A ház közölte: jelenlegi előrejelzése az, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért magyar államháztartási hiány az idén 7,7-7,8 százalék körüli szintre emelkedik.

A költségvetésre nehezedő legnagyobb nyomások, mindenekelőtt a magas olajárak és az elhúzódó aszály okozta károk olyan tényezőkből erednek, amelyekre a magyar kormánynak nincs befolyása.

A piacok ugyanakkor az elmúlt egy hónapban már reagálni kezdtek a gyengébb deficitvárakozásokra; ennek egyik jele, hogy emelkedett az államadósság-törlesztési csődkockázatra köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) ára – áll az Eurasia csütörtöki elemzésében.

A cég várakozása szerint a magyar GDP-arányos államadósságráta – amely az év közepén 75,6 százalékon állt – 2026 végére valószínűleg megközelíti a 77 százalékot, bár ebben szerepe lesz az európai uniós folyósítások előfinanszírozásával járó piaci hiteligénynek is.

Tekintettel arra, hogy Magyar Péter miniszterelnök vonakodik az olyan szakpolitikai lépésektől, amelyeket „közvetlenül a választók szenvednének meg”, valószínűleg ő is inkább a nagyvállalatok pótlólagos adóztatása felé hajlik, jórészt ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor előző kormányfő tette.

A fő különbség azonban az, hogy Magyar Péter ezeket az intézkedéseket az euróövezeti tagságért hozott átmeneti áldozatvállalásként állítja majd be, azzal a célkitűzéssel, hogy Magyarország 2030-ra belépjen az eurócsatlakozás előtt kötelező ERM II. árfolyammechanizmusba – fogalmaznak az Eurasia londoni elemzői.