A devizahitelekkel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy csak olyan cégeknek tanácsos felvenni, amelyeknek jelentős devizás bevételeik vannak, exportálnak vagy pedig deviza alapon értékesítenek Magyarországon. Ilyenek például az ingatlanpiac egyes szereplői, amelyek euróban szabják meg a bérleti díjakat. A forint bevételű cégek viszont ugyanolyan kockázatot futnak a deviza finanszírozással most is, mint amit a 2008-2009-es pénzügyi válság idején megtapasztalhattak - hívják fel a figyelmet a Bank360.hu szakértői. 

Néhány szektort fejbe kólintott a hitelszűke

A jegybank részletes adatai alapján jól látszik, melyik gazdasági ágazatokban tudtak vagy akartak a cégek nagyobb arányban hitelt felvenni a magas forintkamatok idején, és melyek voltak azok, amelyeknél csökkent a hitelállomány. Utóbbiak közé tartozik a mezőgazdaság, amely a támogatott hitelprogramok egyik nagy nyertese volt mindig. A tavaly szeptemberben még 670 milliárd forint fölött tetőző agrárhitel-állomány 660 milliárd forintra csökkent annak ellenére, hogy a mezőgazdaság is felvett bő 100 milliárd forintnyi devizahitelt az NHP-s programok kifutása óta. 

A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar a mezőgazdasághoz hasonló cipőben jár. Az ebben az ágazatban működő cégek főleg a forint hiteleket használtak korábban, de egyre több most már a devizahitelük. A teljes állomány azonban csökkent a szektorban. A vegyipar, kőolaj- és gyógyszeripar ezzel szemben mindig is sokat exportált, a hiteleik nagyobbik fele devizás volt, ez továbbra is így van, és a szektorban 637,1 milliárd forintos történelmi csúcson van a hitelállomány.