Az egyik legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő, a Hungaropharma Zrt. a jövőben azokba a kórházakba, amelyek nem rendezik adósságaikat a jövőben csak akkor szállít ha előre fizetnek vagy ha életmentő készítményre van szükségük - írja a Világgazdaságra hivatkozva az MTI. A lapnak a cég vezérigazgatója, Feller Antal elmondta: a döntést azért kellett meghozniuk, mert kórházi kinnlevőségeik annak ellenére nem csökkentek lényegesen, hogy az egészségügyi intézmények éppen adósságaik rendezésére kaptak a múlt év végén 27,5 milliárd forintot. A pénznek azonban március közepéig is csak egy csekély része jelent meg a beszállítók számláin.
Az államtitkárság erre úgy reagált az MTI-nek, hogy a Hungaropharma Zrt.-vel kapcsolatban megjelent sajtóhírek kapcsán nem számítanak betegellátási zavarra. Ugyanakkor kiemelték: folyamatosan zajlanak a tárgyalások a beszállítókkal az intézmények adósságállományával kapcsolatban és mint írták: mostanra "ebben a közismerten forráshiányos környezetben is" körvonalazódni látszik a megoldás. Megjegyezték: azáltal, hogy a fővárosi kórházak állami kézbe kerülnek, és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) közvetlen irányításával működnek tovább, egy jóval hatékonyabb, összehangoltabb és gazdaságosabb beszerzés válik lehetővé. A megnövekedett állami szerepvállalással pedig a beszállítók is lényegesen nagyobb biztonságban érezhetik magukat - hangsúlyozta az államtitkárság.
Százmilliárdok hiányoznak
Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből -, a hatékonysági deficit pedig rontja a hozzáférést és az ellátás minőségét is, olvasható a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című kormányzati szakmai koncepcióban. Saját lábra szeretné állítani az ország egészségügyi kiadásainak finanszírozását a kormányzat, hangsúlyozta a jövő évi költségvetési tervezet benyújtása kapcsán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Ez a tervek szerint 2012-ben részben megvalósul: a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése után már csak a kiadások 30 százalékát kell majd az államnak fedeznie. Az egészségügy finanszírozása ugyanúgy fenntarthatatlan hosszú távon, ahogyan az időskori járadék. Az elöregedő társadalom - amelynek hátterében a születések számának csökkenése és a magasabb várható élettartam áll - sem csak a nyugdíjakat érinti. A munkaerőköltségeket és az ország versenyképességét vizsgálva pedig kijelenthetjük, hogy további járulékemelésnek nincs tere.
