Vállalkozásoknak sem kell tétlenül nézni, ahogy a bank felmondja a korábbi devizahiteles szerződést, és adott esetben realizálja a hitelbiztosítékot. A bírósági gyakorlatról és a cégek számára rendelkezésre álló lehetőségekről beszélgettünk a téma szakértőjével, Dr. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéddel.

Márciusban elindult a fogyasztói devizahitelekkel való kötelező elszámolás, amely alapján a bankok el kell számoljanak a fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Van azonban, aki olyan levelet kapott a pénzintézettől, hogy bár magánszemélyként vásárolta a gépjárművet, de a jármű jellegéből adódóan ő mégsem minősülhet fogyasztónak. Valóban így van-e ez?

Nem minden devizahitel szerződés esetén automatikus az elszámolás, egyes esetekben külön kell ezt a banktól kérni. Mely kölcsönökkel kell most elszámolniuk a bankoknak? Milyen esetben kell nekünk kérni az elszámolást?

Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. Annak van teendője, aki maradna a devizás konstrukciónál.

Idén csupa pozitív adat érkezik az ingatlanpiacról, így 2014 a válságot követő legjobb év lehet. Még úgy is, hogy közben van egy komoly hátráltató tényező. Amíg a válságot követő 5 év ingatlanpiacát a vásárlók hiánya jellemezte, úgy idén éppen az eladókból van kevés.

A magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelesek terhei, azt azonban már kevésbé tudják megítélni, hogy ez mennyiben vezethető vissza az árfolyamváltozásra, és mennyiben a hitelkamatok emelkedésére – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív kutatásából. A felmérés rámutat, a válaszadók többnyire nem a bíróságoktól, hanem a bankok és a kormány közös fellépésétől várják a megoldást devizahiteles kérdésben.

Az idősebbek, a Budapesten, illetve Nyugat-Magyarországon élők nyitottabbak a devizahiteles kérdés kompromisszumos megoldására, míg az alacsonyabb jövedelműek, a Kelet-Magyarországon élők és a fiatalabbak az átlagosnál magasabb arányban támogatnák a radikálisabb adósmentést – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív felmérésének harmadik részéből

A bankoknak kell viselnie a devizaadósok mentésének költségeit, ahogy a szolgáltatóknak a rezsicsökkentés terhét. Ez erkölcsi kötelességük a miniszterelnök szerint, de ha ez nem lenne elég, azt is hozzátette: ha nem így lesz, megszüntetik a devizakölcsönöket. A határozott szavak ellenére van olyan vélemény, mely szerint hónapokig tarthat még a megegyezés.

A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le, hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.

A legtöbb család nem, vagy csak részben tudta érvényesíteni a családi adókedvezményt, ezért döntött a kormányzat a lehetőség kiterjesztéséről. Az RSM-DTM annak számolt utána, milyen jövedelmű, hány gyermekes családok járnak jól a kedvezmény kiterjesztésével.

"Csak a bizonytalanság lehet a társunk a mai kereskedésben" - írják reggeli kitekintőjükben az Erste elemzői. Ma ugyanis a kormány tárgyal a devizahiteles mentőcsomagról, amely piacmozgató bejelentésekkel járhat, de az is lehet, hogy nem derül ki semmi.

Meghosszabbítanák az árfolyamgátba belépés lehetőségét: az Országgyűlés honlapján olvasható, a parlamentnek szombaton benyújtott iromány szerint a 2013 március 29-i határidő helyett 2013. május 31-éig lehet majd kérni a fix árfolyamon történő törlesztés lehetőségét. Az új devizahiteles mentőcsomagról egyelőre nincsenek hírek.