Magyarország az Európai Unió 28 országa közül a 24. helyen áll, a szövetségben csak Görögországot (91.), Szlovákiát (78.) Romániát (76.) és Horvátországot (75.) előzi meg. Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít a világ legversenyképesebb országának, amelyet Szingapúr és Finnország követ, Németország pedig két helyet javítva, idén a negyedik.
A legtöbb helyet javító ország az EU-ban Málta (47-ről 41-re), valamint Horvátország (81-ről 75-re), míg a legtöbb helyet Csehország után Szlovákia (71-ről 78-ra), és Olaszország (42-ről 49-re) rontotta. A 2004 óta társult új tagállamok közül Észtország számít a legjobbnak (32.).
A visegrádi országok közül Lengyelország az egyetlen tagállam, amelynek nem csökkent jelentős mértékben a pontszáma, a többi ország esetében azonban komoly mértékű pozícióvesztés következett be. Míg 2007-ben a V4 országok elhelyezkedése a 45. hely körül volt, addig 2013-ban már az 57. helyezés körüli.
Érhetetlen szabályozás, magas adók és korrupció a gond
Magyarországon a jelentés szerint (amely teljes egészében angol nyelven itt található) jó az infrastruktúra (51. hely), sőt az egészségügyi alapellátás és az oktatás is (57.), ugyanakkor az intézményesülés és a makrogazdasági környezet sokat ront a helyzetünkön. A felmérés adatai alapján az üzleti élet kifinomultsága, hogy mennyire képesek a vállalkozások új megoldásokat, új utakat keresni, kirívóan rossz (96.). Az üzleti élet legfőbb akadályának Magyarországon a forráshiányt, a gazdasági környezet instabilitását, a magas adókat és az érthetetlen adószabályzást, az alkalmatlan kormányzati bürokráciát és a korrupciót nevezték meg a megkérdezettek.(Adózási szempontból Magyarország több ponton – egyebek mellett a forgalmi adó mértéke, illetve az élőmunka-terhek terén – a szélsőséges példák között említhető.)
A kiszámítható gazdasági környezet és a gazdasági szereplőkkel folytatott előzetes konzultáció állíthatná helyre a befektetők bizalmát a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) idei, Bizalom és hitelesség címet viselő jelentése szerint. Az üzleti tanács szerint a bizalomnak központi szerepe van a válság megoldásában, a versenyképesség javításában, a befektetők vonzásában és szoros összefüggésben áll az ország imázsával is. A HEBC tagjai úgy vélik, Magyarország sikerének egyik kulcsa lehetne, ha gazdaságilag ésszerű, de tisztességes és méltányos tehermegosztással felépítené a külföldi befektetők, a nemzetközi vállalatok és a pénzügyi szektor bizalmát, ami hozzájárulna a gazdaság további erősödéséhez.
A Tárki közleménye szerint a régióban Magyarország nem nyújt kirívóan rossz teljesítményt, ám egyetlen versenyképességi mutatóban sem első, miközben ötben utolsó.
Egész Európa van lemaradóban?
A kutatás szerint az Európai Unió versenyképessége továbbra is elmarad a világ legfejlettebb részétől. Pontszáma (4,7) jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államok (5,48), valamint Japán (5,4) helyezése. A képet tovább árnyalja, hogy a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országok pontszáma (4,43) alig valamivel kevesebb, mint az Európai Unióé összesen.
