Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből -, a hatékonysági deficit pedig rontja a hozzáférést és az ellátás minőségét is, olvasható a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című kormányzati szakmai koncepcióban. Az öngondoskodás szerepének erősítése az ellátás hatékonyságát és finanszírozhatóságát is javítaná. Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal, ami nem feltétlenül jelent több-biztosítós modellt. Ez utóbbi továbbra sem jöhet szóba Magyarországon.

A márciusban ismertetett Széll Kálmán tervhez képest kisebb növekedéssel, magasabb inflációval, több kockázattal számol a kormány, ugyanakkor azt a célját, hogy az államot a hatékonyabb működés érdekében át kell szervezni, csökkenteni kell az államadósságot valamint a deficitcélt továbbra is tartja. Péntek délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette Magyarország 2012-es végleges költségvetési tervezetét. Az adóemelésekből 445 milliárd többletbevételt, kiadási oldalon pedig 303 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmaz a jövő évi büdzsé.

Az Országos Egészségpénztár (OEP) öt év alatt átlagosan 542 ezer forintot költött annak a betegnek az ellátására, aki nem tagja valamely egészségpénztárnak, 9 százalékkal többet, mint azokra, akik csatlakoztak valamely kasszához, rájuk ugyanis 497 ezer forintot fordított az állam a társadalombiztosítási hozzájárulásokból.

Az egészségügy átalakítása hosszú évek óta napirenden van. A már bevezetett és a közeljövőben várható változások - miként a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos gondok - is rávilágítanak az öngondoskodás fontosságára. Emellett - az egykulcsos adórendszer által is kedvezményezett - magasabb jövedelmű réteg egyre tudatosabban keresi az igényes termékeket az egészségiparban is.

Egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota és orvoshiány van a gyermekpszichiátriai ellátásban, miközben, olvasható az ombudsman közleményében. A gyermekek is megszenvedik szüleik megélhetési problémáit és stresszét.

Miután a parlament hétfőn elfogadta a két kormánypárti képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, 2011. szeptember 1-jétől ún. „népegészségügyi termékadó" terhel egyes üdítőitalokat, energiaitalokat, „előrecsomagolt cukrozott készítményeket", sós snackeket és ételízesítőket. Az új adónem érezhetően drágítja majd a felsorolt, a jogalkotó által „népegészségügyileg nem hasznos"-nak minősített élelmiszereket. Az eredetileg „hamburgeradóként" emlegetett közteher számos jogi kérdést vet fel - hangsúlyozza Torsten Braner közösségi jogász, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa.

A személyre szabott orvoslásé a jövő - hangzott el a Semmelweis Egyetem (SE) Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központ "Keressük a rizikót" elnevezésű rendezvényén. Mint Molnár Mária Judit igazgató kifejtette, a jelenlegi gyógyászat a már meglévő betegségekkel foglalkozik, de a hangsúly egyre jobban az örökletes, valamint epigenetikai (környezeti) rizikók felderítésére és a megelőzésre tevődik át. A másik irányvonal a farmakogenomikai kutatások, amelyek révén kideríthető, hogy melyik betegnél hatásos valamilyen gyógyszer.

A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) arra kéri tagjait, hogy ne vállaljanak önkéntes túlmunkát, illetve fontolják meg a rezidensszövetség azon akciójában való részvételt, amelynek keretében a csatlakozók az év végéig letétbe helyezik felmondásukat, ha a kormányzat nem rendezi a helyzetüket.

A Magyar Nemzet értesülései szerint szervezkedés indult az orvosok körében, hogy markáns lépéssel kényszerítsék a kormányt a bérek emelésére; az akciónak tömeges felmondás lehet az eredménye.