Forintosítanák a céges devizahiteleket is, hogyan?
Még ebben az évben megindulnak a devizahitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozásokat segítő programok Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint. A részletes feltételek nem ismertek, egyelőre csak találgatni lehet. Ez utóbbihoz szedtük össze azt, ami eddig nyilvánosságra került.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A lakossági devizahiteles mentőcsomagok részeként tavaly tavasszal a 90 napos késedelembe esett adósok kérhették tartozásuk forintosítását abban az esetben, ha szerződésüket a bank még nem mondta fel. Aki ezt igényelte, annak forintra átszámított tartozás negyedét elengedték, a fennmaradó összegre pedig forinthitelt kapott. A magas piaci forintkamatok miatt ugyanakkor a negyedével csökkentett tőketartozásra adott forinthitel törlesztőrészlete nem volt kevesebb annál, amit a devizahitel után kellett volna fizetni. Így csak azoknak érte meg ezt a lehetőséget választani, akiknél a tartozás negyedének elengedésével az ingatlant lehetett úgy értékesíteni, hogy ne maradjon az eladás után tartozása a tulajdonosnak.
Jóval 8-10 százalék alatti kamatszint szükséges
A miniszterelnök kijelentése alapján tehát a céges devizahiteleseket forintosítással mentenék. A lakosságnak szóló programoknál ez a módszer - az akkori magyarázatok szerint elsősorban a magas forintkamatok miatt - szinte teljes kudarccal zárult. Ez jelen helyzetben elvileg nem fordulhat elő, hiszen Orbán Viktor nyilatkozatában kitért arra is, hogy a vállalkozók elé kell tárni egy olyan programot, amely jóval a jelenlegi 8-10 százalékos kamatszint alatt tesz elérhetővé általános vállalkozói hiteleket.
Drágább a kkv-nak a hitel
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres negyedéves hitelezési felméréseit utoljára tavaly tavasszal egészítette ki a kkv-kra vonatkozó kérdőívvel. A vizsgálat akkor azt mutatta, hogy a kockázatosabb, de még hitelképes mikro- és kisvállalkozások 6-8 százalékpontos, míg a középvállalkozások 4,5-6 százalékpontos feláron juthatnak hitelhez (a magasabb értékek az eurohitelekre vonatkoztak), miközben az átlagos vállalati hitelkamat 2,5 százalékponttal haladta meg a bankközi kamatot.
E kérdést vizsgálva nem árt azonban megjegyezni azt: bár tény, hogy a vállalati hitelek átlagkamata az elmúlt időszakban 10 százalékról 8 százalékra csökkent. Ha a vállalkozók számára elfogadható mértékek beállítása a cél, ennél magasabb szintről kell indulni. A kkv-k ugyanis ennél érdemben drágábban kapnak csak kölcsönt. Ilyen mértékű kamatcsökkentést megvalósítani, viszonylag rövid távon önmagában is érdekes feladat, de a történetnek nem ez az egyetlen számos problémát felvető része.
Hogyan váltanák át a devizahiteleket?
A kulcskérdés az, hogy miként váltanák át a devizaadósságot forinthitelre. A kormány vélhetően olyan megoldást szeretne találni, hogy minél több érintett vállalkozó éljen a lehetőséggel. Ehhez a forintra váltásnak vonzónak kell lennie.
Forintosítás 2.0
A pénzügyi jogok tavaly kinevezett biztosa Doubravszky György a 2013-as év legfontosabb céljaként a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák orvoslását jelölte meg, s az elmúlt hetekben meg is kezdte az egyeztetéseket az érintettekkel. Konkrét terveiről azonban viszonylag keveset lehet tudni. Egy a napokban tartott konferencián a forintosításhoz kapcsolódóan arról beszélt, hogy valamennyi devizahitelt forintra kellene átszámítani mégpedig úgy mintha azt eredetileg is forintban vette volna fel az adós.
Ahhoz pedig, hogy ilyen legyen valakinek át kell vállalnia azon terhek egy részét, ami a meglévő hitelek mai fizetési kötelezettségből ered. Sem a konkrét módról, sem a tehervállalás megoszlásáról nem tudunk azonban egyelőre semmit.
Varga Mihály, akire a feladatot a miniszterelnök delegálta a lakossági hitelek idén felvetett esetleges forintosításához kapcsolódóan korábban úgy nyilatkozott, hogy egyeztetni szeretne a bankokkal. A Magyar Bankszövetség az MTI közlése szerint egyelőre nem kommentálja Orbán Viktornak a vállalkozói hitelekre vonatkozó bejelentését.
A szándék logikus, a megvalósítás kérdéses
Kinek éri meg a forintosítás?
A feltételek ismerete nélkül a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Azon cégek számára, amelyek bevétele döntően devizában keletkezik, a devizakockázatok kivédése érdekében érdemes ugyanabban a pénznemben eladósodni, amelyben az értékesítés folyik, esetükben tehát a probléma semleges. Nekik jellemzően deviza, s nem devizaalapú hitelük van (magyarán törleszteniük is devizában kell).
Azok a vállalkozások, amelyek azért vettek fel devizaalapú hitel, mert az a felvételkor jóval olcsóbb volt, az átváltásból eredő konkrét eltérések mellett a hitel jövőbeni terhének várható alakulását kell majd, hogy becsüljék. Devizaalapú hiteleknél ez az árfolyamok és a kamatok alakulásától függ. Az árfolyam változása felfelé, de lefelé is erőteljesen képes befolyásolni a törlesztőrészletet. (Az a tény, hogy jelenleg a forint igen gyenge, inkább a törlesztőrészlet csökkenése irányába hat, hacsak újabb szélsőséges forintgyengülésre nem számít valaki.) A forinthitelnél "csak" a kamatkockázattal kell számolni, jelenleg ugyanakkor a hazai devizában eladósodott cégek nagyjából 5 százalékponttal magasabb kamatot fizetnek, mint az euróhitellel rendelkezők.
Török Bálint, a Buda-Cash elemzője magát a szándékot logikusnak nevezte, de hozzátette, hogy a megvalósításnál súlyos kérdések merülnek fel, és egyelőre nem ismertek a részletek. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy - mivel vélhetően nagyobb állományt érint, mint a lakossági devizahiteleknél - a kkv-k hitelállományának átváltása még nagyobb hatással lehet az árfolyamokra, beleértve a forintot.
Piaci alapon az elemző szerint nem érné meg lecserélni a devizahitelt, főként mert jelenleg gyengül a forint. Ha nem piaci alapon váltják forintra a hiteleket, akkor az a kérdés, hogy ki állja ennek költségét.
A felvételkori árfolyamon történő átváltásnak több 100 milliárd forintos költsége lehet, amelyet az államháztartás nem tud vállalni, így maradnak az MNB tartalékai vagy a bankok. Az átváltás költségeinek a bankokra átterhelése viszont abból a szempontból sem lenne logikus, hogy a cél a hitelezés felfuttatása Magyarországon. A szakértő szerint felmerülhet az állami finanszírozás is, amely az állami bankrendszeren keresztül valósulna meg.
Céges devizahitel: van megoldás a tőkeveszteségre
Tava ősz óta új szabály segíti a devizaárfolyam-ingadozás miatt tőkeveszteséggel küszködő cégeket a gazdasági társaságokról szóló törvény október 16-án hatályba lépett módosítása értelmében.
