Ügyvédnő, hogyan állnak most a devizahiteles perek?
- Sok esetben megszületett az elsőfokú ítélet, és az ügyek most másodfokon, egyes esetekben a Kúrián vannak. A saját praxisomban nyertes ítéletek születtek mind az „adósmentő” törvények előtti időben, mind pedig az új törvények elfogadását követően. Jelenleg ezek az ügyek másodfokú elbírálás alatt vannak.
Hogyan látja jelenleg az esélyeket?
- Sok függ a konkrét kölcsönszerződéstől, és az ügyvéd szaktudásától. Ugyanakkor nem egységes a bírósági gyakorlat, mivel az „adósmentő” törvények jelentős bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot hoztak. Pozitívum, hogy az EU joganyaga egyre nagyobb súllyal van jelen a bíróságok ítélkezésében, és több bíró is az uniós rendelkezések értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához fordult. Ezek eredménye véleményem szerint jelentősen javítani fogja az adósok esélyeit.
Hogyan kerülnek a cégek és egyéni vállalkozások a képbe?
- A devizahiteles szerződéseket kezdettől fogva döntően a különböző jogágak fogyasztóvédelmi rendelkezései alapján támadtuk, fogyasztó pedig csak nem üzleti célból eljáró magánszemély lehet. Azonban tapasztalataim szerint a vállalkozásokkal kötött szerződésekben a bankok ugyanazokat a tipikus hibákat követték el, mint a fogyasztók esetében. Ehhez kapcsolódó kedvező fejlemény, hogy az utóbbi időben a Kúria szakmai tanácskozásai a tisztességtelen feltételek vizsgálata körében a fogyasztókra vonatkozó megfontolások többségét kiterjesztette a vállalkozásokra is. A Kúria szakmai véleménye alapvető irányt mutat a bíróságok számára.
Mit jelent mindez a vállalkozások számára?
- Elsősorban azt jelenti, hogy nem kell tétlenül nézni, ahogy a bank felmondja a szerződést, és adott esetben realizálja a hitelbiztosítékot. Különösen azoknak a vállalkozásoknak érdemes a jogi lehetőséggel élni, amelyek ellen végrehajtás indult vagy a bank pert indít a hátralék iránt. A devizakölcsön érvénytelensége azzal jár, hogy az adós megmenekül a deviza árfolyamkockázatától, amely a tartozást jelentősen csökkenti vagy a forint alapon való elszámolással nincs is fennmaradó tartozás. Jelenleg már folyamatban van egy olyan végrehajtás megszüntetési perem, melyben a vállalkozó ügyfelem képviseletében a devizaszerződés teljes érvénytelenségére hivatkozom a Kúria szakmai anyagát is idézve.
Jól értettem, hogy tényleg lehet még a végrehajtás ellen is védekezni?
- Abszolút, és sajnos ezt a magánszemély adósok közül is kevesen tudják. Első lépésként lehet kérni a közjegyző végrehajtási záradékának törlését, amely a saját praxisomban sok esetben sikerre vezetett. Akár ez mellett is nyomban megindítható a végrehajtás megszüntetési per, és a bíróság az ügyeim mindegyikében felfüggesztette a végrehajtást a per jogerős befejezéséig. Ez pedig azt jelenti, hogy a per alatt nem lehet elárverezni a fedezeti ingatlant, és más vagyonra sem lehet végrehajtást lefolytatni.
Mit tehetnek azok a vállalkozások, amelyek nem képesek a megemelkedett törlesztő részleteket fizetni?
- Mindenképpen érdemes felkészült jogásszal konzultálni. A kölcsönszerződés alapos elemzése alapján javasolt a banknak peren kívüli egyezséget ajánlani, természetesen az összes jogi hivatkozás részletes kifejtésével. Ennek sikertelensége esetén jönnek szóba az egyéb megoldások.
