Devizahitel cikkek
Tíz éve nem volt ilyen: devizahitelben úsznak a magyar cégek
A vállalati hitelek fele már devizahitel, ilyen magas arány az első NHP program óta nem fordult elő.
Mikor kockázatos a devizahitel?
A vállalatok hónapról hónapra nagyobb mértékben adósodnak el külföldi pénzben, mint forintban. Bár ez a jelenség inkább a nagyvállalatokra és a projektberuházásokra felvett hitelekre jellemző, a múlt keserű – igaz, lakossági fronton szerzett – tapasztalatai miatt érdemes újra átfutni, mikor lehet kockázatos a devizahitel.
Mikor lehet kockázatos a devizahitel?
A vállalatok hónapról hónapra nagyobb mértékben adósodnak el külföldi pénzben, mint forintban. Bár ez a jelenség inkább a nagyvállalatokra és a projektberuházásokra felvett hitelekre jellemző, a múlt keserű – igaz, lakossági fronton szerzett – tapasztalatai miatt érdemes újra átfutni, mikor lehet kockázatos a devizahitel.
A következő években is alacsony kamatok várhatók
Annak ellenére, hogy árfolyam- és olajársokkok történnek ma Magyarországon, ezek nem épülnek be a várakozásokba, nem látni semmiféle inflációs hatást. Nagy kérdés, hogy ez meddig tud így maradni folyamatosan laza monetáris politika mellett – mondta a Fitch elemője.
Lakáshitelek: megúszhatóak az októberi szigorítások
Októbertől emelkednek a közjegyzői díjak, ez pedig akár százezer forintos extra kiadást okozhat egy lakáshitel felvétel esetében. Vannak azonban kivételek: az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó állami kamattámogatású jelzálogszerződéseknél nem nőnek a díjak. A BankRáció.hu szerint a díjemelés esetenként nagyon jelentős lehet, de ezt az összeget körültekintő választással meg lehet spórolni.
Nem az amerikai szankciók miatt rengett meg a török gazdaság
A jelzésértékű amerikai szankciók csak a puskaport berobbantó szikra, a török devizaválságot mélyebb strukturális problémák, elsősorban a török cégek devizahitel-válsága okozza. A klasszikus közgazdaságtan ilyenkor kamatemelést ír elő, Erdogan elnök és a jegybankot irányító veje azonban unortodox nézeteket vallanak a gazdaságról, ebből pedig komoly válság is lehet, amit az európai bankrendszer is megérezhet.
A magyaroknak már nem gond a hiteltörlesztés?
Az elmúlt 12 hónapban hitelért folyamodó magyar lakosság 65 százalékának nem okoz nehézséget jelenlegi hitelének törlesztése, a hitelesek 27 százalékának pedig a havi jövedelem tizedét sem éri el a havi törlesztőrészlet.
Cégeknek is érdemes bíróságra menni a devizahitel miatt
Vállalkozásoknak sem kell tétlenül nézni, ahogy a bank felmondja a korábbi devizahiteles szerződést, és adott esetben realizálja a hitelbiztosítékot. A bírósági gyakorlatról és a cégek számára rendelkezésre álló lehetőségekről beszélgettünk a téma szakértőjével, Dr. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéddel.
Egy kis odafigyelés milliókat jelenthet
Érdemes odafigyelni, hogy a széles kínálatból melyik lakáshitel-konstrukciót igénylik a hitelfelvevők, ugyanis egy 8 milliós hitelnél havi szinten 6-8 ezer, 5–20 éves távlatban pedig milliós különbség is adódhat a legolcsóbb és a legdrágább hitelek között – derül ki a BankRáció.hu összeállításából.
Devizahitelek – Mire érdemes figyelni az elszámolásnál?
Mostanra talán minden érintett megkapta bankjától a deviza alapú kölcsönökkel kapcsolatos kötelező elszámolásra vonatkozó levelet. Sőt, sok esetben már az elszámolással kapcsolatos panasz megtételére rendelkezésre álló 30 napos határidő is a végéhez közeledik. Mire érdemes figyelni az elszámolásokkal kapcsolatban, és milyen esetekben érdemes panasszal élni a pénzintézetnél?
Kibújhat-e a bank a devizahitel-elszámolás alól?
Márciusban elindult a fogyasztói devizahitelekkel való kötelező elszámolás, amely alapján a bankok el kell számoljanak a fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Van azonban, aki olyan levelet kapott a pénzintézettől, hogy bár magánszemélyként vásárolta a gépjárművet, de a jármű jellegéből adódóan ő mégsem minősülhet fogyasztónak. Valóban így van-e ez?
Kisebb lehetne a törlesztőnk, de eszünkbe se jut váltani
Az emberek többsége nem igazán tájékozódik az aktuális pénzügyi kérdésekben, nem hisznek az internetes fórumokon vitatkozóknak vagy a rokonoknak, a leghitelesebb információforrásnak a banki ügyintézőt tartják.
Devizahiteles elszámolás - mikor kell külön kérni?
Nem minden devizahitel szerződés esetén automatikus az elszámolás, egyes esetekben külön kell ezt a banktól kérni. Mely kölcsönökkel kell most elszámolniuk a bankoknak? Milyen esetben kell nekünk kérni az elszámolást?
Átok vagy áldás a gyenge forint?
Rossz a devizahiteleseknek és mindazoknak, akik importálnak, de van, akinek nem árt a gyenge forint. Lássuk, ki jár jól vele és mit tehet, akinek gondot okoz.
Januártól jön az automatikus forintosítás
Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. Annak van teendője, aki maradna a devizás konstrukciónál.
Csődhullám jöhet: nehéz év elé néznek a fuvarozók
Idén rekordszámú felszámolási és kényszertörlési eljárás indult a szállítmányozási cégek ellen Magyarországon, közülük is a közúti fuvarozók állnak a legrosszabbul. Az útdíj tervezett emelése vagy kiterjesztése tovább ronthat a helyzeten.
Van akinek sietnie kell a hitelfelvétellel
Idén ősztől jöhet a jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozás, amely szerint a hiteltörlesztésre fordított havi összeg nem lehet magasabb a NAV által igazolt jövedelem bizonyos százalékánál. Így van egy olyan réteg, akinek haladéktalanul intézkednie kell.
Ki van a legjobban eladósodva? Sosem gondolná!
Nemzetközi összehasonlításban nézve nincsenek annyira eladósodva a magyarok, mint azt sokan gondolnák: Dél-Európában és a kelet-közép európai régióban is magasabb a lakosság hitelállománya a megtakarításaihoz képest, mint Magyarországon.
Reálisan látjuk a devizahiteles kérdéskört
A magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelesek terhei, azt azonban már kevésbé tudják megítélni, hogy ez mennyiben vezethető vissza az árfolyamváltozásra, és mennyiben a hitelkamatok emelkedésére – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív kutatásából. A felmérés rámutat, a válaszadók többnyire nem a bíróságoktól, hanem a bankok és a kormány közös fellépésétől várják a megoldást devizahiteles kérdésben.
Legyen a külföldi útdíj is levonható!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható legyen a helyi iparűzési adóból, hasonlóan a belföldi útdíjhoz - mondta Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke a kamara rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón.
Adósmentés: a többség kompromisszumot akar
Az idősebbek, a Budapesten, illetve Nyugat-Magyarországon élők nyitottabbak a devizahiteles kérdés kompromisszumos megoldására, míg az alacsonyabb jövedelműek, a Kelet-Magyarországon élők és a fiatalabbak az átlagosnál magasabb arányban támogatnák a radikálisabb adósmentést – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív felmérésének harmadik részéből
A vállalati hitelezés bukhat a mentőcsomagon
A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le, hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.
Forinthitelre váltanák a devizakölcsönöket
Ma akár emelkedhetnek is a tőzsdék az Erste elemzői szerint annak ellenére, hogy a határidős indexek negatív tartományban voltak nyitás előtt. A hazai piac a kezdeti rossz hangulat áldozata lehet.
Törvénymódosítási javaslat a devizahitelesek mentésére
Meghosszabbítanák az árfolyamgátba belépés lehetőségét: az Országgyűlés honlapján olvasható, a parlamentnek szombaton benyújtott iromány szerint a 2013 március 29-i határidő helyett 2013. május 31-éig lehet majd kérni a fix árfolyamon történő törlesztés lehetőségét. Az új devizahiteles mentőcsomagról egyelőre nincsenek hírek.
Forintosítanák a céges devizahiteleket is, hogyan?
Még ebben az évben megindulnak a devizahitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozásokat segítő programok Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint. A részletes feltételek nem ismertek, egyelőre csak találgatni lehet. Ez utóbbihoz szedtük össze azt, ami eddig nyilvánosságra került.
Magáncsőd: mentsük, aki menthető
Újra napirendre kerülhet a magáncsőd intézményének magyarországi bevezetése, miután a hírek szerint a KDNP az év elején törvényjavaslatot kíván benyújtani a kérdésről az Országgyűlésnek. A kontinens nyugati felében számos országban jól működik a rendszer. Magyarországon legutóbb tavaly tavasszal volt napirenden az ügy, akkor nem volt érdemi előrelépés.
A magasabb jövedelműek is törleszthetik devizahitelüket cafeteriából
Megjelent a jövő évi adóváltozások egységes szerkezetű szövege. Ezek szerint a magasabb jövedelműek is törleszthetik devizahitelüket cafeteriából.
Nem kell a segítség a devizahitelesnek?
Akár több százezer forint kamat megfizetése alól mentesülhetnek azok a deviza alapú jelzáloghitelesek, akik belépnek az árfolyamgát rendszerbe. Ennek ellenére eddig nem volt igazán erőteljes az érdeklődés: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint szeptember végéig az érintettek kevesebb mint 15 százaléka nyitott gyűjtőszámlát. A bankok előzetesen 75 százalékos részvételre számítottak.
Cafeteria 2013: Így segít az állam rezsit fizetni
Rezsit és devizahitel-törlesztést is fizethetünk jövőre a lassan elfeledett önkéntes önsegélyező pénztári számláról. A munkáltató a cafeteria keretében 35,7 százalékos adózással segítheti munkavállalói bizonyos körét a mindennapi kiadások fedezésében.
Céges devizahitel: van megoldás a tőkeveszteségre
Új szabály segíti a devizaárfolyam-ingadozás miatt tőkeveszteséggel küszködő cégeket a gazdasági társaságokról szóló törvény október 16-án hatályba lépett módosítása értelmében.
Devizahitel: ma már kevesek élnének vele
Máshogy döntenének a lakásvásárlásról a fizetési nehézséggel küzdő devizahitelesek, ha visszaforgathatnák az idő kerekét – derül ki a Lakásfókusz frissen ismertetett reprezentatív felméréséből.
Elsősorban az államban bíznak a devizahitelesek
Alapvetően tájékozatlanok a devizahitelesek a fizetési nehézség esetén a helyzetük rendezését lehetővé tévő különféle megoldásokkal kapcsolatban – derül ki a Lakásfókusz ingatlanpiaci blog 500 devizahitelest érintő reprezentatív felmérésből. Az adósok gyakorlatilag csak két megoldást ismernek: az árfolyamgátat és a fizetési átütemezést a bankkal történő megállapodás alapján. A felmérés rámutat: a devizahiteleseket rövid távú szemlélet jellemzi, az olyan, hosszú távon is megnyugtató megoldások, mint a kisebb ingatlanba költözés, vagy az albérlet, nem részei a köztudatnak.
Bizakodóbbak vagyunk, de hitelt nem vennénk fel
Bár továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől, 2012 júniusában emelkedett a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke az első negyedévhez képest. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott.
Befagyott a hitelezés, csak a kamatok emelkedtek
Áprilisban a korábbiaknál is kevesebb hitelt vettek fel a háztartások, a személyi kölcsönök kivételével növekvő kamat mellett. A vállalkozásoknál a forint-hitelfelvétel érdemben nem változott, az euróban kötött új szerződések állománya mérséklődött. Mindezzel párhuzamosan kevesebb új betétet helyeztek el a cégek az esztendő negyedik hónapjában a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikája szerint.
Nyolcezer bedőlt hiteles lakását veszi meg idén az állam
A Magyar Bankszövetséggel történt tavaly decemberi megállapodás alapján a korábban eldöntött 5 ezer helyett 25 ezer ingatlant vásárol meg a NET 2014 végéig, ebből 8 ezret 2012-ben.
Árfolyamgát és kötelező forintosítás
Nem a jelzáloggal terhelt lakás értéke, hanem a felvételkori hitelösszeg alapján igényelhetik az árfolyamgátat a devizahitelesek az árfolyamrögzítés új szabályairól szóló hétfőn elfogadott törvény szerint. A felső hitelérték 20 millió forint. Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. A bankoknak a tartósan nem fizetők devizahitelét augusztus végéig forintra kell váltaniuk.
Kormány: 20 millió alatt jár a kedvezmény
Megerősítette a kormányszóvivő, hogy megegyezés született arról: azok vehetik majd igénybe az árfolyamrögzítést, akiknek a hitelösszege nem haladja meg a húszmillió forintot.
Devizahitel: pár napjuk maradt a végtörlesztőknek
Lejár egy újabb végtörlesztési határidő hétfőn, azoknak ugyanis, akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell fizetniük a szükséges összeget, illetve igazolniuk kell, hogy rendelkezésükre áll az ehhez szükséges fedezet.
Végtörlesztés: helyreállóban a bizalom
A lakossági jelzálogalapú devizahitelesek helyzetének rendezéséről decemberben kötött megállapodás nyomán helyreállni látszik a bizalom; a bankszektor minden szereplője fogadni tudta a végtörlesztésre vonatkozó igényeket, a kormány pedig elvégezte a jogalkotásban ráháruló feladatokat; január végéig a bankszövetség elkészíti a kkv- és a lakossági jelzáloghitelezés élénkítését célzó javaslatát is - mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke.
Holnapig lehet végörleszteni
Péntekig él a végtörlesztés lehetősége. A bankszövetség információi szerint a banki ügyfelek az év utolsó napjaiban is élénken érdeklődnek a lehetőség iránt, a bankok viszont nem sietik el a dolgot.
Devizahitel-megállapodás: segítség, de nem az igazi
A végtörlesztésből kimaradók, sőt, a törlesztési nehézségekkel küszködők számára is könnyebbséget jelenthet a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás, amelyet csütörtök délben írtak alá Budapesten. A megállapodás adósok és a bankok mellett az állam is részt vállal a terhekből.
Ki fizeti meg a végtörlesztést?
A devizahiteleket a piaci árfolyam alatt húsz százalékkal lehet végtörleszteni ez év végéig. A tényleges és a kreált árfolyam közti különbség azonban nem tűnik el, azt valakinek előbb-utóbb ki kell fizetnie. Ma látszólag a bankok lenyelik a költséget, ám valójában sokan mások is viselik a terhet. A végtörlesztés tehát nemcsak pénzügyi, hanem súlyos politikai, társadalmi és erkölcsi kérdés is. Az igazán bajban lévőknek nem nyújt megoldást.
Újabb segítség a devizahiteleseknek
A munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre - közölte a Fidesz szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, utalva az Országgyűlés erről szóló hétfői döntésére.
Bíróság elé citálhatják Magyarországot
Tíz hetet kapott hazánk, hogy reagáljon a külföldi bankoknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos aggályaira - közölte az osztrák APA hírügynökségnek Michel Barnier belső piacért felelős biztos szóvivője. Ha kártérítésre kerül sor, akkor a kormány különadók formájában hajtaná be a 100-150 milliárdos plusz kiadást.
Add el magad!
Megjelent a Piac&Profit magazin novemberi száma, benne részletes összeállítással a kkv-k számára elérhető és eredményes marketing és kommunikáció lehetőségekről. A lapban Róna Péter beszél a magyar gazdaság "balesetveszélyes" helyzetéről, bemutatjuk, mit ér a zöld iroda, körüljárjuk a devizahitelezés jelenlegi helyzetét. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár beszél a fejlesztésekről.
600 milliárd forintnyi új hitel jön?
Két héten belül kész javaslatokat tesznek a lakossági devizahitelesekkel kapcsolatban a kormány elé a bankok és megállapodtak abban is, hogy minden hónapban leülnek tárgyalni a bankrendszert és a gazdaságot érintő kérdésekről - derült ki a csütörtöki egyeztetés után.
Mi kell a magyar gazdaságnak?
Ahhoz, hogy jövőre az ország ne süllyedjen a stagnálás szintjére, a gazdaságnak friss tőkére, az új vállalkozásokat segítő hitelekre és bővülő piacokra van szüksége, jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken, a gazdaságfejlesztési és államadósság-konferenciát követő sajtótájékoztatón Zalaegerszegen.
Devizahitelezés: ki a felelős?
Október 25-én a 2002-2010 közötti pénzügyminisztereket várja a parlamentbe a lakossági deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság. A felelősök keresése helyett inkább az egyensúlyt kellene megteremteni a hitellel kapcsolatos hozzáállásban és elkülöníteni, hogy például mi a jó hitel és mi a rossz hitel. A hitel ugyanis nem ördögtől való, e nélkül nincs modern piacgazdaság.