Tíz éve nem volt ilyen: devizahitelben úsznak a magyar cégek

A vállalati hitelek fele már devizahitel, ilyen magas arány az első NHP program óta nem fordult elő. Piaci kamatozással másfél éve jóformán csak devizahitelt vesznek fel a cégek, legalábbis azok, amelyek mernek és tudnak ilyen kockázatot vállalni - derül ki a Bank360.hu összeállításából. 

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tíz éve nem volt ilyen a vállalati hitelek piacán: a teljes állomány csaknem fele most már devizahitel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján 12 780,6 milliárd forinton tetőzött a vállalati hitelállomány június végén, a történelmi csúcsnak azonban mégsem örül a bankszektor, hiszen az idei évben tapasztalt 234 milliárdos növekedés majdnem háromnegyede a devizahitelek árfolyam-változásának volt köszönhető. A forint az euróval szemben sokat gyengült: az év eleji 382 körüli szintről 395 köré ment fel az euró/forint árfolyam.

Nem tudják a forinthitelt megfizetni
Nem tudják a forinthitelt megfizetni
Fotó: Depositphotos

A vállalati devizahitelek állománya 6297,2 milliárd forintra emelkedett, ebben az árfolyamváltozás mellett közrejátszott az is, hogy az idén a cégek az alacsonyabb kamatok miatt jóformán csak deviza alapú hiteleket vettek fel. Fél év alatt mintegy 510 milliárd forintnyi friss devizahitelt folyósítottak a számukra, miközben a vállalati forinthiteleknél 442,2 milliárd forintos nettó törlesztés volt, vagyis ennyivel többet fizettek vissza a cégek, mint amennyit felvettek. 

Megfizethetetlenné váltak a forinthitelek

Jelenleg már a vállalati hitelek állományának 49,3 százaléka deviza alapú. Ez az arány 2021 végén még csak 37 százalék volt, azóta viszont az államilag támogatott hitelprogramok szűkössége és a piaci alapú forint hitelek drágasága miatt áttértek a cégek a deviza alapú finanszírozásra. A piaci alapú vállalati hitelek referenciakamata rendszerint a BUBOR, ennek értéke pedig 2022 végén, 2023 elején már 18 százalékon tetőzött, ami megfizethetetlenné tette ezeket a kölcsönöket. 

Forrás: Bank360
Forrás: Bank360

Hasonlóan magas arányú devizahitel-állomány a vállalati hiteleken belül utoljára az első Növekedési Hitelprogram (NHP) felfutása előtt volt. Az NHP első szakaszát 2013 áprilisában jelentette be az MNB, akkor a vállalati hitelállomány 57 százaléka volt deviza alapú. A devizahitelek aránya 2009 márciusában tetőzött, főleg a forint mélyrepülésének köszönhetően megközelítette a 63 százalékot ez a mutató. Az NHP első szakaszát követően azonban végig 50 százalék alatt maradt a devizahitelezés aránya a vállalati hiteleken belül, 2021-ben - ekkor futott az NHP Hajrá! és sok más program - már a 40 százalékot sem érte el. 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo