„Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” elnevezéssel védjegyet alapított a transzparens, jogkövető és etikus magánegészségügyi szolgáltatók számára az iparág érdekvédelmi ernyőszervezete, a PRIMUS Egyesület. A védjegy megszerzéséhez és megtartásához a jelentkezőknek évente egy független szakmai auditorok által elvégzett szigorú tanúsítási folyamaton kell átmenniük. Elsőként a PRIMUS 12 alapító tagjánál 2018. április–augusztus között zajlik le a védjegy használatához szükséges vizsgálat, ezután pedig a védjegy megszerzését minden arra alkalmas magánegészségügyi szolgáltató számára lehetővé teszi az egyesület. A PRIMUS rámutatott: az első és egyetlen tanúsítási folyamathoz kötött iparági védjegy használata jelentős versenyelőnyt biztosít majd az évi 300 milliárd forintos, rendkívül heterogén színvonalú hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak.

„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem egy marketingcélú szimbólum bevezetéséről van szó, hanem egy évente ismétlődő, minden részletében független, szakmai alapokon nyugvó komplex audit során megszerezhető védjegyről. Az ehhez vezető folyamatot és kritériumrendszert több mint egyéves előkészítő munkával kifejezetten a magánegészségügyi szolgáltatóra alakította ki a PRIMUS Egyesület védjegybizottsága és a szakértők” – emelte ki Leitner György, a PRIMUS Egyesület ügyvezetője.

Kép:Innostars Awards

Leitner György hozzátette: elsőként – 2018. április és augusztus között – a PRIMUS Egyesület tagjai vesznek részt a tanúsítási folyamatban, ősztől pedig minden magánegészségügyi szolgáltató számára lehetővé teszi az egyesület a védjegy megszerzését.

A PRIMUS Egyesületet tavaly alapították vezető hazai magánegészségügyi vállalatok azzal a céllal, hogy emeljék az ellátási színvonalat, elősegítsék a szektor kifehérítését, az átlátható piaci viszonyok megteremtését. Ezen az úton jelent messziről is jól felismerhető jelzőkövet a védjegy bevezetése: egy olyan tanúsítványé, amely mögött valós teljesítmény és szigorú szakmai elvárások állnak. A várakozások szerint a minőségbiztosítási rendszerből a szolgáltatók és a betegek egyaránt profitálnak: a garantált szolgáltatási minőség együtt jár a privát szolgáltatók szakmai elismertségének erősítésével, a betegbiztonság növelése, illetve a tisztességes verseny pedig egyértelmű előnyöket nyújt a pácienseknek is.

Az összetett minősítési folyamat kialakítása az auditoroknak is komoly kihívást jelentett. Mivel az országban korlátozott számú egészségügyi auditor dolgozik, négy tanúsító vállalat konzorciális formában vállalta ezt a speciális feladatot. A DNV Business Assurance Magyarország Kft., az SGS Hungária Kft., a DEKRA Certification Kft. és az ÉMI TÜV SÜD Kft. közösen biztosítja majd a vállalati auditokat.

Az előre be nem jelentett próbavásárlásokat a Mystery Visit Piackutató és Tanácsadó Kft. végzi mintegy évtizedes tapasztalattal és folyamatosan képzett próbavásárlói csapatával. A folyamatot felvállaló egészségügyi szolgáltatók minden olyan részlegén, telephelyén próbavásárlást végeznek majd, ahol éves átlagban naponta legalább 10 beteget látnak el.

Az audit kritériumait a PRIMUS Egyesület Védjegyszabályzatához jelenleg készülő Módszertani kézikönyv tartalmazza. Az auditok és a próbavásárlások során három területet – a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonság és a minőségi ellátás megvalósulását – vizsgálják részletesen. A védjegy megszerzéséhez mind az auditor, mind a próbavásárló pozitív minősítése szükséges, de a végső szót a frissen megalakult Tanúsítási Bizottság mondja ki. A bizottságban minden egészségügyi szakágazat képviselteti magát, ők ítélik oda a védjegyet és kötnek védjegyhasználati szerződést azokkal a szolgáltatókkal, amelyek teljesítik a szigorú feltételeket.

„A védjeggyel fémjelzett iparági minőségbiztosítás minden hazai magánegészségügyi szolgáltató számára elérhető lesz, azaz nemcsak a legnagyobb piaci szereplők, de a kritériumoknak megfelelő mikroszolgáltatók is részt vehetnek a tanúsítási folyamatban” – húzta alá hozzá Adlovits László, a DNV Business Assurance Magyarország Kft. vezetője.

Adlovits László kiemelte: egyáltalán nem szerezheti meg a védjegyet az a vállalkozás, ahol a próbavásárláskor elmulasztanak számlát adni, vagy hálapénzt fogadnak el. További kizáró ok a  szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, továbbá az is, ha a szolgáltatónak nincsen felelősségbiztosítása. A PRIMUS a hazai magánegészségügyi piac méretét 300 milliárd forintra becsüli, ennek az összegnek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint – adófizetés nélkül – a szektor szürkezónájában csapódik le.

„A tét minden szempontból nagy – hangsúlyozta Leitner György. – Becslések szerint csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra, országosan ez az összeg pedig meghaladja a 100 milliárd forintot. Számlaadás nélkül azonban átláthatatlanná válik a szektor működése, és a garanciális betegjogok érvényesítésére sincs lehetőség.”

Márpedig az, hogy milyen ellátást kapunk a privát egészségügyben, nem a szűk tehetős réteg problémája. Az elmúlt években egyre többen keresték a gyógyulás lehetőségét a magánegészségügyi szolgáltatóknál az állami ellátás helyett. A felmérések szerint 2017-ben már a magyarok több mint 60%-a fordult magánegészségügyi szolgáltatóhoz valamilyen egészségügyi problémájával.

„A tapasztalatok szerint az állami egészségüggyel elégedetlen páciensek elsősorban rövidebb várakozást, nagyobb odafigyelést és magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el a piaci szereplőktől. A védjegy megkönnyíti majd, hogy olyan privát rendelőket és egészségügyi központokat választhassanak, ahol ezeket valóban meg is kapják” – fűzte hozzá a PRIMUS ügyvezetője.