miatt azonban nem világos, hogy bejegyezhető-e az átalakulás, ha öt munkanapon belül nem érkezik meg a NAV értesítése, vagy a NAV értesítése hiányában a cégbíró az értesítés megérkezéséig, illetve kilencven napig felfüggesztheti a változásbejegyzési eljárást. Az értesítés és a jogerős adóhatósági határozat bevárása akár arra is lehetőséget adhat, hogy a NAV a cégbíróság jelzése alapján indítsa meg a vizsgálatát.
Bizonytalan továbbá az átalakulásban részt vevő cégek által az átalakulás hatályának beálltára meghatározott időpont funkciója, amennyiben az eljárást a cégbíró felfüggeszti, és a bejegyzésre csak az adóellenőrzés jogerős lezárását vagy ennek hiányában a kilencvennapos határidő elteltét követően kerül sor.
Szintén a gyakorlatra vár annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy folyamatban lévő adóvizsgálat ellenére is bejegyezhető-e az átalakulás kilencven nap elteltével, vagy a jogerős adóhatósági határozatot kilencven napon túl is be kell várni.
A NAV-tól és a cégbíróságoktól kapott tájékoztatás, valamint a folyamatban lévő és lezárt átalakulások tapasztalatai alapján a törvény fenti rendelkezésével kapcsolatban egyelőre nem alakult ki egy országosan egységes értelmezés és jogalkalmazási gyakorlat. Több esetben bejegyezték az átalakulást az eljárás felfüggesztése nélkül, viszont olyan esettel is találkoztak szakértőink, ahol a NAV értesítésének, illetve a kilencvennapos határidő elteltének bevárása miatt az eljárás lezárása elhúzódik. Az egységes eljárás hiánya jelentősen növeli az átalakulást fontolgató cégek kockázatát, és megnehezíti az eljárások kimenetelének, sikerességének és lezárásának tervezését.
2014. július 1-i hatállyal több ponton változott a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény. Az egyik legfontosabb változás, hogy a felvásárlást vagy egyesülést tervező vállalkozások számára az összefonódás bejelentésére nyitva álló, korábbi 30 napos határidőt törölte a jogalkotó. Ehelyett a törvény bevezette a végrehajtási tilalom intézményét, aminek értelmében a kérelem bármikor benyújtható, de a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül az összefonódásra nem kerülhet sor, azaz a bejelentés késedelme a tranzakció zárását is késlelteti.
Az engedékenységi politika alapján 2009 óta lehetőség van arra, hogy a kiszabott versenyfelügyeleti bírságot mérsékeljék, vagy teljes mértékben mellőzzék, ha valamely vállalkozás önként szolgáltat törvényellenes magatartásra vonatkozó bizonyítékot a GVH számára, még azt megelőzően, hogy arról a hivatal tudomást szerzett volna. 2014. július 1-jétől kezdve a bírság mellőzésének vagy mérséklésének akkor is helye lehet, ha az ügyfél csak a helyszíni kutatás után tesz önkéntes feltárást.
Újdonság, hogy a kartellmegállapodás vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult eljárások esetén a GVH felhívhatja az érintett vállalkozást egyezségi kísérletben való részvételre (korábban erre csak az Európai Unió Bizottságának volt lehetősége). Az egyezségi kísérlet során a vállalkozás és a GVH közös álláspontot alakíthat ki, amelyben rögzítik a jogsértő tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a jogsértés minősítését és a kiszabandó bírság összeghatárait.
Szűk körben érvényesíthető ugyanakkor az ügyvédi titok. A bizonyítékok köréből kizárt, úgynevezett „védekezés céljából készült iratnak” csak a külső jogi tanácsadóval folytatott, ténylegesen elküldött kommunikáció minősülhet, a jogtanácsossal folytatott belső levelezésre és feljegyzésekre a módosítással beiktatott részletszabályok szerinti védelem továbbra sem vonatkozik.
Az elhíresült „hajnali rajtütések” helyett a GVH-nak a jövőben a helyszíni kutatásokat lehetőleg 8 és 20 óra között kell lefolytatnia. A módosítás ugyanakkor szélesebb körben teszi lehetővé a bizonyítékokhoz való hozzáférést, így a GVH jogosult lesz például a mobilszolgáltatóktól cellainformációkat kérni, amelyek adott esetben alkalmasak lehetnek egy kartellmegállapodás helyszínén történt tartózkodás bizonyítására is.
