Ez tehetné rendbe az egészségügyet

Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás finanszírozása fenntartható legyen. Magyarországon viszont nem jellemző a magán-egészségbiztosítói szolgáltatás, sőt mára szinte szitokszóvá lett a politikának köszönhetően. Pedig - ahogyan nem működik a nyugdíjrendszer sem öngondoskodás nélkül - az egészségügyi ellátás rendbetételéhez is szükség van a megtakarításokra, amelyek nem hálapénz formájában kerülnek az orvosokhoz.

 


Kép:sxc

Minél egészségesebbek egy társadalom tagjai, annál tovább maradhatnak munkaképesek. Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás finanszírozása fenntartható legyen. Van, ahol a magán-egészségügyi biztosítás kiegészítő fedezetként szolgál, és az állami rendszerben nem vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokra nyújt fedezetet, máshol más módon szövetkezik az állam és a piaci szereplők. Magyarországon viszont nem jellemző a magán-egészségbiztosítói szolgáltatás, sőt mára szinte szitokszóvá lett a politikának köszönhetően. Pedig - ahogyan nem működik a nyugdíjrendszer sem öngondoskodás nélkül - az egészségügyi ellátás rendbetételéhez is szükség van a megtakarításokra, amelyek nem hálapénz formájában kerülnek az orvosokhoz. (Az öngondoskodás fontos lenne Magyarországon, mivel az állami nyugdíj esetében nem látszik a stratégia, ugyanakkor a foglalkoztatói nyugdíj egyelőre kihasználatlan lehetőség.)

Az ez évtől hatályos adótörvények értelmében a munkáltató adó- és járulékmentes juttatásként egészségbiztosítást adhat munkavállalói számára, és ha a biztosított egyben a kedvezményezett is, a vállalat költségként leírhatja a díjat. A törvény nem tesz különbséget a klasszikus összegbiztosítások és a szolgáltatásfinanszírozás között. A biztosítók üdvözlik a rendeletet, de vannak, akik a korábban sokat emlegetett több-biztosítós modellel állították párhuzamba a konstrukciót és vannak, akik kétpilléres rendszert emlegetnek. Mihályi Péter egészségügyi közgazdász az egyik biztosító állítását idézve azt mondja: ezáltal 3-4 év alatt 30-50 milliárd forint tűnik el az egészségkasszából, és felgyorsul az orvosok elvándorlása a magánpraxis felé.

Dr. Juhos András, az UNIQA Biztosító igazgatósági tagja nem ért egyet az állítással:
- A több-biztosítós modell azt jelentené, hogy a monopolhelyzetben lévő társadalombiztosító járulékbevételei csökkennének, köszönhetően az alternatív lehetőségeknek. A munkáltatói egészségbiztosítás azonban nem jelenti a munkabérek csökkentését, így az egészségbiztosítási alapba befolyó pénzek járulékalapja nem csökken. (Hogy mitől lehet vonzó cafeteria elem az egészséggyi öngondoskodás, arról itt olvahat.)

Kiegészítő rendszer és részleges finanszírozás
Oláh Attila, a MABISZ Egészség-, Baleset- és Kockázatelbírálói tagozatának elnöke az egymást kiegészítve működő biztosítási rendszerben látná a megoldást, ahol az állami tb-kártya mellett létezik a magánbiztosítási kártya is, és a beteg egyazon helyen bizonyos szolgáltatásokat privát, míg másokat az állami ellátásban vehet igénybe. Ehhez viszont lehetővé kell tenni, hogy adminisztratív úton megosztható legyen az elszámolás, illetve pontos szabályozásra van szükség annak érdekében, hogy a költségek átlátható módon kettébonthatók legyenek. Ezzel nem sérül a magánbiztosítással nem rendelkezők érdeke sem, hiszen nem az ő rovásukra, nem az ő járulékaikból jut finanszírozáshoz az eltérő szolgáltatás, sőt a magánbiztosítással rendelkezők járulékai továbbra is az állami rendszerbe folynak be.
Európa legtöbb országában a biztosítóknak komoly szerepük van az egészségügyi ellátásban. A MABISZ nem pártolja a több-biztosítós modellt, mi a kiegészítő biztosítási rendszer mellett tettük le a voksunkat. Ily módon a szektor hozzá tudna járulni ahhoz, hogy a rendszerből most elvesző pénzeket becsatornázza. Az adómentesen adható juttatások körének kiszélesítése jó és fontos, de csak az első lépés ezen az úton – vallja a szakember.
Dr. Juhos András, az UNIQA Biztosító igazgatósági tagja szerint az egészségügy számára az igazi kiutat az jelentené, ha a privát szolgáltatásokat részlegesen államilag finanszíroznák. Ez a gyakorlatban úgy működhet, hogy a biztosító által egy vizsgálatra kifizetett összeg egy részét az állam a társadalombiztosítási alapból állná. Azáltal, hogy a vizsgálat költségének nem a 100 százalékát kell finanszírozni, enyhül a közös kasszára nehezedő nyomás, a biztosítók is lényegesen lejjebb tudnák vinni a szolgáltatások árát, ezáltal szélesebb réteg számára hozzáférhetővé téve azt. Minél többen válnak ki részlegesen az állami egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők köréből, annál több elkölthető forrás marad a központi költségvetésben.

Szerinte ebben az esetben semmiképpen nem lehet az egészségügyi ellátás kettéválásáról beszélni, még akkor sem, ha lesznek olyanok, akik részesülnek a juttatásban, míg mások nem. A privát betegellátás ilyen módon való térnyerésével ugyanis a juttatásban nem részesülők is kedvező változásokra számíthatnak.
- Ha bizonyos területeken csökken az állami rendszert igénybe vevők száma, kevésbé lesz a rendszer leterhelt, és javulhat az ellátás színvonala. Rövidül a várólista, az állam egészségügyi ellátásra fordított kiadása csökken, ami javítja a pénzügyi egyensúlyt. A jelen gazdasági és társadalmi körülmények között a betegségbiztosítás elterjedésének pozitív hatása lehet az orvosokra is, akik az állami egészségügyben megkeresett fizetésük mellett a növekvő privát betegellátás révén legális másodjövedelemhez juthatnak. A biztosítási szolgáltatások terjedése a hálapénzrendszer mérséklődését is magával hozhatja, párhuzamosan a tudatos fogyasztók számának bővülésével - mutat rá a szakember.
A juttatásban részesülő munkavállalók bizonyos szolgáltatásokat az állami egészségügy keretein kívül fognak igénybe venni. Hogy pontosan melyek lesznek ezek, az a biztosítótársaságok által összeállított csomagoktól függ. Nagy valószínűséggel a legtöbb konstrukció része lesz a 24 órás orvosi call center, az orvosi időpontok személyre szabott megszervezése, bizonyos, a hazai magánegészségügy kínálatában megtalálható szakorvosi ellátások biztosítása, a nagy értékű képalkotó diagnosztika vagy a hotelszolgáltatás.

Balázs Iván, az UFS Group vállalkozásfejlesztési igazgatója a vállalkozók szempontjából is előnyösnek tartja az új béren kívüli juttatást:
- A szolgáltatás alapú betegségbiztosítások révén a dolgozók kevesebb időt lesznek távol a munkahelyüktől. A gyors ellátással kiküszöbölhető, hogy a késlekedés miatt súlyosabb, hosszabb kiesést és tovább tartó fizetett betegszabadságot jelentő szövődmények alakuljanak ki.

Valószínűleg azok a munkavállalók élvezhetik ezeket a juttatásokat, akik a jelen gazdasági helyzetben is pénzügyileg stabil munkáltatónál dolgoznak. Ám azok a cégek, amelyek megengedhetik maguknak, hogy gondoskodjanak a dolgozóikról pluszjuttatás formájában, számos lehetőség közül választhatnak a nyugdíjcélú megtakarítások támogatásától kezdve a szabadidő eltöltéshez való hozzájáruláson át az egészségpénztári tagdíj-kiegészítésig.
- Az év elején nem számítunk hatalmas igényre, hiszen ez nem olcsó juttatás. Ha a kormányzat valóban hosszú távon eldöntötte a privát betegellátás terjedésének támogatását, a jelenleg 80-100 milliárd forintosra becsült hálapénzpiac 15 vagy akár 30 százaléka beterelhető a biztosítókon keresztül az egészségügy finanszírozásába - mutat rá Oláh Attila, a MABISZ Egészség-, Baleset- és Kockázatelbírálói tagozatának elnöke.

Az ez évtől hatályos adótörvények értelmében a munkáltató adó- és járulékmentes juttatásként egészségbiztosítást adhat munkavállalói számára, és ha a biztosított egyben a kedvezményezett is, a vállalat költségként leírhatja a díjat

Azok viszont, akiknek a munkáltatójuk nem tud havi 5-10 ezer forintot a munkabéren felül, illetve a cafeteriarendszeren keresztül kifizetni, valóban nem jutnak szervezetten magasabb minőségű szolgáltatáshoz. Számukra marad a megalázó boríték a hálapénzzel. Az államnak és a társadalomnak azonban egyaránt az lenne az érdeke, hogy a hálapénzt kiváltva ez a kör is inkább az egészségügybe visszacsatornázható módon jusson a jó minőségű ellátáshoz.

Szintén probléma ma az állami egészségügyben a túlhasználat, amelyet a rendszerből fakadóan nehéz redukálni, míg a biztosítókat a piaci verseny is rákényszeríti a költséghatékony működésre. Vagyis a magánszolgáltató megjelenése a rendszerben ezen a téren is spórolást hozhat.
- Többletforrás bevonása nélkül javulhatna a hazai egészségügyi ellátás színvonala. Spanyolországban például, ahol duális ellátási modell működik, az utóbbi évtizedben sokat javult az állami ellátás minősége is - hangsúlyozza a szakember, aki szerint a politikai megítélés helyett a társadalmat a középpontba helyező szemléletre lenne szükség.

Eddig négy-öt hazai biztosító kínál betegségbiztosítási szolgáltatást. Mivel a cafeteria-étlap általában az év elején alakul ki egy-egy cégnél, a csomagok és ajánlatok kidolgozására nem sok idő maradt. Idén valószínűleg a kisebb, gyorsabb reagálású vállalatok fogják inkább kihasználni az új juttatási lehetőséget. Az egészségügyi ellátásokban sem fog egyik napról a másikra robbanásszerű változást hozni a magánbiztosítók megjelenése, de ahogy több szakember is fogalmaz, ez az „első érdemi döntés a magyar egészségügy helyretételéhez vezető úton". Előbb utóbb pedig mérhető társadalmi jelentősége is lehet. Főleg akkor, ha ez valóban az első lépés, amelyet további átgondolt döntések követnek. (Az Országos Egészségpénztár (OEP) öt év alatt átlagosan 542 ezer forintot költött annak a betegnek az ellátására, aki nem tagja valamely egészségpénztárnak, 9 százalékkal többet, mint azokra, akik csatlakoztak valamely kasszához, rájuk ugyanis 497 ezer forintot fordított az állam a társadalombiztosítási hozzájárulásokból.)

Véleményvezér

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat 

Példátlan állami terrorcselekmény volt.
Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért

Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért 

Régen a lángos egy olcsó népi eledel volt, ma már egy másik kategória, ahogy sok egyéb élelmiszer is.
Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe

Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe 

Egy különleges közbeszerzés furcsaságai.
Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben

Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben  

2,2 milliárd forintból, EU-s támogatással épül egy tűzoltólaktanya. 
Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos

Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos  

i bölcsőde EU-s támogatással, 220 millióból épült Ürömön, leginkább egy villára hasonlít. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo