A digitalizáció életünk minden területén, így az egészségügyben is hatalmas léptékben fejlődik. Ma már több tízezer olyan internetes eszköz létezik, amely valamilyen egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódik. Egyes országokban már teljes kórházak működnek úgy, hogy vezeték nélküli eszközök ellenőrzik a betegek gyógyszeradagolását, vagy éppen a páciensbe ültetett készülékekkel kezelnek betegségeket. A technológia nagy előnye, hogy az orvosok műtéti beavatkozás nélkül is módosíthatnak az eszközök beállításain – ám ez ugyanakkor hatalmas veszélyt is jelent a betegek számára – hívja fel a figyelmet Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Kft. szakértője.
Már közel egy évtizede lehetett arról hallani, hogy egyetemi kutatók vezeték nélküli kapcsolaton keresztül meghekkeltek egy szívritmus-szabályozó eszközt, ismertebb nevén pacemakert. Sajnos a gyártók nem tanultak az esetből: idén augusztus végén az Egyesült Államokban közel 500 ezer pacemakert kellett visszahívnia egy cégnek, miután olyan sérülékenységet fedeztek fel bennük, amin keresztül a támadók átvehették volna az irányítást az eszközök felett, így akár kikapcsolhatták volna az akkumulátort vagy átállíthatták volna a betegek szívverésének ütemét. Az egyre nagyobb számban megjelenő, sok esetben sérülékenységet rejtő eszközök ráadásul egészségügyi intézmények rendszereihez kapcsolódnak, potenciális betörési pontot szolgáltatva a támadóknak, hogy megszerezzék a betegek értékes adatait.
A statisztikák nem kedvezőek: a KPMG adatai szerint az általuk megkérdezett egészségügyi intézmények felét érte már valamilyen kibertámadás. Magyarországon is volt erre példa az elmúlt években: olyan zsarolóvírusok jelentek meg több hazai egészségügyi intézményben is, amelyek miatt az előjegyzett ellátásokat el kellett halasztani, a hálózat lekapcsolása miatt pedig számos napi szintű folyamat – például a leletkiadás – is leállt. Az egészségügyi személyes adatok egyre gyakrabban célpontjai hasonló támadásoknak: egy tízéves vizsgált időszakban a felfedezett tíz kibertámadásból négynek az egészségügyi szféra volt a célpontja. Az ellopott adatok pedig már értékesebbnek számítanak a feketepiacon, mint a pénzügyi adatok, hiszen míg egy bankkártyát pár perc alatt le lehet tiltani, egy kórtörténetet nem lehet megváltoztatni. Egy, a betegségeket és kezeléseket, szedett gyógyszereket tartalmazó lista alapján célzottabban lehet kéretlen reklámokat eljuttatni a páciensekhez, de fel lehet használni zsarolásra, vagy célzott támadásra is – figyelmeztet Solymos Ákos.
Vezeték nélküli egészségügyi eszközök esetében mind a fejlesztő cégeknek, mind a technológiát használó egészségügyi intézményeknek hatalmas a felelőssége, hiszen a biztonság akár élet-halál kérdése is lehet. A Quadron szakértője kiemelte, hogy szerencsére a szabályozások is változnak: 2018. május 25-től lép hatályba az Egységes Európai Adatvédelmi Rendelet, a GDPR, amely a különösen védendő kategóriába sorolja az egészségügyi személyes adatokat, és súlyos büntetéssel motiválja a cégeket a megfelelő szintű biztonság megteremtésére.
