A Scripps Research Institute-ban Dr. Michael Farzan által kifejlesztett molekula szintetikus géneket visz a szervezetbe. Eddig sikerrel módosította a HIV-fertőzött kísérleti majmok izomszöveteiben a géneket, hogy a sejtek felvehessék a harcot a HIV vírus ellen. A majmokat az újbóli megfertőződéstől is megvédte az immunoprofilaxisnak (azaz immunmegelőzésnek) nevezett beavatkozás.
A gyógyítás eme formája voltaképpen génterápia, melynek során a tudósok izolálják azokat a géneket, melyek erős antitesteket képeznek, s ezeket a géneket juttatják be a testbe. A befecskendezett gének beépülnek a sejt génszerkezetébe és ugyanolyan erőre tesznek szert, mint izolált állapotban. (Az izomba adagolás azért is érdekes, mert ezek a szövetek általában nem termelnek antitesteket.)
A kutatók az Ebola, a malária, az influenza és a hepatitisz ellen is bevetik a módszert, írta a The New York Times márciusban. A kísérleti egerek 80%-ában immunitást okozott a maláriával fertőző szúnyogcsípés ellen a mesterséges antitest.
Ami fontos, hogy a HIV több törzsét is sikerrel győzték le az antitestek. A baj azonban az, hogy a HIV köztudottan gyorsan mutálódó vírusfajta, ezért a tudósok azt javasolják, hogy az orvosok a jelenleg hozzáférhető antiretrovirális gyógyszerekkel együtt alkalmazzák a génterápiát a HIV-pozitív betegeken.
A "széleskörűen semlegesítő" antitesteket eredetileg a philadelphiai gyermekkórházban kezdték használni vakcinához hasonló hatás eléréséhez a hemofília (kóros vérzékenység) megszüntetésére. 2009-ben jöttek rá, hogy a HIV majmokban működő változata (illetve víruselődje), a SVI gyógyítása is hatékony lehet e módszerrel.
A módszer jelentős fordulatot jelent a génterápiában, mely eddig a hibás gének -jól működő változattal történő- behelyettesítésére koncentrált.