2012-től, a hatályos adótörvények értelmében a munkáltató adó és járulékmentes juttatásként adhat a munkavállalói számára egészségbiztosítást és amennyiben a biztosított egyben a kedvezményezett is, a díjat költségként elszámolhatja. (Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből -, a hatékonysági deficit pedig rontja a hozzáférést és az ellátás minőségét is, olvasható a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című kormányzati szakmai koncepcióban.)
Noha 2012-ben a munkáltatók gyakran a bérkompenzáció részeként alkalmazzák a cafeteriát – ami miatt az egészségbiztosítás jelenleg nem versenyezhet a készpénz-helyettesítő juttatásokkal –, számos nyomós érv indokolja, hogy a cégek ezt az elemet is vegyék számításba cafeteria-rendszereik kialakítása során. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi elemzése a legfontosabb tudnivalók mellett ezeket az érveket veszi számba.
Mitől lehet vonzó a cafeteriában az egészségügyi öngondoskodás?
Ez a jutatatás teljesen adómentes, ráadásul más cafeteria-elemmel ellentétben, nem csupán évi 500 ezer forintig, hanem korlátlan mértékben vonatkozik rá a kedvezmény. A biztosítók körében máris megindult egy olyan termék- és szolgáltatásfejlesztési folyamat, amely egyre szélesebb és kedvezőbb szolgáltatási kört biztosít a biztosítottak számára. A közelmúltig csupán bizonyos helyzetekre (például műtéti térítés, kórházi napi térítés az emelt szintű kórházi ellátás után, rettegett betegségek) lehetett úgynevezett összegbiztosításokat kötni (amely vagy fedezte a biztosítási esemény kapcsán a teljes összeget vagy annak csak egy részét).
Az egészségügyi ellátások túlnyomó része azonban a járóbeteg-ellátás körébe tartozik. Az újabb egészségbiztosítási konstrukciók már a szűrés, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztika területén található szolgáltatások valós költségeit fedezik, akár felső limit nélkül. Eközben a kórházi ellátásban is térítenek egyes kiemelt szolgáltatásokat a megvásárolt csomagtól függően. Fontos elemük a megelőzés, az éves szűrés, amelynek keretében egy időpontban számos vizsgálat zajlik le kulturáltan, sorban állás és fizetés nélkül – az ügyfélnek nincs előfinanszírozási kötelezettsége sem, és a hálapénzzel sem kell foglalkoznia. A csomagok az ügyfél családjára is kiterjeszthetők, illetve családi csomagengedmények is igénybe vehetők. (Októbertől 534 gyógyszerért kevesebbet, 1686 készítményért viszont többet kell fizetni a patikákban.)
Kedvező a cégeknek is
– Ma, amikor a bérek nettó értékének megőrzése is sokszor nehézséget okoz a cégek számára, a munkavállalókat is nehezebb olyan juttatások felé terelni, amelyek nem kvázi-készpénzként funkcionálnak, mint az étkezési, közlekedési és egyéb, a havi rezsit tehermentesítő hozzájárulások – magyarázza Pászka Zsuzsa, a FBAMSZ elnökségi tagja, aki szerint éppen emiatt ez utóbbiakat a munkavállaló gyakorlatilag a bér részeként kezeli, természetesnek veszi. Az egészségbiztosítással viszont hosszabb távon válhat könnyebbé a törődő vállalat képét kialakítani, és ezzel a lojalitást növelni a dolgozókban.
A lojalitás megteremtése mellett szintén fontos előny a munkáltató számára, hogy az aktív betegségmegelőzés kevesebb kieső munkaidőt eredményez, hiszen a legtöbb konstrukció része lesz a 24-órás orvosi call center, az orvosi időpontok személyre szabott megszervezése, bizonyos, a hazai magánegészségügy kínálatában megtalálható szakorvosi ellátások biztosítása, a nagy értékű képalkotó diagnosztika, vagy a hotelszolgáltatás.
– A szolgáltatás alapú betegségbiztosítások révén a dolgozók kevesebb időt lesznek távol a munkahelyüktől. A gyors ellátással kiküszöbölhető, hogy a késlekedés miatt súlyosabb, hosszabb kiesést és tovább tartó fizetett betegszabadságot jelentő, szövődmények alakuljanak ki – sorolja Balázs Iván, az UFS Group vállalkozásfejlesztési igazgatója.
A FBAMSZ tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások díja értelemszerűen az életkorral változik. Egy 30 éves ügyfél számára már havi 6-7 ezer forintért is elérhető lesz a csomag, de a csoportosan megkötött biztosítás költsége sokkal kedvezőbb lehet az egyéni díjaknál.
– Illúzió volna feltételezni, hogy az egészségbiztosítások egy-két éven belül domináns elemét képezik majd a cafeteria-juttatásoknak. A vállalati cafeteria-rendszerek kialakítása során azonban már most érdemes minden munkáltatónak számolnia ezzel az elemmel is, hiszen számos olyan, főleg hosszabb távon érzékelhető előnyt biztosít, amelyeket más juttatásokkal nem, vagy sokkal kevésbé hatékonyan lehet elérni – teszi hozzá a FBAMSZ szakértője.
Közvetett hatások
A privát betegellátás ilyen módon való térnyerésével a juttatásban nem részesülők is kedvező változásokra számíthatnak.
– Ha bizonyos területeken csökken az állami rendszert igénybevevők száma, kevésbé lesz a rendszer leterhelt és javulhat az ellátás színvonala. Egyrészt rövidül a várólista, másrészt az állam egészségügyi ellátásra fordított kiadása csökken, ami javítja a pénzügyi egyensúlyt. A jelen gazdasági és társadalmi körülmények között a betegségbiztosítás elterjedésének pozitív hatása lehet az orvosokra is, akik az állami egészségügyben megkeresett fizetésük mellett a növekvő privát betegellátás révén legális másodjövedelemhez juthatnak Magyarországon. A biztosítási szolgáltatások terjedése a hálapénz-rendszer mérséklődését is magával hozhatja párhuzamosan a tudatos fogyasztók számának bővülésével – mutat rá Dr. Juhos András, az UNIQA Biztosító igazgatósági tagja a magán egészségbiztosítás terjedésének közvetetett hatására is.
