Lapzártánkig (a cikk a Piac&Profit magazin novemberi számában jelent meg) mintegy 30 ezren aktuális árfolyamon számolva közel 175 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztettek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint. A végtörlesztési árfolyamon számolva ez valamivel több mint 130 milliárd forint befizetését jelenti, azaz a bankok eddig hozzávetőleg 44 milliárd forint veszteséget számolhattak el. A Standard and Poor's „lefelé mutató kockázatokat" emleget: a végtörlesztés negatív hatással lehet a hitelezésre, a növekedésre és az államháztartásra egyaránt.
A vállalkozások rosszul járnak
Már a végtörlesztés első napjaiban drágultak a forinthitelek, és az újabb állami beavatkozás a bankok pénzkihelyezési aktivitását sem növelte. Pedig ha a bankok nem, vagy csak drágán finanszíroznak, sem a lakosság, sem az üzleti szereplők nem jutnak forráshoz. Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke a Joint Venture Szövetség rendezvényén úgy fogalmazott, hogy a kormány a fenntartható adósságpálya és a folyó fizetési mérleghiány leszorítása érdekében - néhány vezető közgazdász által „furcsának" tartott - intézkedéseket hozott. A bankadó, a különadó és a svájcifrank-hitelesek helyzetének kezelése bizonytalanságot szül, és árnyékot vet a látszólag jó makrogazdasági mutatókra is. (Január elejére reagálnia kell Magyarországnak a a külföldi bankoknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos aggályaira. Ha kártérítésre kerül sor, akkor a kormány különadók formájában hajtaná be a 100-150 milliárdos plusz kiadást.)
A költségvetés mozgástere nagyon szűk, a kijelölt haladási irány jó - szögezte le a volt jegybankelnök, ugyanakkor ahhoz, hogy az ország növekedési pályára álljon, a vállalkozásokat kellene olyan helyzetbe hozni, hogy fejlesszenek, beruházzanak, és növeljék a foglalkoztatottak számát. Ehhez azonban stabil és kiszámítható környezetre van szükség, ami 2012-ben nem lesz jellemző Magyarországon, ismerte el Járai.
- Ebben a svájcifrank-hitelek kezelésének is komoly szerep jut - szögezte le az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, aki szerint nem kizárt, hogy még idén, de legkésőbb jövőre újabb költségvetési kiigazításra lesz szükség.
A piaci bizonytalanság növeli a kamatterheket, ami sem a versenyszférának, sem a lakosságnak nem kedvez. Hatványozottan érinti a vállalati szférát a szűkülő banki források miatt a banki különadó és a devizahitelek előtörlesztése a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint is. Tovább romlanak a vállalkozások hitelhez jutási lehetőségei, és jelentősen nőnek a már így is magas forintkamatok. Az inflációs célok vagy a forint árfolyammozgása miatt is dönthet úgy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy kamatot emel. A gazdasági kormányzat épp azért szeretne megszabadulni a devizahitelektől, vetette fel piaci szakértőkre hivatkozva egy korábbi cikkében a Napi Gazdaság, hogy növekedjen a monetáris politika mozgástere, és mód nyíljon a kamatcsökkentésre.
Az törleszt, akinek van miből
A rögzített árfolyamon való törlesztéssel az 5500 milliárd forint értékű lakáscélú devizahitel-állomány alig 3 százaléka tűnt el eddig, és várhatóan az év végéig sem lesz tömeges a kifizetések aránya. Az állomány körülbelül egyötödének, azaz 1100 milliárd forintnak a visszafizetését jósolja az év végéig a Pioneer Alapkezelő, szakértői közvélemény-kutatásokra hivatkozva. A november eleji statisztikát nézve azonban valószínűleg még a lízingszerződésekre kiterjesztve sem fogja elérni a végtörlesztés aránya ezt a volument.
A makrogazdasági veszélyeket rejtő intézkedés tehát mindössze néhány ezer emberen segített, azokon, akik jelentős megtakarítással is rendelkeztek. (A munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre.) A legfrissebb statisztikai adatok szerint október 30-áig a végtörlesztők 98,35 százaléka saját forrásból rendezte az adósságát, átlagosan közel 4,5 millió forintot kifizetve. Újonnan felvett forinthitelből körülbelül 485-en törlesztettek a felügyelet november 8-án közzétett számai alapján. A 2,3 milliárd forint értékű hitel 4,7 millió forintos egy főre jutó kölcsönösszeget jelent. Jellemzően ezt a bankok saját ügyfeleiknek folyósították, az ügyfélszerzés a devizahitelezésben kevésbé érintett takarékoknál sem tudott beindulni ilyen rövid idő alatt. Bár várhatóan az év végéig még bővülni fog a hitelkiváltók száma, elsősorban a hosszabb átfutású banki ügyintézési idő miatt, a 13 százalék körüli forintkamatok és a változó kamatozású, hosszú futamidejű kölcsönökben rejlő kamatkockázat az adósok többségét elrettenti.
A csekély arányú hitelkiváltás mögött a bankok magatartása - önvédelmi mechanizmusa - is állhat. Nemcsak a magas kamatokkal tartják távol az ügyfeleket, hanem adminisztratív eszközökkel is. Van olyan pénzintézet, amely csak akkor ad forinthitelt a svájcifrank-kölcsön kiváltására, ha az adott ingatlan értéke a két jelzálogterhet egyszerre elviseli.
Eltűnő megtakarítások
A visszafizetési akció várhatóan több száz milliárd forinttal olvasztja a megtakarításokat Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója szerint, és a pénzpiaci, valamint a kötvényalapok fogják leginkább megsínyleni a törvény adta végtörlesztési kedvezményt. A már a nyugdíjkasszák államosításával is megtépázott befektetési alapok vagyonának a fele ezekben az eszközökben van. Érzékelhető mértékben fogyhat az ingatlanalapok vagyona is, miután a két legnagyobb alap nyílt végű. A zárt végű alapok befektetési jegyeit ugyanakkor csak a tőzsdén lehet eladni, ott viszont a csekély kereslet miatt rendkívül nyomottak az árak.
- A sorozatos vagyonvesztéssel járó bevételkiesést költségcsökkentéssel próbálják ellensúlyozni az alapkezelők: az eltávozó munkatársak helye többnyire betöltetlen marad, és a mintegy három-négyszáz főt foglalkoztató szakmában nem lesz reálbér-növekedés sem - mondja Vízkeleti.
Az ügyfelek világosan látják azt a dilemmát, amit a devizahitel megtakarításból való kiváltása jelent Kovács Zsolt, az ING Biztosító értékesítési igazgatója szerint.
- Ugyanakkor ez jelentős veszteséggel járhat - vélekedik az igazgató -, hiszen a pénzügyi eszközök árfolyama jelentősen csökkent a válság nyomán, a hosszú távú megtakarítások feláldozása pedig a megtakarítási célok eltűnését is jelenti.
A kormányzat a mértéktelen devizahitelezés felelőseit kutatja, ami tovább rontja a bankokkal kapcsolatos általános vélekedést, és nehezíti a hitelezés helyrebillenését.
- A legtöbben szükséges rosszként tekintenek a hitelekre, amihez a devizahitelek körül zajló események is hozzájárulnak. A fogyasztók bizonytalanok, és teljesen háttérbe szorult a hitel lehetőségeket teremtő funkciója - mutat rá Holló Bence, a Cofidis Magyarországi Fióktelepének ügyvezető igazgatója, aki szerint most az a veszély áll fenn, hogy átesünk a ló másik oldalára, és mind a lakosság, mind a pénzintézetek a kelleténél jobban visszafogják a hitelezésüket, illetve a hitelfelvételt.
