Nemsokára a mesterséges intelligencia dönti el, miénk-e a megpályázott állás.

Nem árt, ha megnézzük előtte az adott cég honlapját, hogy fogalmunk legyen az elvárt stílusról. Kínos, ha túlöltözzük az alkalmat és a HR-est, még kínosabb, ha nem vagyunk elég jól öltözöttek.

A toborzással foglalkozó szakemberek és a cégek változatos eszközöket és stratégiákat alkalmaznak a felvételi és kiválasztási folyamatok során, hogy a szakmai tudás mellett a munkára jelentkezők soft skilljeit – vagyis a nem lexikális tudást jelentő személyes, szociális képességeit és készségeit is felmérjék. A legtöbb esetben a személyes interjúkon erről gyűjtik be a legtöbb információt – derül ki a Profession.hu felméréséből.

A PwC globális felmérésében megkérdezett munkavállalók közül minden ötödik dolgozó nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg munkahelyet vált a következő 12 hónapban. Több mint egyharmaduk tervezi, hogy fizetésemelést kér, az anyagi elismerés mellett azonban a munkahelyi kiteljesedést is ugyanolyan fontosnak tartják. A képzett munkavállalók nagyobb valószínűséggel kérnek előléptetést és fizetésemelést. A PwC 44 ország több mint 52 000 munkavállalója körében végzett kutatásából - mely során 500 fős magyar mintát is vizsgáltak - az is kiderül, hogy a hazai munkavállalók mindössze 33 százaléka elégedett a munkájával, míg globális szinten ez az arány 71 százalék.

November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára, az állásinterjún a védettségre vonatkozó kérdés változatlanul kerülendő lesz. Emellett távmunka keretében foglalkoztatottak esetében sem feltétlenül lesz indokolt az oltásra való kötelezés – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

10-ből 7 állásra pályázó nem kap visszajelzést a cégtől, ha a vállalat nem őt választotta a meghirdetett pozíciójára. A munkakeresők emiatt elveszítik bizalmukat a cégek felé, de egy szakértő szerint ilyenkor sem szabad általánosítani. Ugyanakkor van mire odafigyelni a pályázatok beadásánál.

Nagy baj lehet abból, ha a koronavírus elleni oltás a munkavállalóval kapcsolatban szóba kerül.

Sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, vagy az utolsó pillanatban gondolják meg magukat és mondják le a munkát. A HR-szakértő szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén.

Nem csörög a telefon, nem jön az e-mail - Miért nem adnak a cégek visszajelzést az állásinterjú után? Valószínűleg még nem látják ennek hosszú távú negatív hatásait.

Az állásinterjú egyik nagy csapdája: minden cégvezető bízik annyira a saját, „természetes” emberismeretében, hogy teljesen erre bízza a kiválasztást. Ilyenkor arra gondolnak, vagy akár ki is mondják, hogy: „ugyan miért kellene az állásinterjú tartásáról külön tanulni? Elvégre kérdezni bárki tud, vagy neeem?”  Valójában még a célzott és eredményes kérdezés se magától értetődő, hát még a válaszok értelmezése – figyelmeztet Nemes-Nagy Szilvia személyzeti és vezetési szakértő.

A Starbucks volt HR-menedzsere szerint egyetlen kérdésből megállapítható, hogy valaki sikeres munkatárs lesz-e az új munkahelyén. Ennek a kérdésnek köze van ahhoz, hogy az illető képes-e tanulni a hibáiból és fejlődni. Sokkal többet jelent ez, mint bármi, amit leír a rezüméjében.

Már nemcsak az ideiglenes munkákra vesznek fel telefonos interjúk alapján embereket, hanem informatikusi, tanári és mérnöki állásokba is. Olyan az egész, mintha a jelentkező egy call center automatájával „beszélgetne”: válaszol az előre felvett kérdésekre. Ezzel a módszerrel állítólag hamarabb megy a munkaerőfelvétel.

A legtöbben meglehetősen izgulnak egy-egy állásinterjúnál, megfelelő felkészüléssel azonban elkerülhető, hogy belesüljenek egy kérdésbe. Farkas Dóra, a HR Partner Consulting projektmenedzsere öt olyan témakörre hívja fel a figyelmet, amelyekre szinte biztos, hogy kitérnek egy interjún.

Tetszenek-e magának szakállas férfiak? A sajátos kérdést egy német cégnél, állásra jelentkező felvételi beszélgetésén tették fel. De vannak még furcsábbak is.

Szakmai kapcsolatteremtő portálok, mint az amerikai Linkedin vagy a német Xing, nem kevés embernek szolgáltak már munkalehetőséggel. Még többnek is szolgálhattak volna, ha azok megfelelő fotót tettek volna fel a portálra.

Főnökök, HR-munkatársak gyakori tapasztalata: az állásra jelentkezők többsége a beszélgetésnél nem teszi fel azokat a kérdéseket, amelyeket pedig saját érdekében fel kellene tennie. Mit kérdezzünk tehát? Néhány javaslat.

A cégek már nemcsak a meghirdetett álláshoz szükséges technikai készségeket és a szakmai előmenetelt nézik. Valami pluszra van szükségük. Itt jönnek be a soft skillek, a munkavállaló számokra nehezen fordítható képességeinek skálája. A HR-es már az állásinterjún is ezek meglétére kíváncsi a jelentkezőben.

A CV nem mond el mindent rólunk. Adatokat, időpontokat, munkaköröket, kompetenciákat igen, de a nehezen mérhető soft skillekről, a társas helyzetekben alkalmazott készségekről igen keveset. Az HR-esek trükkös kérdésekkel próbálnak rájönni az állásinterjún, milyen a jelentkező személyisége és milyen soft skillekkel rendelkezik.

Mit kérdez Elon Musk, a SpaceX és a Tesla tulajdonosa a felvételre jelentkezőtől? A minap elárulta, mi a kedvenc kérdése. Hasznos tanácsok munkát keresőknek.

Hogyan jut valaki álláshoz Elon Musknál, a különc amerikai milliárdosnál, az űrrakéták és a Tesla villanyautók gyártójánál? Érdekesen – és másképp, mint egyebütt...

Érdemes-e visszakérdezni az állásinterjún? Jobbak vagy rosszabbak lesznek-e ettől az esélyeink? A karrier-tanácsadó szerint mind a leendő főnök, mind a pályázó részéről rengeteg fölösleges, jogilag nem túl szerencsés, vagy szigorúan tiltott kérdés hangzik el a bemutatkozó beszélgetésen.

Tapasztalataink formálják arcunkat. Már a kamaszkor végére olyan változások mennek végbe az ember "arcberendezésében", amik az átélt élményei számlájára írhatók. Ez a benyomás fontos szerepet játszik az állásinterjúnál: a gazdagabbnak vélt embert veszik fel inkább a HR-esek.

A német Talanx Biztosító számítógépes programmal választja ki, alkalmas-e a jelölt vezető posztra a húszezer embert foglalkoztató cégnél. A mesterséges intelligenciát általában egyre több vállalat alkalmazza munkatársai kiválasztásánál.

Minden vállalkozás csak olyan jó lehet, amilyenek a munkatársai. Kulcskérdés ezért, kit veszünk fel - és előtte  hogyan mérjük fel a jelentkező képességeit, jellemét. Néhány tanács, amerikai szakembertől.

Nem a releváns munkatapasztalat az elsődleges szempont az állásinterjúnál, hanem a menedzseri képességek, még akkor is, ha azt másfajta állásban gyakorolta az illető. Különösen igaz ez olyan cégeknél, melyekre óriási növekedés jellemző.

Elon Musk kiadta az ukászt, hogy a SpaceX menedzserei csak olyan embereket vehetnek fel, akik jobbak náluk. Mármint a főnököknél. Szerinte ez a fejlődőképes szervezet alapja. Ennek kiderítésére 7-8 órás állásinterjút tartanak.

Még a híres vállalkozók is ritkán tudnak olyan kérdéssel előállni, ami nagy bizonyossággal jelezni tudja, milyen a jelentkező igazi személyisége és hogyan fog teljesíteni a következő hetekben, miután felvették. A The New York Times újságírója egy amerikai cégvezetőnél lelt ilyen kérdésre.

Miközben a kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ig 5 százalékkal növelje a közép- és időskorúak foglalkoztatottságának mértékét, az álláskeresők tapasztalatai mást mutatnak. A 45 év feletti munkavállalók jelentős részét éri diszkrimináció az állásinterjún

Hát nem ilyen benyomást kell kelteni az önéletrajzoddal. A HR-esek több tízezer rezümét láttak már életükben, tehát kifejlesztették a képességet arra, hogy a sorok között olvassanak.

Kit venne fel a cégébe Michael Bloomberg? Hogyan húzza ki a lényeget az állásinterjúnál a jelöltből Tim Cook? Milyennek tartja az ideális jelöltet egy állásra a Facebook HR-főnöke?

Nem olyan nehéz elszúrni az állásinterjút. Főleg hogy kényelmetlen tényezők is bejátszanak a helyzetbe: nem örömében hagyja ott az előző munkahelyét. Az ex-főnökről vagy hamarosan azzá váló felettesről panaszkodni a legnagyobb hiba.

A munkaadók szerint a cég hírneve, a diákok szerint a versenyképes fizetés a legvonzóbb tényező az ideális munkahely kiválasztásakor. Míg a diákok a nyelvtudást képzelik a leghangsúlyosabb elvárásnak a munkaadók részéről, a cégek inkább a lelkes hozzáállást értékelik a jelentkezők kiválasztásakor.

Egy állás betöltéséhez szükséges szakmai tudása sok mindenkinek lehet, de olyan hozzáállása és személyisége, ami miatt kimagasodik a jelentkezők közül, már talán kevesebbeknek. Kicsit olyan ez, mint a karizma. Vagy megvan az emberben, vagy nincs. És ezeket a tulajdonságokat a CV-ből sem lehet kiolvasni.

Elég rövid idő áll rendelkezésünkre arra, hogy a HR-es szeme és figyelme megakadjon az önéletrajzunkon, ezért érdemes nagyon átgondolni, hogyan fogalmazunk a rezümében. A "célorientált", "szakértő" vagy "időben teljesítette" kifejezések például teljesen feleslegesek a szakértők szerint.

Önéletrajzot írni nem egyszerű, mert mindenki érzi, hogy szavakon múlhat, hogy siker vagy bukás lesz a vége. A problémák ott kezdődnek, hogy mi legyen a fejlécben: CV? Rezümé? Önéletrajz? Kiderült, hogy az sem mindegy, ilyen igéket használunk. Megmutatjuk azokat, amelyek varázslatra képesek.

Vannak megbízható, jól teljesítő alkalmazottak és vannak nagy kaliberű, a többségnél szakmailag jóval magasabbra emelkedő munkavállalók, akiknek a képességeik és a munkabírásuk is átlagon felüli. Miről ismerni fel őket?

Az állásinterjú ritkán kellemes szituáció, a legrosszabb rész azonban nyilván az, amikor a fizetésről kell alkudozni. Többféle válasz is adható arra a kérdésre, hogy mennyit kerestünk, és mennyit keresnénk most.

A munkaerő felvétel folyamatának egyik legkényesebb pontja a béralku ideje. Főleg a kisebb cégek vezetői tartanak ettől, mivel sok esetben a multik nyújtotta ajánlatokkal kell versenyezniük. A sikeres toborzáshoz látnunk kell, hogy nem a legolcsóbb jelölt a legjobb jelölt, de azt is, hogy van más eszköz is, hogy magunkhoz csábítsunk egy jelöltet, mint a pénz.

A 86 éves Warren Buffett nemcsak a világ talán legsikeresebb befektetője, hanem remek menedzser is. Vállalatát, a Berkshire Hathaway-t sem egyedül építette fel. Üzlettársával, Charlie Mungerrel nagyon hisznek a csapatmunkában. Íme az ő receptje arra, milyen a kiváló alkalmazott.

Kevés cégnél gondolnak rá, hogy nemcsak ők formálnak véleményt az állásra jelentkezőkről, de a folyamat során a pályázó is megítéli a céget. A munkáltatói márkát, a munkáltató jó vagy rossz hírét a dolgozókon kívül azok is építik vagy rombolják, akik végül nem nyerték el a vágyott pozíciót.

Sok-sok cikket lehet olvasni arról, hogy mi mindent és hogyan kell beleírni az önéletrajzunkba ahhoz, hogy növeljük az esélyeinket egy állásinterjúra. Most lássuk, mi az, amit inkább hagyjunk ki belőle.

A HR-esek olykor több száz önéletrajzot kell, hogy átböngésszenek egy-egy állás meghirdetése esetén. Nincs idejük rá, hogy mindegyiket alaposan áttanulmányozzák. Megkönnyítjük a dolgukat, és javítjuk az esélyeinket, ha bizonyos dolgokat kihagyunk a CV-ből.

Ha arra kérik a jelentkezőt, hogy mondja el, mik a szakmai erényei és hiányosságai, arra valami otthon begyakorolt klisével fog felelni. Neves vállalkozóknak vannak trükkös kérdései, amik kihozzák a lényeget. És némelyik meglehetősen vicces.

Az okos üzletemberek tudják, hogy ha megkérdezik az álláskeresőt arról, mik a legnagyobb szakmai erősségei és hiányosságai, a válasz nem mindig lesz őszinte. Mert ez az, amit a leginkább begyakorolnak otthon a jelöltek. Körmönfontabb, kevésbé hagyományos kérdésekkel kell kipuhatolni a lényeget.

Az állásinterjún még a szakmai tapasztalatnál is fontosabb, milyen benyomást keltünk a leendő munkáltatóban. Ehhez hozzájárulnak a kérdések is, amelyeket az állásinterjún teszünk fel a HR-esnek vagy a főnöknek. Igen, nekünk is kérdeznünk kell! Azzal, amilyen kérdéseket felteszünk, belophatjuk magunkat a HR-es szívébe, de akár ki is buktathat a lehetséges jelöltek sorából.

Egyre több elemző véli úgy, hogy a munkavállalók karrierje dinamikusabb lesz a jövőben, mint eddig. Az iparági és technológiai változások miatt nem leszünk képesek megtelepedni egy munkakörben, folyton fejleszteni kell majd képességeinket. Mégis van egy mérce, ami a legjobban megjósolja, hosszú távon meg tudunk-e maradni egy cégnél. Ez a munkahelyi kultúra.

A nyár második fele és az ősz eleje az állásváltoztatások időszaka. Rendszeresen olvashatunk arról, hogy az álláskeresés során a munkavállalóknak mire érdemes odafigyelniük az önéletrajztól, az első benyomásig, illetve miről, mikor beszéljenek vagy kérdezzenek. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik, hogy a munkáltatók képviselői milyen bakikat követhetnek el egy állásinterjú során. Szakértőnk erre világít rá.

A Shopify vezére, Tobi Lütke a jelentkező életének válságairól kérdez, hogy megtudja, miként tudott kilábalni a mélypontokról. Ez a legjobb jele annak, hogy az illető vajon tettrekész, ötletes, talpraesett személy, akinek fejlett a problémamegoldó készsége.