A felmérés azt vizsgálta, földrajzi elhelyezkedés, életkor vagy éppen szociális státusz alapján megfigyelhetők-e különbségek a devizahiteles mentőcsomag megítélését illetően. A lakosság véleményét nagyban befolyásolja az, hogy mennyire érintettek a problémában.
A devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban időről időre felmerülő kérdés, hogy mekkora méretű csomagra lenne szükség, hogy kik legyenek bevonva az intézkedésekbe, és hogy mindezért mekkora árat érdemes fizetni. A Bankmonitor.hu új, a Trend International adatfelvételével, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésének harmadik részéből kiderült, hogy a magyarok többsége kompromisszumpárti, és nem támogatna komoly kockázatokkal járó, bármi áron történő adósmentést.
Bár nem mutatható ki jelentős különbség a válaszok között életkor vagy éppen jövedelem alapján, a felmérésből kiderül, hogy a fiatalabb generáció és az alacsonyabb jövedelműek az átlagosnál valamivel nagyobb arányban támogatnának egy mindenkit érintő, radikálisabb mentőcsomagot, ezzel szemben a középkorúak és az idősek, valamint a magas jövedelműek nagyobb arányban szavaztak a kompromisszumos megoldásra.
Településtípustól függetlenül a válaszadók mintegy háromnegyede támogatna valamilyen mértékű, ugyanakkor nem bármi áron véghez vitt mentőcsomagot, azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy ennek az intézkedésnek kit kell megszólítania. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb települést vizsgálunk, annál nagyobb azok aránya, akik csak a leginkább rászorulóknak segítenének: míg Budapesten a válaszadók 17 százaléka döntene így, addig a községekben élők 26 százaléka nyújtana segítséget csak legnagyobb bajban lévőknek.
A most körvonalazódó mentőcsomaggal kapcsolatban még továbbra sem világos, hogy annak költségei kit fognak terhelni, és hogy mekkora állami szerepvállalás mellett fog az adósok mentése lejátszódni. A kutatás eredményei alapján a magyarok többsége egy olyan csomagot támogatna, mely a terhek megosztásán alapulna, és annak költségeiből minden érintett, vagyis a bankok mellett az állam és az adós is kivenné a részét. A háromszereplős teherviselést a válaszadók 63 százaléka támogatná, minden ötödik megkérdezett pedig a bankok és az állam 16 százalék volt azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának.
Akárcsak az előző kérdés esetében, itt is megfigyelhető, hogy minél idősebb korosztályt vizsgálunk, annál magasabb a kompromisszumra törekvők aránya. Míg a 30 év alattiak 22 százaléka mindent a bankokra terhelne, addig az 50 és 60 év közöttieknek mindössze 11 százaléka gondolkodik így. Nem csak az életkor vagy a jövedelem alapján, hanem regionális szinten is megfigyelhetők különbségek. Az ország keleti felében magasabb a mentőcsomag támogatottsága, a fejlettebb központi régió illetve Nyugat-Dunántúl esetében viszont átlag feletti azok aránya, akik nem tartják szükségesnek az adósok megmentését. Míg Észak-Alföldön a megkérdezettek 23 százaléka segítene bármi áron a nehéz helyzetbe került adósokon, addig Nyugat-Dunántúlon ez az arány mindössze 14 százalék. Hasonló képet mutat a mentőcsomag lehetséges költségviselőjére adott válasz is: a keleti régiókban az átlagosnál nagyobb arányban hárítanák a bankokra a költségeket, a Dunántúlon viszont a terhek szétterítésének magasabb a támogatottsága.
Az egyes országrészek közötti különbségek kevésbé meglepőek, ha figyelembe vesszük a bedőlt hitelek területi eloszlását. A kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok aránya éppen a kelet-magyarországi régiókban a legmagasabb, és Budapesten, illetve a nyugati megyékben a legalacsonyabb. „Valószínűleg nyitottabb lesz a radikálisabb megoldások iránt az, aki maga is rendelkezik adóssággal, ugyanakkor kevésbé áldozna a mentőcsomagokra az, aki személyesen nem érintett a devizahiteles kérdésben” - mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.
