Vajon hány egészségügyi dolgozó fogja aláírni a március 1-jével életbe lépő új jogviszony miatt a munkaszerződés-tervezetét? Egyelőre csak találgatások vannak, ezért négy magán egészségügyi szolgáltató vezetőjénél arról érdeklődtünk, van-e túljelentkezés-e már náluk az állami szektorból, külföldről is jönnek-e haza orvosok, illetve mire számítanak a Covid-járvány miatti válság miatti kereslet alakulásáról?

Akinek egészségügyi szolgáltatási járulékból több mint hathavi, vagyis 48 ezer forintot meghaladó tartozása halmozódott fel, február 12. után érvénytelenné válik a társadalombiztosítási azonosító jele (tajszám). Mindez azonban könnyen elkerülhető, ebben partnerként működik közre az adóhivatal.

Az egészségügyben hamarosan normává válnak a digitális platformok, és ez a techcégek és startupok befolyásának további erősödéséhez fog vezetni – derül ki a Roland Berger tanulmányából, melyet több mint 500 iparági szakértő véleményéből és a 100 legjelentősebb egészségügyi platform vizsgálatából állítottak össze.

A beruházáshoz a magyar kormány 480 millió forintos támogatást biztosít.

Több mint hetvenezer ember tajszáma lehet érvénytelen; az érintettek fél éve nem fizették be a tételes járulékot, emiatt február közepén érvénytelenné válik a társadalombiztosítási azonosító jelük, így nem jár majd nekik ingyenes állami egészségügyi ellátás – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott szerdai interjújában a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elindította az egészségipari vállalkozások fejlesztését célzó, 23 milliárd forintos felhívás társadalmi egyeztetését, a közeljövőben akár 50 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Magyarországon.

Az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megszavazása után, még október elején kerekasztal-tárgyalásokat sürgetett a 12 magán egészségügyi szolgáltatót tömörítő Primus Egyesület, amely szerint a törvény egyes részletei időzített bombát jelenthetnek a közellátásban és a magánszolgáltatóknál egyaránt. Leitner György elnököt, az Affidea Magyarország vezérigazgatóját kérdeztük, hogy kaptak-e visszajelzést a kormánytól.

A kedden váratlan gyorsasággal elfogadott, az egészségügy régóta húzódó kérdéseit rendező új jogszabály alapjaiban forgatta fel a szektort, a FoglaljOrvost.hu ezért a helyzet elemzésére meghívta a hazai magánszektor meghatározó szereplőit. Az orvosi bérrendezés, valamint a hálapénz kivezetése vitán felül állóan szükséges volt, azonban az ehhez kapcsolódó feltételrendszer a hétvége óta borzolja az ágazat szereplőinek kedélyeit, legyen az közkórház vagy privát klinika vezetője, vagy az érdekképviseleti szervezetek egyike – hangoztatta több megszólaló is.

Elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett, soha korábban nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslatot, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök

Sajtóhírek szerint a sürgősségi ellátást is ki kell fizetniük azoknak, akik hat hónapon át nem fizetnek járulékot.

Javaslatcsomagot állított össze a hálapénz és a számla nélküli szolgáltatás gyakorlata ellen, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) alkalmazó orvosokat hátrányosan érintő jogszabály-módosítások megváltoztatása érdekében a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete.

Milyen lesz a jövő egészségügye? Erre ad választ a Deloitte legfrissebb egészségügyi tanulmánya, amelyből kiderül: egyre nagyobb hangsúlyt kap az orvoslásban az emberközpontúság és a technológia, melynek segítségével éppen az interperszonális kapcsolatok javíthatók a diagnosztika mellett.

A májusban megjelent kormányrendeletek hatására újraindult az élet az irodákban, ügyfélszolgálatokon, üzemekben. Ez azonban számos új feladatot is jelent a cégeknek, annak érdekében, hogy alacsony szinten tartsák a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának esélyét. Persze teljes bizonyossággal nem lehet elhárítani a veszélyt. Ezt a munkavédelmi törvény sem várja el tőlük, de azt igen, hogy minimalizálják a munkavállalók megbetegedésének kockázatát. Dr. Balázs Annával, a CMC Déli Klinika vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy járványügyi szempontból hogyan indulhatnak újra a munkahelyek.

Szeptemberben 35 milliárd forint értékben pályázati felhívást tesz közzé a szaktárca a hazai egészségipari gyártók fejlesztése érdekében - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz. Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet. A formálódó üzletben nagy fantáziát látnak a startupok és a technológiai óriáscégek is, amelyek óriási összegeket költenek fejlesztésekre. Vajon hogyan nyerhetik meg a betegért vívott harcot a life science vállalkozások növekvő kiadásaik és a fokozódó verseny mellett? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 Global Life Science Outlook kutatása.

A digitalizáció és az adatalapú szolgáltatások tömeges megjelenése két évtizeden belül alapjaiban változtatja meg az egészségügy működését. A páciensekből fogyasztók lesznek, akik proaktívan viszonyulnak saját egészségügyi állapotukhoz. Utánajárnak milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe, majd orvosukkal együttműködve menedzselik egészségüket. Ezek a legfontosabb megállapításai a Deloitte tanácsadócég egészségügyi trendeket vizsgáló globális fogyasztói felmérésének.

A beteg sok esetben az életmódjával felel a betegségéért. Ezt tudjuk, mégis szükségünk van időnként valamilyen sokkhatásra, hogy megértsük, máshogyan kell élnünk. Így van ez a gazdaságban is – véli Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, akivel Skype-on beszélgettünk a koronavírus üzenetéről.

A koronavírus járványban számos ágazat került nehéz helyzetbe, és sajnos egyelőre a vírus gazdasági hatásai még nem teljesen ismertek. Magyarországon a kkv szektor az egyik leginkább kitett a járvány hatásainak. A Generali a járványhelyzet gazdasági hatásainak enyhítésére 250 millió forintos támogatási kerettel igyekszik segíteni az egészségügyi magánpraxisokat.

A világjárvány az orvostechnikai cégeket is rosszul érintette, hiszen a normál piacra jellemző megrendeléseket és szállításokat felülírta a veszélyhelyzet miatti leállás.

A beteg sok esetben az életmódjával felel a betegségéért. Ezt tudjuk, mégis szükségünk van időnként valamilyen sokkhatásra, hogy megértsük, máshogyan kell élnünk. Így van ez a gazdaságban is. A koronavírus egészségügyi és gazdaságpolitikai vonatkozásai szorosan összefüggenek – véli Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Amerikában a nagyobb cégek már a gazdaság újbóli beindulására készülnek. A PwC saját irodáiban például olyan megfigyelő rendszert építene ki, ami alkalmas lehet arra, hogy nyomon kövesse a járvány terjedését, jelezze a fertőzött munkatársakat, és azt is, hogy azok kikkel kerültek kapcsolatba.

Mondhatnánk, hogy a semmiből bukkant fel egy vírus, amely térdre kényszerített egy egész világot. De sok tudós évek óta arra figyelemeztett, - főleg a 2003-as SARS- és a 2012-es MERS-járvány óta -, hogy előbb-utóbb lesz egy vírus, amely végig söpör majd a Földön országhatárokat nem kímélve, s rég nem látott áldozatszámmal jár. Ez most bekövetkezett.

2016-ban a budapestiek 60 százaléka vett igénybe magánorvosi ellátást, szemben a 2014-es 49 százalékos aránnyal – mondta Vereckei Péter, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke egy tavalyi konferencián.

A digitális kor kihívások elé állítja a magyar egészségügyet – mutatja be friss elemzésében Lantos Csaba.

Magyarországon a teljes egészségügyi kiadás a GDP 6,6 százalékára rúgott 2018-ban az OECD-statisztika szerint. Ez huszonkét éve nem látott mélypont. Az OECD-adatokból az is kiderült, hogy az egészségügyi kiadásokon belül a közvetlen lakossági kifizetések aránya megközelíti a 30 százalékot.

Elővigyázatosságból meghatározatlan időre bezárták a Bitskey Aladár Uszodát Egerben, ahol kedden edzést tartott a hétvégén egy észak-olaszországi nemzetközi kupamérkőzésről hazatért helyi vízilabdacsapat - jelentette be a város polgármestere.

Az egészségügy digitális forradalma közel 20 éve van napirenden, most azonban úgy tűnik, valóban változás várható.

Már csak néhány nap, és belelapozhat a Piac & Profit magazin legfrissebb számába! Forró témákkal jön a februári Piac & Profit. Mi lesz veled egészségügy?

A Kínában nemrégiben megjelent új vírus aggasztó terjedése miatt az európai uniós tagállamok egészségügyi miniszterei rendkívüli ülést tartanak csütörtökön Brüsszelben, amely segíteni fogja a tagállamok fellépésének összehangolását - közölte Janez Lenarcic, a válságkezelésért felelős uniós biztos hétfőn.

Januártól 14 százalékkal emelkednek az alapbérek és még idén novemberben várható egy újabb 20 százalékos béremelés - mondta el az egészségügyért felelős államtitkár.

Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

Több száz nagy folyóból vettek mintát tudósok és megdöbbentő képet kaptak azok szennyezettségükről: tele vannak antibiotikumokkal, ráadásul 111 folyóban az egészségre káros mennyiségben. Az antiobiotikumokat tehát megisszuk az ivóvízzel, szervezetünkben a kórokozók hozzászoknak e szerekhez és rezisztenciát alakítanak ki rájuk. Részben emiatt válik egyre több betegség kezelhetetlenné nemzetközi szinten.

Az szja-bevallások elkészítésekor fokozottan ügyelni kell a szálláshely-szolgáltatások és a kriptovaluták adózására – hívja fel a figyelmet a Deloitte a május 20-i benyújtási határidő közeledtével.

Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét. Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte. Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. Ezt a szennyező anyagot mérték a szervezet szakértői a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.

Egy áttörő fontosságú jelentést hoztak ma nyilvánosságra az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakosított szervei, köztük az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), és partnereik, mely azonnali összefogást és hathatós cselekvést sürget egy lehetséges katasztrófa elkerüléséhez.

A világ lakosságának két harmadáról nem készül képernyős felvétel. Amerikai cég mobiltelefonhoz csatlakoztatott ultrahang-vizsgálót hozott forgalomba, amellyel elmaradott országokban tudják felderíteni a betegségeket.

A globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is – derült ki egy évtizedes jelentőségű kutatásból, amely először vizsgálta a klímaváltozás hatásait a pollenszezonra és -koncentrációra.

Főleg a túltáplálkozásból kialakuló cukorbetegség miatt szorulnak egyre többen veseátültetésre. Az igényeket sehol nem tudják kielégíteni de öt-tíz éven belül megoldható lehet a probléma.

Az Egészségügyi Világszervezet 2001-ben sikeresnek bizonyult harcot indított a kanyaró ellen. A betegség előfordulása 2016-ra csaknem 80 százalékkal csökkent, de két éve váratlanul ismét megjelent egy sor országban, egy év alatt 30 százalékkal nőtt az esetek száma. A fő ok: a szegénység, de tényező az utazás is.

Német betegbiztosítók és gyógyszergyár megegyezése: ha a nagyon drága szer alkalmazása ellenére meghal a beteg, a gyártó visszafizeti a gyógyszer árának egy részét.

Számos sztárdiéta javasolja, hogy kezdjük a napot egy pohár langyos, citromos vízzel, hiszen attól majd felgyorsul az emésztésünk, és rohamtempóban olvadnak majd le rólunk a kilók. Horváth Kata, a Duna Medical Center dietetikusa lerántja a leplet a citromos víz mítoszról, és elmondja, hogyan árthat többet ez a reggeli rutin, mint amennyit használ, ha használ egyáltalán.

A betegre szabott mesterséges izületeket, különleges repülőgép-alkatrészeket tudnak előállítani az új fajta 3D nyomtatási eljárással a Kaliforniai Egyetem kutatói.

Rengeteg kérdés és tévhit kering a világhálón azzal kapcsolatban, hogy a várandós anyukáknak távol kell-e tartaniuk magukat a macskáktól. Dr. Kovács Ilona, a Duna Medical Center allergológusa segítségével összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot, és lerántottuk a leplet néhány tévhitről.

Nincs is annál jobb, mint amikor a téli mínuszokat hátrahagyva a forró nyárba utazunk. Választhatunk fehér homokos tengerpartot, de akár egzotikus utazást is az év bármely napján, fő, hogy kellemes élményekkel gazdagodjunk és felhőtlenül pihenjünk. Ehhez azonban nemcsak a megfelelő túra- vagy strandfelszerelésre van szükségünk, de tájékozódnunk kell a helyi szokásokról és az országban kötelező védőoltásokról is.

Magyarországon minden ötödik gyerek elhízott, különösen a 6-8 éves korosztályt érinti a probléma. Az viszont kérdéses, hogy milyen korban kell, vagy lehet fogyókúrára fogni a túlsúlyos, esetleg elhízott kicsiket. Somogyi Krisztina, a Duna Medical Center dietetikusa elmondja, milyen jelekre figyeljünk, és mikor kérjük ki szakember véleményét.

A klímaváltozás már nemcsak a gazdaságról szól, hanem az emberek egészségéről és életben maradásáról. Az éghajlatváltozás megfékezése vagy felgyorsulása tehát sokaknak élet-halál kérdés. Már most évente többmillióan halnak meg a levegő szennyezettsége és a szélsőséges időjárás következtében.

Az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma, ezért egyes szakértők szerint adóval kellene drágítani, hogy így az újonnan kifejlesztett mesteréges húsok felé tereljék a fogyasztókat. Kevesebb pénzt emésztene fel a betegellátás is, mert kevesebben kapnának rákot a vörös húsoktól. Az Oxford Egyetem konkrét számokkal álltak elő: ekkora legyen az adó, ennyi belőle a megtakarítás, ennyi elhalálozás előzhető meg.

Bill Gates, a Micosoft alapítója, százmilliókat áldoz arra, hogy egészséges illemhelyek legyenek a fejlődő országokban. A probléma sokkal fontosabb, mint gondolnánk.