A múlt héten nyolc nagy európai bank levélben kérte Brüsszel támogatását a magyar kormánnyal szemben a végtörlesztés ügyében. A levél aláírói között van a BayernLB, az Erste Group, az Intesa Sanpaolo, a KBC, a Raiffeisen Bank International, illetve anyabankja, a Raiffeisen Zentralbank, az Österreichische Volksbanken, továbbá az Unicredit vezérigazgatója, illetve pénzügyi igazgatója.
"Megkaptuk a levelet és mindenre kiterjedő választ fogunk adni rá" - mondta hétfőn Brüsszelben Chantal Hughes szóvivő az APA kérdésére. Hozzátette: "Reméljük, hogy konstruktív és egyetértő megoldást tudunk találni".
Fotó: sxc
Amadeu Altafaj Tardio, az Európai Bizottság egyik szóvivője még szeptember közepén, a magyar kormány bejelentését követően úgy nyilatkozott: korai még végleges véleményt nyilvánítani a magyar tervekről. Miközben egy ilyen intézkedés valóban csökkentheti a háztartások válságnak való kitettségét, negatív hatása lehet a bankrendszerre és közvetve az egész gazdaságra - mondta akkor Tardio.
Januárig kaptunk válaszlehetőséget
Hughes hétfőn az MTI-nek is megerősítette, hogy az uniós szabályok értelmében a tagállamoknak tízhetes periódus áll rendelkezésükre az effajta panaszok megválaszolására. Mint mondta, számításaik szerint a jelen esetben ez most január elején jár le.
A bizottság ugyanis október vége óta az úgynevezett EU Pilot program egyik eseteként kezeli a témát, és ide illeszkedik a bankok beadványa is. A 2008 óta működő problémamegoldó program az uniós állampolgárok és vállalkozások számára biztosít fórumot panaszaik megvizsgálására. Alkalmazására az előírások szerint "akkor kerül sor, ha a tényszerű vagy jogi helyzetre vonatkozóan tagállami magyarázatra van szükség. A tagállamoknak rövid határidővel magyarázatot vagy megoldást kell biztosítaniuk, ideértve az uniós jogsértés megszüntetésére irányuló korrekciós intézkedéseket is." Az EU Pilot program azt is biztosítja, hogy az Európai Bizottság szolgálatai is minden tagállami választ megvizsgálnak, és "az uniós jog érvényesítése érdekében szükség esetén további lépések tehetők".
Az osztrákoknak sem tetszik
A végtörlesztést nemcsak a bankok, hanem Ausztria is támadta: Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter szeptember 12-ei levelében elfogadhatatlan gyakorlatnak nevezte a rögzített árfolyamon történő devizahitel-végtörlesztéssel kapcsolatos - akkor még csak tervezetként ismert, azóta törvénybe foglalt - magyar lépést, olyannak, amely „nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat". A levélben megfogalmazott véleménye szerint az intézkedés „hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben, és veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását. Maria Fekter szerint „a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa".
Matolcsy válaszlevelében azt írta, hogy szerinte a magyar intézkedés igazságos, európai normákat követő teher- és kockázatmegosztás, amely nem a bankok „megbüntetéséről" szól. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az intézkedések nemzetközi és hazai hatásait, és indokolt esetben haladéktalanul közbelép.
Felkészültünk a támadásra?
Orbán Viktor még szeptemberben nyilatkozta azt a Hír TV-nek, hogy „meg fognak bennünket támadni", és vitára kell számítani. A miniszterelnök szerint, ha néhány év múlva olyan ítélet születne az Európai Bíróságon, hogy jogtalan az, amit a kormány most bevezetni tervez, akkor sem hárulna semmi teher azokra a devizahitelesekre, akik éltek az egy összegű végtörlesztés lehetőségével, mert akkor a magyar államnak kellene helytállnia. Egy esetleges magyar alkotmánybírósági vétóról szólva kijelentette: „a magyar jog ismeretében azt tudom mondani, hogy a Fidesz és a KDNP által előterjesztett javaslat nem ütközik a magyar jogba". Azt a sajtóhírt, miszerint az igazságügyi tárca egy szakvéleménye szerint a javaslat jogellenes, így kommentálta: nem ismeri ezeket a „pletykákat".
Az egy összegű végtörlesztés bankadót érintő esetleges hatását úgy kommentálta, hogy „a bankadót be szoktuk szedni", és ez így lesz a jövőben is. Orbán Viktor akkor úgy nyilatkozott, hogy az európai gazdaságot a bankok vitték csődbe, és nem a Fidesz-KDNP frakciónak, hanem már jó egy évvel ezelőtt maguknak a bankoknak kellett volna előállniuk a „veszteségmegosztásra" tett javaslattal.
A korábbi elemzések december végéig 150-180 ezer adóst emlegettek, míg a Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó térségi elemző stábja a magyar bankokkal folytatott konzultációi alapján 10 és 30 százalék között valószínűsítette a devizahitelesek részvételi arányát a végtörlesztési programban.
Banki veszteségek
Amennyiben egy esetleges uniós vizsgálat kártérítésre kötelezné a magyar államot, úgy a szakértői becslések szerint akár 150 milliárd forintot is vissza kellene fizetnünk.. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2011. október végéig 29 ezer 427 devizaalapú kölcsönt végtörlesztettek az ügyfelek a kedvezményes árfolyamon számolva 130,6 milliárd, az aktuális árfolyamon számolva 174,77 milliárd forint értékben.
Az OTP múlt pénteken jelentette be, hogy idén mintegy 40 milliárd forint lehet a végtörlesztés miatti veszteség. Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy ez év november 11-ig 14.838 OTP-s ügyfél jelentette be igényét a végtörlesztésre, 82 milliárd forint összegben, ez mindent beszámítva 15 milliárd forint veszteséget idézhet elő. Az ügyfeleknél 20 százalékos várható végtörlesztési aránynál 200 milliárd forint lehet az érintett hitelállomány, az emiatti veszteség 39-40 milliárd forintra rúghat majd.
A K&H Bankcsoport a nemzetközi számviteli szabályok alapján mintegy 100 millió forint adózás utáni nyereséget ért el az idei első kilenc hónapban, de a devizaalapú jelzáloghitelek várható végtörlesztésére már most 25,2 milliárd forint értékvesztést számolt el a bank - mondta Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója múlt heti sajtótájékoztatóján.
2011. november 9-ig a K&H-nál 11.000 ügyfél igényelte a végtörlesztés lehetőségét, közülük 8.000 ügyfél 45 milliárd forint összegben végtörlesztette devizaalapú jelzáloghitelét. Hendrik Scheerlinck kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy különböző előzetes kalkulációkat is végeztek a banknál arra, mennyien élnek majd a végtörlesztés lehetőségével a bank ügyfelei közül, és a végtörlesztés milyen hatást gyakorol a K&H-ra. A vezérigazgató szerint számításba vették a kormány és a jegybank előzetes kalkulációit is, de a részvételi aránnyal kapcsolatos bizonytalanság miatt még mindig igen nagy. A K&H Banknál a szóba jöhető deviza jelzáloghitelek (devizaalapú lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek) összege hozzávetőleg 590 milliárd forintot tesz ki (nagyrészt svájci frank alapú jelzálog kölcsön), a K&H összesen mintegy számításba vehető 87.000 ügyfélénél a bank 20 százalékos részvételi arányt feltételezett. A vezérigazgató elmondta: úgy számították, hogy a K&H mintegy 17.000 ügyfele él a végtörlesztés lehetőségével.
Különadóban megfizetjük
Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője vasárnap nyújtott be egy indítcányt a parlamentnek, amely lehetővé tenné, hogy amennyiben az európai uniós bíróság az Orbán-kormány ágazati különadókat bevezető intézkedéseit jogellenesek minősíti, az elmaradó bevételeket a kabinet a lakosságra kivetett különadóval pótolja - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Szerinte mivel a különadók nagyjából 800-900 milliárd forintos bevételt jelentenek a költségvetésnek, így akár a jövő évi adóemelés összegének kétszeresét is kiróhatják az emberekre különadók bevezetésével, amit a szocialisták elfogadhatatlannak tartanának.
Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez között a kormánypártok azt is szabályoznák, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja - ha az Ab vagy az európai uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül, "kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani".
Az MTI azon kérdésére, hogy kinek kell majd fizetnie a hozzájárulást, Lázár János hétfőn közölte: "nyilvánvalóan mindenkinek", a magyar társadalomnak viselnie kell az esetleges többletköltségeket.
Bizalmas eljárás
A brüsszeli bizottság nem készül hivatalos kommentárra a témában, amíg a magyar válaszok meg nem érkeztek - nem is teheti, mert bizalmas eljárásról van szó - mondta Chantal Hughes, aki egyúttal üdvözölte, hogy a közelmúltban elmozdulás tapasztalható a magyar hatóságok részéről, egyebek között az érintettek bevonására vonatkozóan.
A magyar Bankszövetség ugyanis november elején tett igéretett arra, hogy két héten belül kész javaslatokat tesznek a lakossági devizahitelesekkel kapcsolatban a kormány elé. A javaslatokat azóta elküldték, ám a részletekről máig hallgatnak az érintettek, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mindössze annyit mondott, hogy van pár olyan pont a bankok javaslatai között, melyeken elgondolkodik a kormány.
Chantal Hughes ezt kommentálva elmondta, hogy a bizottság bátorítja az egyeztetéseket, majd reményét fejezte ki, hogy konstruktív és tárgyalásos megoldás születik.
A végtörlesztéssel kapcsolatban számos kritika érte a kormányt, sok már akkor, amikor a gondolat megszületett, de a GKI is azt írta a bejelentését követően, hogy "a magyar kormány - sokadik alkalommal - szakemberek és érintettek meghallgatása nélkül 2-3 nap alatt hoz meg mások százmilliárdjait (vagy ezermilliárdjait) érintő döntéseket, de például a néhány milliárdos állami eszközkezelő a mai napig nem állt fel. Mások zsebében bevonásuk nélkül szívesen turkál, saját forrásaival fukar. A kormány lépései előreláthatatlanok és kiszámíthatatlanok, ami hatalmas gazdasági kárt okoz."
Ezen kívül szinte minden nagy londoni elemzőcsoport felhívta a figyelmet a végtörlesztés veszélyeire: visszaeshet a hitelezés, gyengülhet a forint, elveszthetik bizalmukat a befektetők, lassulhat a gazdaság.
Ugyanakkor Guillaume Tresca, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank elemzője szerint nem lesz számottevő hatása a magyar bankokra a végtörlesztés lehetőségének, mert semmi nem kötelezi a bankokat arra, hogy a növekvő kockázatú háztartásokat forinthitellel segítsék ki, az akcióra adott három hónapos határidő pedig kevés az eleve nyomott árú ingatlanok értékesítésére, így végső soron csak a jómódú, tehetősebb családok lesznek képesek élni a végtörlesztés lehetőségével, nem pedig azok, akiknek valóban szükségük lenne a segítségre.
Ezt támasztja alá a Piac és Profit online október eleji tesztje is, amely során magánemberként kerestünk fel néhány nagyobb kereskedelmi bankot, hogy tájékozódjunk az aktuális forinthitel konstrukciókról, amelyekkel kiváltható a devizahitel rögzített árfolyamon. Az akkori tapasztalatok alapján úgy tűnik, a bankok valóban nem kapkodnak a lehetőségért, hogy a rögzített árfolyamon megszabaduljanak a devizahiteleiktől. Még annak árán sem, hogy az ügyfél forinthitelesként továbbra is ügyfél marad.
