Sokan érzik úgy, hogy hiába fizetik a kötelező társadalombiztosítást, betegség esetén nem kapnak megfelelő szolgáltatást az egészségügyi intézményekben. A legtöbb panaszt azzal kapcsolatban hallani, hogy nem elég körültekintő az orvos, órákat kell várni a kezelésre, nem a megfelelő rendelésre irányítják az embert, és egyes vizsgálatokról, kezelésekről is kiderül, hogy azt nem is támogatja a tb, külön kell érte fizetni. Van, aki évtizedeken át egészséges, ám amikor véletlenül mégis megbetegszik, a fent említett helyzettel kénytelen szembesülni. Nem véletlenül értékelődtek fel az utóbbi években a magán egészségügyi szolgáltatások, amelyeket nem tud ugyan mindenki megfizetni, viszont egyre több vállalat biztosít olyan egészségügyi juttatást dolgozójának, amivel magánrendelőben is szakorvosi ellátáshoz, szűréshez juthat.
A munkáltatóknak törvény írja elő, milyen intézkedéseket kell kötelezően foganatosítaniuk munkavállalóik egészsége érdekében. Ilyen kötelezettség a teljes körű kockázatértékelés elkészítése, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, vagy üzemorvos biztosítása, illetve a pszicho-szociális kockázatok felmérése. Ezeken felül béren kívüli juttatás keretében gondoskodhatnak még a dolgozókról, és úgy tűnik, ez egyre népszerűbb, amit a cafeteriatrend egyik legutóbbi felmérése is visszaigazol, amely szerint ma már az egészségvédelem megelőzi az évek óta listavezető étkezési támogatást.
A SZÉP-kártya sem törte meg az egészségpénztár népszerűségét
Az egyik legkedveltebb támogatási forma még mindig a minimálbér 30 százalékáig adható egészségpénztári tagdíjbefizetés, amelyet ettől az évtől 16 százalékos személyi jövedelemadó és 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhel. Ezen a tendencián nem változtatott az idei évtől adható SZÉP-kártya sem, amelynek "szabadidő" zsebével helyettesítő a korábban egészségpénztáraknál elérhető rekreációs szolgáltatások kifizetése. Ez maximálisan 75 ezer forintos juttatást jelent a dolgozó számára. - Az OTP Pénztárszolgáltató 2012 elején ugyan jelentős számban értékesítette a SZÉP-kártyákat, de az egészségpénztári beléptetések száma is jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi értéket. Ez azt jelenti, hogy míg 2011-ben az újonnan belépő tagok száma alig haladta meg a 10 ezer főt, addig csak az idei év első félévében ez a szám már a 17 ezret is majdnem elérte - mondta lapunknak Kovács Tamás Attila, az OTP Egészségpénztár kommunikációs igazgatója. Hozzátette: a taglétszám bővülésével párhuzamosan a szerződött munkáltatók száma is jelentős növekedést mutat, jelenleg több mint 6200 munkáltató szerepel a nyilvántartásukban, azaz fél év alatt, több mint 800 új munkáltatóval bővült az OTP Egészségpénztár szerződéses állománya.
Annak, hogy a SZÉP-kártya piacra lépése és az adóváltozások nem érintették annyira érzékenyen az egészségpénztárakat, az lehet az oka, hogy a SZÉP-kártya igénybevételét szabályozó rendeletek a vártnál később születtek meg, illetve az új juttatást még nem ismerte annyira a magyar lakosság. Kovács Tamás Attila szerint azzal is indokolható az egészségpénztárak iránti megnövekedett igény, hogy a munkavállalók olyan juttatásokat keresnek, amelyek készpénzt helyettesítő módon működnek, és nincs lejárati idejük, sőt még az ott elhelyezett összeg hozamot is hozhat. Ezen előnyök nem mindegyikével rendelkezik a SZÉP-kártya. Viszont ami negatívan érintette a szektort, hogy az egészségpénztárakban megszűnt a sport elszámolhatósága illetve az egyéni befizetés után járó adókedvezmény 20 százalékra csökkent.
Ettől függetlenül az igazgató úgy látja, az egyéni tagok és befizetéseik növekedésében még mindig van potenciál, mert az egészségpénztár szolgáltatásait túlnyomó többségében a juttatott cafeteria keret terhére veszik igénybe a tagok és nem egyéni befizetésekből finanszírozzák azokat. Az OTP Egészségpénztár esetében a magánszemélyek által befizetett összegek az összes befizetésnek közel a 30 százalékát teszi ki, amely kiemelkedő az egészségpénztárak között, azonban az egészségpénztárak esetén érvényesíthető egyéni befizetések után járó 20 százalékos adó-visszatérítésre ennél sokkal többen lehetnének jogosultak és sokkal nagyobb összegeket is megtakaríthatnának a munkavállalók - mutatott rá az igazgató.
Várólista és hálapénz helyett
Leginkább nagyobb cégekre, multinacionális vállalatokra jellemző, hogy egészségügyi szolgáltatásokat vásárolnak a dolgozók számára. Ezen a téren három irány figyelhető meg: a cégek vagy a kötelező vizsgálatokat egészítik ki további vizsgálatokkal, vagy járóbeteg szakellátást vásárolnak, így a munkavállalók probléma esetén felkereshetik a privát egészségügyi szolgáltatót, és nem kell SZTK-ba menniük, illetve a munkahelyen igénybe vehető szolgáltatásokat vesznek, amelyek helyszíni szűrővizsgálatok, előadások, gyógytorna, masszázs vagy tanácsadás lehetnek - közölte lapunkkal Kiss András, a Budai Egészségközpont értékesítési igazgatója.
Mint mondta, sok félreértés van az elnevezésekkel és az egyes szűrővizsgálati csomagok tartalmával kapcsolatban. - A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat nem menedzserszűrés, hanem kötelező munkaalkalmassági vizsgálat. Ez a Budai Egészségközpontnál körülbelül 8-12.000 forintba kerül fejenként, természetesen létszámtól függően - árulta el az értékesítési vezető. Hozzátette: a menedzserszűrés ezzel szemben azon komplex szűrővizsgálatokat foglalja magában, amelynek keretében minden szervrendszert specialista vizsgál, részletes labor és radiológiai diagnosztika is történik, az eredményeket pedig egy összefoglaló véleményben egészségtervvel kiegészítve foglalják össze. A menedzserszűrések ára 60 és 120 ezer forint között mozog fejenként, de tartalomtól és létszámtól is függ a díja.
Kiss András elmondása szerint, amíg a magánügyfeleik esetében évről-évre kétszámjegyű a növekedés, a vállalati piacon a döntéshozók egyelőre kivárnak. Úgy látja, további adókönnyítések, újabb pályázati pénzek, a cafeteria-keret bővítése segíthetné a cégeket, hogy jobban figyeljenek erre a területre, ugyanakkor az adó és járulékmentes, új betegbiztosítási konstrukcióval ma már kedvezőbb feltételekkel lehet színvonalas egészségügyi ellátáshoz juttatni a munkavállalókat.
Van, ahol kiemelt cafeteria elem az egészségbiztosítás
Az úgynevezett "szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások" - ezekből fedezhető a magán-egészségügyi ellátásban kiállított számla, valamint a biztosítók a betegút-szervezési feladatokat is átvállalják az ügyfelektől - évek óta léteznek a hazai kínálatban. De míg az egészségpénztári termékek az egész család számára kedvezményeket jelentenek, a biztosítást a munkavállaló kizárólag a saját egészségi állapota javítására fordíthatja. Kovács Tamás Attila elmondása szerint a jogszabályi változások némi mozgolódást indítottak el a biztosítási piacon, de mivel a lakosság több, mint 90 százaléka biztosított az állami rendszerben, megkérdőjelezhető az üzleti jellegű biztosítások jelenlegi létjogosultsága. Ez akkor jelenthet tényleges igényt, amikor a biztosítás és az egészségügyi szolgáltatások rendszere, valamint a mögöttük lévő szolgáltatási szektor is átalakult, amelyre a jövőben mindenképpen lehet számítani.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) korábbi tájékoztatása szerint mindenesetre idén eddig mintegy 150-200 vállalatnál kötöttek húsz dolgozónál többre kiegészítő egészségbiztosítást, a várakozások szerint azonban az év végén beindulhat az üzletág, néhány cég ugyanis már tendert írt ki. Ezt Grossmann Péter, a Medicover Egészségbiztosító vezérigazgatója is megerősítette. Szerinte figyelemreméltó jelenség, hogy egyes cégek alkalmazottaik részére akár a cafateria rendszerén belül, vagy azon kívül kiemelten támogatott elemként emelték be az egészségbiztosítást. - Ezek a cégek felismerték, hogy a munkavállalók gondolkodásmódja azáltal alakul át, ha megismerik és megtapasztalják az egészségbiztosítás előnyeit, az elérhető szolgáltatások igénybevételén keresztül ennek fontosságát és hasznosságát, így az egészségbiztosításhoz hosszú távon is ragaszkodni fognak - fogalmazott.
Medicover cégcsoport 1998 óta van jelen a magyar piacon. 2008-ban hozta létre saját Egészségbiztosítóját, így magán-egészségügyi szolgáltatóként, szolgáltatás-szervezőként és egészségbiztosítóként is működik. A biztosítási csomagjaikra egyaránt vonatkozik, hogy a Medicover által nyújtott szolgáltatások esetén korlátlan számú hozzáférés biztosított a meghatározott szakágakra. Az úgynevezett Vanilla csomag a hat kulcsfontosságú szakágat és a standard diagnosztikai vizsgálatokat tartalmazza, míg az aranycsomag a teljes szakág portfolión túl kórházi fekvőbeteg ellátást is nyújt VIP szinten.
Mint Grossmann Péter elmondta, ezer vállalattal van szerződésük. A cégek részére a legáltalánosabb szolgáltatásuk a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, de ezen túlmenően céges egészségnapok és különböző egészségprogramok szervezésében -, például dohányzásról leszoktató vállalati kampányban - is közreműködnek. A cégek a munkavállalók részére általánosan, vagy csak egy bizonyos pozíció felett célirányos szűrőprogramokat is megvásárolhatnak. A biztosítási csomagok a képzeletbeli piramis tetején helyezkednek el, a Medicovernél az alapcsomag évi 69 000 forinttól érhető el.
Grossmann Péter úgy véli, az egészségbiztosítás piaca és az átalánydíjas konstrukciók a közép-kelet-európai térségben trendszerűen növekednek, és ez mind a vállalati szektorra, mind az egyéni ügyfelekre igaz. Elmondása szerint ez a hazai piacon is érezhető, ezt mutatja, hogy az elmúlt években a Medicover kétszámjegyű növekedést ért el, az elmúlt évet pedig csaknem 30 százalékos bővüléssel zárta a cégcsoport.
Egészségvédelem: szükséges rossz vagy szemléletformálás?
Kovács Tamás Attila szerint mivel a jelenlegi foglalkozási-egészségügyi rendszer nem része a társadalombiztosításnak, és azt a munkáltatók fizetik, sok helyen ezt kötelező feladatnak és csak plusz tehernek tekintik a cégek és a munkavállalók is. Pedig a prevencióban és a szűrések területén jelentős segítséget nyújthat mind a társadalom, mind a társadalombiztosítás számára a betegségek megelőzésével és kiszűrésével. - Ahhoz, hogy a munkáltatók jobban odafigyeljenek dolgozóik egészségére, nagy segítséget nyújtanak az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramokkal kapcsolatos pályázatok. Ezek a központilag is felvállalt intézkedések mindenképpen pozitív irányba befolyásolják a munkáltatók szemléletét is - húzta alá az OTP Egészségpénztár kommunikációs igazgatója.
