A krónikus betegségben szenvedők fele havonta legalább 5 ezer forintot költ el a patikában - derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából, amelyet a cég a WEBBeteg.hu internetes portál megbízásából készített.

Az elmúlt években megfigyelt tendencia, amely szerint a lakosság egyre nagyobb figyelmet szentel saját és családja egészségének, az elmúlt hónapokban is folytatódott. A közfinanszírozott egészségügyben egyre kevésbé bíznak az emberek, ha az egészségük hosszú távú fenntartásáról van szó és egyre több olyan terméket vásárolnak, szolgáltatást vesznek igénybe, amely az egészségüket támogatja.

Hazánk piacvezető a fogászati turizmus területén az Európai Unióban, és immár lehetséges, hogy a gigantikus Kínai piacból is nagyobb darabot tudnak kiszakítani a magyar fogorvosok. 

Ma már az étkezési támogatásnál fontosabbnak tartják az egészségmegőrzést a munkáltatók és a munkavállalók is, ha cafeteriáról van szó. Bár az egészségtámogatások után adózniuk kell a cégeknek, az új betegbiztosítási konstrukció előrelépést jelenthet ezen a területen. Az egészségügyi szolgáltatások ára a több ezrestől egészen a százezres nagyságrendig terjed, de hogy mennyit fizet egy cég a dolgozójának, az a pozíciójától is függ.

Az egészségügyi államtitkárság nem akar közvetlenül beavatkozni a kórházak és a beszállító cégek pénzügyi vitájába, ugyanakkor a probléma megoldásának kidolgozásában "aktív" szerepet vállal - közölte az államtitkárság.

A lakosság egyre kevésbé tesz félre nyugdíj céllal, és a gyerekek jövőjét biztosító hosszú távú megtakarítások sem népszerűek. Az év első két hónapjának tanúsága szerint a trend a béren kívüli juttatások terén is érvényesül: a nyugdíjpénztárak vesztesei, az egészségpénztárak nyertesei a folyamatnak. Az idei újdonság, az adómentesen adható privát betegségbiztosítás is népszerű azonnal költhető juttatássá válhat.

Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás finanszírozása fenntartható legyen. Magyarországon viszont nem jellemző a magán-egészségbiztosítói szolgáltatás, sőt mára szinte szitokszóvá lett a politikának köszönhetően. Pedig - ahogyan nem működik a nyugdíjrendszer sem öngondoskodás nélkül - az egészségügyi ellátás rendbetételéhez is szükség van a megtakarításokra, amelyek nem hálapénz formájában kerülnek az orvosokhoz.

Magyarországon a magán egészségbiztosítás szitokszóvá lett a politikának köszönhetően, holott az egészségügyi ellátás rendbetétele a megtakarítások becsatornázása nélkül nem fog menni. Az idei évtől a munkáltatók adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítást, amely talán az első lépés a hazai egészségügy rendbetételében és talán a hálapénz-rendszer visszaszorításában.

A magánklinikák, azon belül is különösen a szépészeti szolgáltató szektor ellenőrzése során kiderült, hogy sok praxisban a beavatkozások ellenértéke „zsebre megy", vagy az egészségügyi szolgáltatók más módon igyekeznek kibújni az adófizetés alól.

Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből -, a hatékonysági deficit pedig rontja a hozzáférést és az ellátás minőségét is, olvasható a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című kormányzati szakmai koncepcióban. Az öngondoskodás szerepének erősítése az ellátás hatékonyságát és finanszírozhatóságát is javítaná. Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal, ami nem feltétlenül jelent több-biztosítós modellt. Ez utóbbi továbbra sem jöhet szóba Magyarországon.

A márciusban ismertetett Széll Kálmán tervhez képest kisebb növekedéssel, magasabb inflációval, több kockázattal számol a kormány, ugyanakkor azt a célját, hogy az államot a hatékonyabb működés érdekében át kell szervezni, csökkenteni kell az államadósságot valamint a deficitcélt továbbra is tartja. Péntek délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette Magyarország 2012-es végleges költségvetési tervezetét. Az adóemelésekből 445 milliárd többletbevételt, kiadási oldalon pedig 303 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmaz a jövő évi büdzsé.

Az Országos Egészségpénztár (OEP) öt év alatt átlagosan 542 ezer forintot költött annak a betegnek az ellátására, aki nem tagja valamely egészségpénztárnak, 9 százalékkal többet, mint azokra, akik csatlakoztak valamely kasszához, rájuk ugyanis 497 ezer forintot fordított az állam a társadalombiztosítási hozzájárulásokból.

Az egészségügy átalakítása hosszú évek óta napirenden van. A már bevezetett és a közeljövőben várható változások - miként a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos gondok - is rávilágítanak az öngondoskodás fontosságára. Emellett - az egykulcsos adórendszer által is kedvezményezett - magasabb jövedelmű réteg egyre tudatosabban keresi az igényes termékeket az egészségiparban is.

Egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota és orvoshiány van a gyermekpszichiátriai ellátásban, miközben, olvasható az ombudsman közleményében. A gyermekek is megszenvedik szüleik megélhetési problémáit és stresszét.

Miután a parlament hétfőn elfogadta a két kormánypárti képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, 2011. szeptember 1-jétől ún. „népegészségügyi termékadó" terhel egyes üdítőitalokat, energiaitalokat, „előrecsomagolt cukrozott készítményeket", sós snackeket és ételízesítőket. Az új adónem érezhetően drágítja majd a felsorolt, a jogalkotó által „népegészségügyileg nem hasznos"-nak minősített élelmiszereket. Az eredetileg „hamburgeradóként" emlegetett közteher számos jogi kérdést vet fel - hangsúlyozza Torsten Braner közösségi jogász, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa.

A személyre szabott orvoslásé a jövő - hangzott el a Semmelweis Egyetem (SE) Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központ "Keressük a rizikót" elnevezésű rendezvényén. Mint Molnár Mária Judit igazgató kifejtette, a jelenlegi gyógyászat a már meglévő betegségekkel foglalkozik, de a hangsúly egyre jobban az örökletes, valamint epigenetikai (környezeti) rizikók felderítésére és a megelőzésre tevődik át. A másik irányvonal a farmakogenomikai kutatások, amelyek révén kideríthető, hogy melyik betegnél hatásos valamilyen gyógyszer.

A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) arra kéri tagjait, hogy ne vállaljanak önkéntes túlmunkát, illetve fontolják meg a rezidensszövetség azon akciójában való részvételt, amelynek keretében a csatlakozók az év végéig letétbe helyezik felmondásukat, ha a kormányzat nem rendezi a helyzetüket.

A Magyar Nemzet értesülései szerint szervezkedés indult az orvosok körében, hogy markáns lépéssel kényszerítsék a kormányt a bérek emelésére; az akciónak tömeges felmondás lehet az eredménye.