Az ágazati problémák és a kiélezett szolgáltatási verseny jelentősen növelte a „bedőlési” veszélyt a teljes hazai szállítmányozási szektorban, mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzése. Az összefoglaló szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a felszámolási és a – 2012 óta létező – kényszertörlési eljárások összesített száma az iparágban. A 2012-ben regisztrált 1146 eset, idén már a harmadik negyedév végére meghaladta az 1400-at. (A NAV is kiemelten foglalkozott az ágazattal.)
Ráadásul 2012-ben még 21 126 működő vállalkozást regisztráltak a szektorban, 2014-ben pedig már csak 20 826-at, így ez év első kilenc hónapjában összességében közel 25%-kal magasabb – 6,74% százalék – volt az iparágra jellemző felszámolási /kényszertörlési hányad, mint 2012-ben.
Az Atradius adatai szerint az ágazat legveszélyeztetettebb területe a közúti fuvarozás, ahol 2012 és 2014 között közel 40%-kal, 842-re nőtt a felszámolási és kényszertörlési eljárások száma. Itt ismét a teljes ágazatra jellemző negatív tendencia érvényesül, azaz az egyre kevesebb cégre (12 333 helyett 12 035) jutott egyre több eljárás, ami 5,47%-ról 7%-ra emelte az iparági bedőlési arányt. Figyelembe véve, hogy az összes magyar vállalkozásra vetítve a felszámolási és kényszertörlési eljárások aránya 6,06%, jól látszik, hogy a magyar átlaghoz képest a logisztikában 11,22%-kal, míg a közúti fuvarozásban 15,51%-kal magasabb a kockázat.
Erősödik az árverseny, csökken az árrés
Az Atradius elemzése szerint a szállítmányozók egyre erőteljesebb ár- és kockázatversenye egyértelműen az árszint, ezáltal az árrés csökkenéséhez vezetett. Ez a folyamat – leginkább a többszintes alvállalkozói rendszerek esetében - számtalan esetben a szolgáltatás átlagos szintjének gyengüléséhez vezetett, ami gyakran elszámolási vitákat, elhúzódó kifizetéseket, rosszabb esetben szerződésbontást, illetve gyűrűző nemfizetést eredményezett. Az adatok szerint számtalan kis- és közepes méretű szállítmányozó cégnél maradt jelentős összegű ki nem fizetett fuvardíj ilyen okokból, miközben a korábbi vevő a szolgáltatás könnyű helyettesíthetősége miatt más partnert keresett, ahol esetenként ugyanez a jelenség megismétlődött, újabb károsultakat hagyva maga után.
Emellett a logisztikai szakmát, különösen a speditőröket más vevői kockázatok is veszélyeztetik: gyakran kell azonnali döntéseket hozniuk, például egy körfuvarozás tekintetében, ami ugyancsak jelentős kintlévőségekhez vezethet.
„A tartalékokkal nem rendelkező és pénzügyi kockázatmenedzsment szempontból sem felkészült kkv-nak már rövidebb fizetési csúszások, illetve kisebb ki nem fizetett számlák is komoly likviditási problémákat okozhatnak, ami az építőiparból ismert körbetartozási lánc kialakulásához vezethet” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Hitelcsapdában vergődnek a fuvarozók
A kisebb és közepes méretű fuvarozócégek pénzügyi helyzetét tovább rontja a jellemzően magas eladósodottság: az iparág sajátosságaiból fakadóan a finanszírozás és a flottafenntartás nagyobb pénzügyi terhet jelent, mint más ágazatokban. Az Atradius szerint ezt csak tetézi, hogy 2008-2009-es időszakban ezek a vállalkozások az eszközbeszerzéseiket jellemzően svájci frank alapú hitelből vagy lízingből valósították meg, és a frankárfolyam erősödéséből adódó magasabb lízing és törlesztő részletek pluszterhei még ma is érezhetőek. Itt olvashatja gyakorlati tanácsainkat a flottakezeléssel kapcsolatban!
„A magas költség-kitermelési kényszer önmagában is iparági kockázatot jelent és magas bedőlési mutatókhoz vezethet, ezért az Atradius Hitelbiztosító az elkövetkező években is különösen kockázatosnak ítéli meg a szektort” – tette hozzá Vanek Balázs.
Az országigazgató szerint ezért a fuvarozók számára különösen fontos, hogy minimalizálják kockázataikat, például hitelbiztosítás és/vagy céginformáció segítségével, illetve hatékony követeléskezelési politikát vezessenek be. Ellenkező esetben a jelentős vevői kitettség és a magas arányú eladósodottság mellett könnyen kialakuló lánctartozások csődhullámot indíthatnak el.
Tovább ronthat a helyzeten a kormány
Jelentős többletbevételt, mintegy 50 milliárddal többet tervez beszedni útdíjból a jövő évi költségvetés tervezete: 150 milliárd forint helyett jövőre mintegy 200 milliárd forinttal kalkulálnak. Arról egyelőre nincs hír, hogy ezt milyen módon érheti el a kormányzat, de annyi bizonyosnak látszik, hogy az autósoknak nincs miért aggódniuk, számukra marad a mostani matricás rendszer, ami csak az autópályák használatát teszi díjkötelessé. A teherfuvarozóktól beszedendő pénzek elvileg két módon növelhetők: a díjköteles útszakaszok számának növelésével vagy díjemeléssel. (Befizetni is egyszerűbb lesz az útdíjat.)
Kétmilliárd forintnyi bírságot viszont elengednek: az Országgyűlés döntése értelmében elengedik azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki. Bírságelengedésben azok részesülhetnek, akik az úthasználati jogosultságukat utólag, de legfeljebb a használat észlelését követő nyolc órán belül váltották meg, vagy az előre meghatározott útvonalról funkcionálisan párhuzamos, adott esetben olcsóbban igénybe vehető szakaszra tértek le. Az "amnesztia" azokat érinti, akik az e-útdíj bevezetése, azaz 2013. július 1. és idén március 31. között kaptak bírságot a jelzett szabálytalanságokért.