Bondici Balázs, az IseeQ munkaerő toborzó és fejvadász cég társalapítója nemrég két gyakorló válságtúlélővel ült le beszélgetni stratégiákról, nehéz döntésekről és növekedésről a koronavírus idején. Kovach Anton, a Shiwaforce nevű digitális HR-platform vezetője szerint a legnagyobb hiba az, ha egy cég a válság hatására kivonul a piacáról. A programozó képzéssel foglalkozó Codecool társalapítója, Bálint Viktor azt vallja: a bajban egy vezetőnek nem lehet az az első gondolata, hogy elengedje a munkatársai kezét.
Csak semmi pánik
„Ha elkezded éheztetni magad, akkor nem lesz erőd, ha pazarolsz, akkor meg nem lesz tartalékod” – idézte fel Kovach Anton, a Shiwaforce alapító-vezérigazgatója a leckét, amit az első válság során tanult meg kezdő cégvezetőként.
„Ez az ésszerű gondolkodás válságtól függetlenül egy jó taktika. Utólag megtudtam, hogy az a neve, hogy „lean” és a mai napig alkalmazzuk a cégben” – tette hozzá.
„A 2008-as és a mostani helyzet között az az egyik óriási különbség, hogy az előbbi lassan gyűrűzött be Magyarországra, majd tüntette el a keresletet és kezdett munkanélküliséget termelni. A mostani viszont sokkszerűen ütött be: a kereslet a piac sok szegmenséből egyik napról a másikra tűnt el és állt le a termelés. Ilyen korábban nem volt” – magyarázta Bálint Viktor, a Codecool társalapítója és üzletfejlesztési vezetője.
Az egyik legnagyobb hiba, amit a cégek egy ilyen sokk hatására elkövethetnek, ha pánikszerűen túlélő üzemmódba kapcsolnak, vagy egy az egyben ki is vonulnak a piacról. Kovach Anton szerint fontos figyelembe venni, hogy egy olyan szegmens számára, ahol hirtelen nullára csökken a bevétel, teljesen más kihívásokat hoz a válság, mint ott, ahol „csak” 30 százalékos a bevételkiesés. Azt, hogy ezekre mit lép az adott vállalat, gyorsan el kell dönteni, a döntést pedig őszintén kell kommunikálni a dolgozók felé.
A Shiwaforce vezetője azt is hangsúlyozta: jó döntés nincs adatok nélkül. „A hatékonyságot részlegenként, projektenként kell mérni. Ha csak a mérlegből vagy a hó végi főkönyvből tájékozódsz arról, hogy megy a vállalkozásod, esélyed nincs, hogy időben észrevedd, ha irányt kell váltani.”
A kihívások mellett minden válság számos lehetőséget is hoz magával, amiket észre kell venni. Ha felmértük őket, azonnal lépni kell. „Szerintem a három legfontosabb dolog a takarékosság, a tájékozottság és a gyors reakció. 2008-ban mindenki arról beszélt, hogy árat kell csökkenteni. Az Ingatlan.com alapítója például azt mondta, hogy ők emelni fognak. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért, azt lmondta: a válság ideje alatt szerinte az emerek nem 3-4 portálon fogják hirdetni az ingatlanukat, hanem csak egy helyen. Azok lesznek ők. Bejött nekik.”
Bálint Viktor is ugyanezt vallja: a 2008-as pénzügyi válság idején a Codecoolos alapítók korábbi vállalkozása, az IND Group is ezt csinálta. Az akkori válság alatt fél évre lefagytak a piacok, amire szinte mindenki úgy reagált, hogy próbálta összehúzni magát. „Aztán inkább arra jutottunk, hogy most kell igazán nyomni a digitális banki fejlesztéseket. Elkezdtünk ezzel házalni és a bankok nyitottak voltak az ötletre. Egyre több munkánk lett és a cég pár év alatt a bankok egyik legnagyobb digitális megoldás-szállítója lett Európában és a Közel-Keleten.”
A helyes válasz: létszámfelépítés
A pánikszerű válságkezelés másik gyakori tünete az azonnali létszámleépítés. Különösen problémás ez a mostani válság során, hiszen a megfelelő szakemberek felkutatása és megtartása a cégvezetők egyik legnagyobb kihívása. „Ha ez tényleg így van, nem lehet az az első gondolatunk, hogy elengedjük az embereket. Ez nem olyan dolog, hogy ha ma nem veszek óriásplakátot, majd veszek holnapután, mert úgyis lesz belőle” – figyelmeztet Bálint Viktor.
Sőt, az IseeQ társalapítója szerint, ha valaminek igazán kedvez egy válságidőszak, az pont a „bevásárlás” jó szakemberekből. „Az a tapasztalatunk, hogy azok a cégek, akik a kivárás vagy a saját maguk kivéreztetése helyett inkább felmérik a lehetőségeiket és a működésük szempontjából kulcsfontosságú pozíciókba magasan képzett szakembereket kezdenek el felvenni, a válság elmúltával hatalmas előnyre tehetnek szert a többiekkel szemben” – mondta Bondici Balázs.
A Shiwaforce vezetője is hasonlóan vélekedik: „Az elmúlt húsz évben nagyon sokféle stratégiát láttam. A legutóbbi válság alatt például volt egy olyan cég, aki kimondottan arra állt rá, hogy összeszedje a legjobb embereket a piacon. Aztán egy éven keresztül képezte őket és rájuk bízott egy kutatási projektet is. Amikor vége lett a válságnak, nekik volt a legerősebb csapatuk és pár év alatt óriási növekedést tudtak elérni.”
Ha az elhatározás megvan, más akadály nem nagyon áll a felvétel útjába. Ugyanúgy, ahogy minden különösebb fennakadás nélkül, a távfelvételi is abszolút járható út. A videós állásinterjúk már évek óta bevett módszernek számítanak, mivel költséghatékonyabbak és körülbelül hatszor gyorsabbak, mint a telefonos interjúk. „Vannak cégek, ahol teljesen normális, hogy fizikailag egyáltalán nem is találkoznak az interjúalannyal. A Toptal például több mint száz országban 800 munkatársat foglalkoztat távmunkában és így is veszik fel őket” – mondta el az IseeQ alapítója.
Folyamatos változásra kell készülni
„Péntek reggel elindult a próba, péntek délután pedig már ki is hirdettük, hogy működik a távmunka, úgyhogy mindenki maradjon innentől kezdve otthon” – foglalta össze Kovach Anton, hogyan reagált a cége a járvány okozta felfordulásra. A Codecool társalapítója és üzletfejlesztési vezetője hasonló forgatókönyvről számolt be. „Tartottunk egy próbanapot és megnéztük, mi kell ahhoz, hogy teljesen át tudjunk állni az online oktatásra. A következő héten már mind a három országban, mind az öt campusunkon távoktatásban mentek a képzések.”
A válságállóság kulcsa ennek ellenére nem az, hogy a techszektorban kell működni. Persze a digitális technológia és szakértelem a szervezeten belül hatalmas versenyelőnyt jelenthet. A szakértők egyetértettek abban, hogy egy cégben inkább rugalmasság legyen, mint vészforgatókönyv. „A lényeg, hogy legyen olyan szervezet és vállalati kultúra, ami alkalmassá tesz arra, hogy gyorsan tudj reagálni váratlan helyzetekre. Nemcsak a koronavírus-krízisre, hanem bármilyen változásra” – magyarázta Bálint Viktor.
Vagyis gyorsan kell dönteni, de nem elhamarkodottan, merésznek kell lenni, de ésszerű keretek között, és a kihívások mögött a lehetőségeket keresi. Plusz nem elfelejteni, hogy az igazán hatékony válságkezelés nem a válsággal kezdődik. És nem is ér vele véget.
