A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosításáról Dióssi Csaba (Fidesz) nyújtott be önálló képviselői indítványt. Az indoklásban kifejti, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről.
Mi lesz a forinttal?
A forint február közepe folyamatosan gyengül. A február 12-én - azt követően, hogy Magyarországnak dollárkötvények értékesített nemzetközi intézményi befektetőknek - még 290 forint körül mozgott az euró árfolyama, pénteken azonban már ismét meghaladta a 308 forintot is. A Bloomberg hírügynökség az elmúlt hét utolsó napján arra figyelmeztetett, hogy ilyen hosszú időn - 6 héten keresztül - utoljára 2011-ben mozgott gyengülő pályán a hazai fizetőeszköz.
Ezen időszakban a svájci frank 235 forintról 252 forintra drágult, ami a svájci frankban eladósodott háztartások számára óriási teher, így az árfolyamgát meghosszabbítása komoly segítség lehet azoknak a devizahiteleseknek, akik eddig ugyan nem kérték a fix árfolyamon történő törlesztés lehetőségét, ám a devizapiac újabb - esetlegesen hosszabb távon jelentkező - kedvezőtlen folyamatai esetén, már belépnének a rendszerbe.
Arról azonban, hogy mire számíthatnak azok, akik az árfolyamgátat nem vehetik igénybe (egyebek mellett azért, mert már 90 napos késedelembe estek) egyelőre nincs új információ. Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály március elején kinevezett nemzetgazdasági minisztert kérte fel egy új devizahiteles mentőcsomag részletek a kidolgozására, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen szeretne egyeztetni a bankokkal is a kérdésről.
Cégeknek is lesz mentőcsomag
A devizahitelezéssel összefüggő problémák megoldása érdekében a miniszterelnök márciusban azt is bejelentette, hogy még ebben az évben megindulnak a devizahitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozásokat segítő programok is. Lehetőséget teremtenének arra, hogy ezen cégek devizaadósságukat forinthitelre váltsák, ami mellett a program kitérne arra is, hogy a jelenleg 8 százalék körüli átlagos vállalati hitelkamatszintet számottevően mérsékeljék.
A piacok ezek a bejelentéseket komoly aggodalommal fogadták. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a forint számottevően gyengült a vezető devizákkal szemben (szerepe volt mindemellett Matolcsy György jegybankelnökké történő kinevezésének, illetve az alkotmány negyedik módosításának is).
