Cafeteria 2012: Így leszünk egészségesebbek

A bizonytalan gazdasági környezet felértékeli a biztonságot adó megtakarítási formákat, a könnyen mozgósítható és a biztos pénzügyi megoldásokat, mutat rá a GfK Hungária Retail Banking Monitor felmérése, amelyből az is kiderül, hogy a hazai megtakarítási hajlandóság a 2004-es szintre süllyedt. Ahogyan a megtakarítások között visszaszorultak a hosszú távra szóló megoldások, a január–februári cafeteria nyilatkozatok alapján úgy tűnik a munkáltatói juttatások közül is elsősorban az azonnal költhető elemek lesznek idén népszerűek.

Az egészségpénztárak éve

Ilyen például az egészségpénztár, amely adófeltételei évek óta változatlanok. A munkáltató havonta a minimálbér 30 százalékáig, legfeljebb 27 900 forintot 30,94 százalékos adóteher mellett fizethet be a munkavállaló számlájára. Ráadásul ez az összeg költségként elszámolható. Bár a SZÉP Kártya egészségmegőrzésre szánt alszámlájának bevezetésével az egészségpénztári számláról finanszírozható szolgáltatások köre szűkült, úgy tűnik a prevenciós célú költések kiszorulása nem vetette vissza a juttatás népszerűségét.

Bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete még nem publikált az idei évre vonatkozó pénztári statisztikákat, a Patika Egészségpénztár és a prémium Új Pillér Egészségpénztár adatai mindenképpen ezt tükrözik: az év első két hónapjában mintegy négyszer annyi új belépőt regisztráltak, mint tavaly január-februárban.

– Két évvel ezelőtt, amikor a törvényalkotó a jól bevált étkezési utalvány felhasználhatóságát korlátozta, ugyancsak az azonnal költhető egészségpénztár került a figyelem középpontjába – mutat rá Lukács Marianna, a Patikapénztár vezetője a mostani magas számú belépés kapcsán.

A DEVISE Hungary felmérése szerint is a gyógyszerekre, orvosi ellátásra, vagy akár szemüvegre továbbra is azonnal költhető egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba utalt juttatást adja a legtöbb munkáltató 2012-ben béren kívüli juttatásként az újonnan bevezetett Erzsébet-utalvány, valamint a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott támogatás után.

Az egészségpénztári megtakarítás mellett szól az is, hogy az évek óta működő kasszák mára jelentős kedvezményeket értek el egyes szolgáltatóknál tagjaik számára.

Az idei újdonság: betegségbiztosítás

A munkavállaló ezt igényli

A Generali elmúlt hónapokban elvégzett felméréséből kiderült: jelentős igény mutatkozik a kényelmes, a megszokottnál jobb minőségű, gyors és hatékony egészségügyi ellátásra. A megkérdezettek évente átlagosan 5-6 alkalommal fordulnak meg magán vagy állami szakrendeléseken, illetve háziorvosuknál, ehhez adódnak hozzá a szűrővizsgálatok. Elsősorban a fogorvoslás és a nőgyógyászat területén járnak többen magánrendelésre, de más területeken is megfigyelhető, hogy ha az életvitelt, életminőséget befolyásoló gondról van szó, és gyors és hatékony megoldást akarnak, akkor gyakran a magánrendelést választják. Ami a megelőzést illeti, a nőgyógyászati szűrést, tüdőszűrést, fogászati ellenőrzést és a vérkép- illetve vizeletvizsgálatot kisebb-nagyobb rendszerességgel elvégeztetik, a szemészeti, EKG és a mammográfiai szűrést kevesebben, míg a hasi ultrahang, bőrrák szűrés, urológiai szűrés és az általános „menedzser” szűrés azok, melyekre az emberek többsége nem jut el. A biztosító a felmérés során azt is vizsgálta, milyen szempontok számítanak igazán az embereknek az egészségügyi ellátás során. A legfontosabbak között említették, hogy szánjanak rájuk kellő időt és figyelmet, érezzék a törődést, rendezett környezetben, harmonikus körülmények között történjen a vizsgálat, jól felszerelt rendelőben kapjanak gyors és szakszerű ellátást, és ne legyen zsúfolt váróterem, hosszú és értelmetlen a várakozással töltött idő.

Idén januártól bővült az adómentesen adható juttatások köre: a hosszú távú megtakarításként működő kockázati életbiztosítás mellett a munkáltatók adó- és járulékmentes juttatásként egészségbiztosítási szolgáltatást is adhatnak a dolgozóiknak. A szolgáltatást az új rendelkezés nyomán semmilyen további költségnövelő tétel nem terheli akár a cafeteria rendszer választható elemeként, akár az egyszerűbb juttatási rendszerekbe foglalva jelenik meg, mutat rá az Union Biztosító közleményében.

Az egészségbiztosítási konstrukcióknál az évi 500 ezer forintos keret sem érvényesül, a szolgáltatás teljesen adómentes. Persze nehéz elképzelni, hogy ez a juttatás elérné az említett összeghatárt, hiszen a biztosítók már havi néhány ezer forintért kínálnak szolgáltatáscsomagot csoportos kötés esetén. Ráadásul ebben az esetben a dolgozók életkorától függetlenül egységes díjjal.

Az egészségügyi szakma évek óta hangoztatja, hogy a magánszektor szerepvállalása hosszú távon elkerülhetetlen, a forráshiányos ellátórendszernek külső segítségre is szüksége van. Ennek ellenére mindez ideig a hazai magán egészségbiztosítási piac jelentősen elmaradt a nyugat-európában megszokottól és az alacsony kereslet miatt a biztosítók közül is csak néhányan kínáltak az orvosi szolgáltatásokra vonatkozó konstrukciót.

Most viszont a társaságok sorra jelennek meg alap és prémium kategóriás szolgáltatáscsomagokkal, amelyek szinte valamennyi esetben 24 órás call center szolgáltatást, bizonyos diagnosztikai vizsgálatok és kezelések finanszírozását valamint egynapos sebészeti beavatkozásokat is tartalmaznak. Az Union Biztosító például nemzetközi orvosi másodvélemény igénybevételét is kínálja, míg a Generali biztosítottjai preventív szűrőprogramokon is részt vehetnek.

– Meggyőződésem, hogy a biztosítók bekapcsolódásával mindenki nyer az egészségügyben: az jó a magánszolgáltatóknak, az állami intézményeknek, és ami a legfontosabb, a betegeknek – mondta Erdős Mihály, a Generali biztosító elnök-vezérigazgatója a programot bemutató sajtótájékoztatón.

Ezt a véleményt osztja Dr. Juhos András is. Az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja szerint a privát betegellátás ilyen módon való térnyerésével ugyanis a juttatásban nem részesülők is kedvező változásokra számíthatnak.

– Rövidül a várólista, és csökken az állam egészségügyi ellátásra fordított kiadása, ami javítja a pénzügyi egyensúlyt. A jelen gazdasági és társadalmi körülmények között a betegségbiztosítás elterjedésének pozitív hatása lehet az orvosokra is, akik az állami egészségügyben megkeresett fizetésük mellett a növekvő privát betegellátás révén legális másodjövedelemhez juthatnak országon belül. A privát biztosítási szolgáltatások terjedése a hálapénz-rendszer mérséklődését is magával hozhatja – mutat rá a szakember.

Az egészségügyi ellátás ma sincs ingyen: az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) 2010-ben publikált adatai szerint hazánkban a háztartások közvetlen egészségügyi kiadása 685,9 milliárd forint, ez évente 180 ezer forintot jelent háztartásonként. A Generali friss felmérése szerint a lakosság több mint 76 milliárd forintot költ hálapénzre.

A jelenlegi ellátási rendszerben nehézséget jelentenek a hosszú várólisták is. Egy CT vizsgálatra jelenleg akár több hónapot is várni kell, egy MRI vizsgálat esetében akár fél éves is lehet a várólista, míg egyes szemészeti beavatkozásokra 100 nap után kerülhet csak sor.

– A szolgáltatás alapú betegségbiztosítások révén a dolgozók egyrészt kevesebb időt lesznek távol a munkahelyüktől. Másrészt a gyors ellátással kiküszöbölhető, hogy a késlekedés miatt súlyosabb, hosszabb kiesést és tovább tartó fizetett betegszabadságot jelentő, szövődmények alakuljanak ki – mutat rá Balázs Iván, az UFS Group vállalkozásfejlesztési igazgatója. (A magánklinikák, azon belül is különösen a szépészeti szolgáltató szektor ellenőrzése során kiderült, hogy sok praxisban a beavatkozások ellenértéke „zsebre megy", vagy az egészségügyi szolgáltatók más módon igyekeznek kibújni az adófizetés alól.)

Megéri adományt adni

A nyugdíjpénztári megtakarításoknak a kötelező ág felszámolása és a pénztári rendszer körül kialakult bizonytalanság sem használt, az évi 500 ezer forintos cafeteria plafonösszeg bevezetése pedig a munkáltató tagdíj-hozzájárulásokat vetette vissza jelentősen. A havonta a minimálbér 50 százalékáig adható juttatás – ez 46 500 forint a megemelt minimálbért figyelembe véve – ugyanis önmaga túllépi a kedvezményesen adózó keretet. Ugyanakkor a Piac&Profit Munkáltatói Gondoskodás című konferenciáján Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő, a Top Cafeteria ügyvezetője egy lehetséges megoldásra hívta fel a munkáltatók figyelmét: amennyiben nem tagdíj-hozzájárulásként, hanem a jogszabály által megengedett adományként fizetnek be dolgozójuk számlájára, az 500 ezer forintos limiten kívül esik a juttatás. Az adomány adómentes támogatás, az adomány összege korlátozás nélkül csökkenti az adózás előtti eredményt. Az egyéni számlán jóváírt összeg után a munkavállalónak 16 százalékos szja-t kell fizetnie, de 20 százalékos szja-kedvezményt is érvényesíthet (legfeljebb 100 ezer forintot) a hatályos adótörvény szerint.