Nem az amerikai szankciók miatt rengett meg a török gazdaság

A jelzésértékű amerikai szankciók csak a puskaport berobbantó szikra, a török devizaválságot mélyebb strukturális problémák, elsősorban a török cégek devizahitel-válsága okozza. A klasszikus közgazdaságtan ilyenkor kamatemelést ír elő, Erdogan elnök és a jegybankot irányító veje azonban unortodox nézeteket vallanak a gazdaságról, ebből pedig komoly válság is lehet, amit az európai bankrendszer is megérezhet.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt napokban a török líra árfolyama zuhanórepülést hajtott végre, két hét alatt a török valuta dollárhoz viszonyított értéke 25 százalékot esett. A zuhanást az Egyesült Államokkal kirobbant diplomáciai konfliktus indította el: ennek középpontjában egy amerikai keresztény lelkész, Andrew Brunson áll, akit két éve tartanak fogva, mert azzal vádolják, hogy köze volt a 2016-os, Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni puccskísérlethez. Brunsont az amerikai diplomácia ellenére máig nem engedték szabadon, míg végül augusztus elején az USA szankciókkal fenyegette meg Törökországot.

Egyelőre ezek a szankciók igen enyhének mondhatók, csupán két, a Brunson elleni vádban érintett politikus amerikai vagyonát fagyasztották be (emellett egy teljesen másik ügyben szankcionálhatják az állami tulajdonú Halkbankot, az Irán elleni embargó kijátszása miatt). A szankciók gazdasági súlya nem hasonlítható össze például a kínai árukra kivetett védővámokkal vagy az Irán elleni embargóval. Az, hogy mégis ennyire élesen reagált rájuk a piac, rámutat a török gazdaság sérülékenységére.

Válsághoz vezethet az egyre diktatorikusabb vezetés Törökországban
Nő az államháztartási hiány, a befektetők egyre bizonytalanabbak Törökországban. Az AKCENTA CZ szakértője Erdogan tekintélyuralmi törekvései és távolodása az Európai Uniótól akár recesszióhoz is vezethetnek.
Rövid hatótávú rakéta

Törökország még az elmúlt hónapokban is a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdasága volt. A tavalyi utolsó negyedévben 11 százalékkal nőtt a török GDP, és bár a növekedés idén lassult, a legutóbbi időszakban is 7 százalék fölötti volt a bővülés. A rövidtávú bővülés azonban jelentős részben hitelekre és állami támogatásokra épült.

„Erdogan a rövidtávú növekedésre helyezi a hangsúlyt a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás rovására” – fogalmazott a Times szerzője júliusi cikkében. „Ennek része a kamatemelés elmulasztása, ami csökkenthetné a kétjegyű inflációt és megerősíthetné az idén 20 százalékkal csökkenő líraárfolyamot. Erdogan emellett enyhít a költekezési korlátokon, elárasztva a piacot olcsó hitellel, eltúlzott méretű építési és infrastrukturális projekteket finanszírozva.”

A szerző szerint Törökország is beleesett a közepes fejlettségű gazdaságok csapdájába, és ahelyett, hogy megpróbálna kimászni belőle, Erdogan még mélyebbre ássa magát benne a növekedés további fokozásával. Az alacsony kamatok és a nagy beruházásokra adott állami források még egy darabig fenn tudják tartani a bővülést, csakhogy idővel ki fog fogyni az üzemanyag a gazdaságból. „Törökország növekedési modelljét teljesen át kéne alakítani, hogy csatlakozni tudjanak a gazdag országokhoz. Túlságosan függ a fogyasztói költésektől, az államilag szponzorált infrastrukturális beruházásoktól és a spekulatív építési projektektől, nem elegendő eközben a magánbefektetések és az export értéke” – írja a Times.

Recep Tayyip Erdogan török elnök. MTI/EPA

Devizahitel-spirál

A török államnak ugyan még vannak tartalékai, a török cégek viszont súlyosan eladósodottak: bankok és más magánvállalatok 2017 végére már több mint 328 milliárd dollár (92 ezermilliárd forint) tartozást halmoztak fel devizában, nagyrészt dollárban. A líra értéke eközben folyamatosan csökkent, ahogy a külföldi befektetők egyre inkább látták török gazdasági növekedés határait, majd az amerikai szankciók bejelentésekor padlót fogott. A magasabb dollárárfolyam pedig tovább növelte a török cégek tartozásainak értékét. Mostanra a török kormány két rossz lehetőség közül választhat: a kisebbik rossz a kamat emelése lenne, ami ugyan stabilizálná a Líra árfolyamát, azonban visszafogná a növekedést és a beruházásokat.

A nagyobbik rossz ennek elmulasztása lenne, ami idővel a buborék kipukkadásához, számos cég csődjéhez vezethetne. Ez pedig egy szörnyű spirált indíthat el: más cégek bedőlését látva a tőke menekülni kezdene Törökországból, a gazdaság még több forrástól esne el – a mostani erős növekedésnek igen hamar vége lenne. A török gazdaság lefékezése miatt a líra tovább zuhanna, így a cégek még kevésbé tudnák visszafizetni az adósságaikat, még több vállalat menne csődbe.

Unortodox válaszok

Ennek ellenére egyelőre nem valószínű, hogy a kormány kamatemelés mellett dönt. Miután júniusban Erdogant ismét elnökké választották, a tavalyi népszavazáson lényegében diktátori hatalommal felruházott államfő egyre inkább politikai irányítás alá vonta a gazdaságot is. Egy elnöki rendeletben saját hatáskörébe vonta a jegybank elnökének kinevezését (majd nem sokkal később ki is nevezte saját vejét a központi bank élére), sőt, az állami bank pénzügyi tanácsának összeállítását. Erdogan egyik unortodox elképzelése, hogy a magas kamatszint valójában növeli az inflációt, a fogyasztói árak akkor maradnak alacsonyak, ha az alapkamat is alacsony. A török kormány emellett legfontosabb megoldandó feladatának tekinti a munkanélküliség visszaszorítását, amely régóta nagy probléma Törökországban, tavaly év végén közel 10 százalék volt az állástalanok aránya. Ehhez újabb beruházásokra lenne szükség, csakhogy most a török gazdaság egésze szempontjából sokkal fontosabb lenne az infláció megállítása és az adósságok rendezésére, ami ellentétben áll a munkahelyteremtéssel.

Csőd is lehet az unortodox gazdaságpolitikából
Jó lehetőség van rá, hogy a súlyosan eladósodott Törökország, a Recep Tayyip Erdogan elnök által erőltetett „unortodox“ gazdaságpolitika miatt csődbe megy.
Cemil Ertem, az elnök gazdasági tanácsadója tavaly egy újságcikkben azt magyarázta, hogy az ún. Phillips-modell (ami szerint az alacsony munkanélküliség az infláció növekedésével jár) túlhaladott. Mint írta, a nyugati közgazdászok túl sokáig oktatták ki Törökországot arról, hogyan kellene irányítaniuk a saját gazdaságukat, javasolva például a kamatemelést. Ehelyett viszont szerinte a foglalkoztatottság további növelésére és a nagyívű infrastrukturális fejlesztések befejezésére van szükség, amelyektől 10 százalék feletti növekedést remélnek. A következő évre Ertem a munkanélküliség és az infláció csökkenését jósolta.

Tavaly év végén még úgy tűnt, az események őket igazolják: az infláció év végén valóban csökkenni kezdett, novemberen-decemberben úgy tűnt, magához tér a líra, és az utolsó negyedévben 11 százalék felett volt a GDP-növekedés. A lendület azonban nem tartott sokáig, a líra idén már a második válságát éli. Az első, május végi zuhanás hírére Erdogan arra szólította fel a törököket, hogy a devizában tartott megtakarításukat váltsák át lírába, azonban a mostani számok alapján a gazdasági voluntarizmus csak ideig-óráig volt elég az infláció megállítására.

Mit lép az EU?

A csapdából ki lehetne kerülni azzal, ha a török kormány kifizetné a cégek tartozásait. Erre a kormány kész is lenne, csakhogy ekkora tartalék – részben a már említett bőkezű forrásosztások miatt – már nem áll rendelkezésükre. Ezért a tartozást külföldi hitelből finanszíroznák, erre a célra piaci szereplőktől már a költségvetés közel negyedének megfelelő hitelt vett fel az állam. Az államadósság elszabadulása persze már önmagában elriaszthatja a befektetőket, ráadásul az összeomlás így is bekövetkezhet, ha a hitelezők időközben visszalépnek az üzlettől. Ebben az esetben az állam számára egyedül a megszorítás maradna az utolsó lehetőség a pénzszerzésre. Ezt Erdogan bizonyára szeretné elkerülni, hiszen jövőre elnökválasztást és parlamenti választásokat is tartanak majd.

Bár a Fehér Házat a jelek szerint nem izgatja különösebben a második legerősebb NATO-ország gazdasági válsága, Törökország számára reménysugarat jelenthet, hogy az EU számára közvetlenül is káros hatással lenne egy török államcsőd vagy recesszió. Egyrészt az instabilitás miatt veszélybe kerülhet a Törökországgal kötött menekültügyi egyezmény betartatása – ezzel egyébként maga Erdogan is kizsarolhat valamiféle gazdasági segítségnyújtást az EU-tól, különösen az Európai parlamenti választások küszöbén. Igaz, egy ilyen zsarolás fordítva is elsülhet, hiszen erősen kérdéses, hogy az uniós adófizetők elfogadnák-e hogy az EU egy unión kívüli államnak (akik mostanában az önkényuralom kiépítésével, az emberi jogok sorozatos megsértésével kerülnek be a hírekbe) küldenének egy mentőcsomagot.

Fontos szempont az is, hogy a török cégeknek jelentős kitettsége van a nagy európai bankok, például a BBVA, a Paribas és az Unicredit felé. Számukra csak addig éri meg a líra árfolyamának zuhanása, amíg a cégek vissza tudják fizetni a tartozásaikat a magasabb devizaárfolyamon. A török cégek csődje ezzel szemben azt jelentené, hogy egyhamar aligha látják viszont a kölcsönzött pénzt a bankok, ami kockázatot jelenthet az egész európai bankrendszerre nézve. Nekik és ügyfeleiknek tehát középtávon nem érné meg a líra esésére spekulálniuk – más kérdés, az ő erejük elegendő lesz-e a török deviza stabilizálására.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo