Egy HR-es 6 másodpercet tölt azzal, hogy mérlegelje, egy beküldött szakmai életrajz íróját érdemes-e behívni állásinterjúra, vagy sem – állítja a CareerBuilder tanulmánya. Ebbe nem sok minden fér bele, a felesleges körök biztosan nem. A szakértők szerint az első és legfontosabb dolog, hogy az elküldött önéletrajzot mindig szabjuk az adott álláshoz és céghez. Az egyen CV-vel nem keltjük fel a figyelmet. A cégre szabott önéletrajzban hagyjuk ki az adott munka szempontjából nem releváns részeket, és egészítsük ki a rezümét olyan infókkal, amelyek az adott munkához fontos adalékot jelentenek.

Lássuk, mi maradjon ki mindenképpen!

Kép:Fotolia

A cél

Ha jelentkezünk egy állásra, már nyilvánvaló, hogy meg akarjuk szerezni a munkát. Nem kell karaktereket és az olvasó szempontjából értékes másodperceket – pazarolni arra, hogy ezt külön leírjuk az önéletrajzban. Ha viszont szektort vagy pályát váltunk, a fentiekkel ellentétben kifejezetten fontos megindokolni, hogy miért tesszük ezt. (Ld. keretes írásunkat.)

Nem releváns munkatapasztalat

Szép dolog, ha a turmixok királyai voltunk a gyorsétteremben, amikor diákmunkát végeztünk a szünidőben tíz évvel ezelőtt, de ha nem ezen a vonalon akarunk elhelyezkedni, nyugodtan hagyjuk ki a rezüménkből. És minden más hasonló dolgot is.

Kivétel: ha úgy érezzük, hogy olyan céghez megyünk, ahol a cégkultúrában benne van, hogy értékelik a rátermettséget, a kezdeményezőkészséget, akkor jó pontot szerezhetünk magunknak azzal, ha megmutatjuk, hogy már diákként is dolgoztunk, pénzt kerestünk, vagy éppen azzal, ha látszik, hogy sok minden érdekel minket és számos dologban szereztünk tapasztalatot. Ebben az esetben is fontos azonban szelektálni, ne pakoljuk tele a CV-t mindenféle alkalmi munkákkal. Olyanokat válasszunk ki, amik új oldalunkat mutatják be, ami egyébként nem derülne ki az életrajzból.

Személyes dolgok

A családi állapotunk, a vallásunk, hogy van-e és hány gyerekünk, mind olyasmi, amit egyáltalán nem kell belefoglalnunk az önéletrajzba. Amerikában még kérdezni is törvénysértő ilyesmiről a jelentkezőt, de itthon is tilos, hogy magánéleti dolgok alapján élvezzen valaki előnyt, vagy kerüljön hátrányba egy állás betöltésénél.

Hobbik

A hobbik felsorolásával kapcsolatban nem egységes a szakértők véleménye sem. Van, aki szerint senkit nem érdekel, mit csinálunk a munkán kívül, mások viszont úgy vélik, a hobbink sokat elmond rólunk, vagyis egy jó HR-est igenis érdekel hogy a bungee jumping, a vízfestés vagy a bridzs a szenvedélyünk.

Annyi bizonyos, hogy általánosságokat nem érdemes írni csak azért, hogy pár plusz sort toldjunk a CV-hez. Csak akkor érintsük a témát, ha tényleg van olyan hobbink, ami úgy érezzük, a személyiségünk fontos része.

Hazugságok

A CareerBuilder egy 2000 HR-esre kiterjedő felmérésben az emlékezetes önéletrajz hibákról kérdezett. Sokan a hazugságokat említették. Volt olyan jelentkező, aki azt hazudta, hogy egykor a vezérigazgatója volt annak a cégnek, melyhez éppen benyújtotta az életrajzát. Egy másik azt állította, hogy Nobel-díjat nyert. Valaki olyan középiskolát adott meg alma matereként, amely a valóságban nem is létezett.

Mint tudjuk, a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Az állásinterjú alatt úgyis nagy eséllyel lelepleződik, ha valamit füllentettünk a leírtakban.

A CareerBuilder egyik vezetője szerint a HR-esek sokkal elnézőbbek, mint ahogy azt a jelentkezők gondolnák. A megkérdezettek 42 százaléka vallotta azt, hogy szóba jönne náluk olyan jelentkező is, aki az 5 megadott követelményből csak 3-nak tesz eleget. (Itthon is gyakori hiba a munkáltatói kommunikációban, hogy túl sok elvárt kompetenciát sorolnak fel. A munkáltatók célja persze a legjobb jelöltek megtalálása, de a túlzott elvárásokkal a szakember szerint olykor negatív hatást érnek el.)

A jelentkezők azokat a képességeket és tapasztalatokat domborítsák ki, amiket kínálni tudnak. Amik hiányoznak belőlük és a múltjukból, azt ne próbálják odahazudni.

Életkor

Ha nem akarjuk, hogy életkorunk miatt essünk ki a szórásból, ne írjuk bele a rezümébe. Egyébként az életkor miatti diszkrimináció szintén tilos, de mivel sajnos sok esetben mégis szerepet játszik, javítjuk az esélyeinket, ha nem az az első dolog, amit megtudnak rólunk, hogy hány évesek vagyunk. Persze ez a tanács annyiban kissé furcsa, hogy az iskolai végzettségek és az állások éveiből azért kikövetkeztethető az életkor. Catherine Jewell, a New Resumé, New Career nevű könyv szerzője azt tanácsolja, kozmetikázzunk ki minden életkorra utaló jelet az életrajzunkból, ez azonban itthon meglehetősen furcsán hatna a szokásokhoz képest.

Kép: Fotolia

Túl sok szöveg, zavaros formázás

Ha túl kis betűt használunk, hogy minél több sor férjen be egy lapra, és az egész CV egyoldalas legyen, az óriási hiba. Jojózni fog tőle a személyzetis szeme. Úgy formatáljuk a szöveget, hogy könnyű legyen az olvasónak átfutnia azt. Ha az önéletrajz túl hosszú, máshogy kell rövidítenünk. Spórolhatunk például a felesleges szavakon. Nem kell odaírni a telefonszám elé, hogy „telefonszám” – fel fogják ismerni. Ugyanez igaz az e-mail-címre és a lakcímre is.

Ha többféle betűtípust használunk, más betűnagyságokat, különféle sorszélességeket, azzal csak arra késztetjük a személyzetist, hogy hamar félredobja a papírlapot. Legyünk következetesek a dátumok használatával is, az összes helyen ugyanazt a formát használjuk!

A korábbi munkahelyek esetén is a cégnév, helységnév (ha feltüntetjük) ugyanolyan sorrendben kövesse egymást minden esetben (tehát ne legyen az egyik helyen cég, dátum és pozíció, másutt meg más sorrendben kiírva).

Munkanélküliség

Ha hosszabb időre elmentünk külföldre (munka nélkül) vagy a családunkkal voltunk otthon, az sem tartozik leendő munkaadónkra. Ha rákérdez, hogy miért van nagy időköz két munka között az előéletünkben, akkor magyarázzuk meg ” majd az állásinterjún. A Business Insider ugyanakkor megjegyzi, hogy egyes országokban illik az ilyesmit beleírni az életrajzba.

Referenciák

A jó referenciák nagyon sokat segíthetnek egy munka megszerzésében, de a szakértők szerint nem kell magunktól ajánlkoznunk, hogy megadjuk az előző főnökeink nevét és elérhetőségét. Ha az állást meghirdető fél szeretné lecsekkolni a referenciáinkat (ez alatt nem elvégzett munkákat értenek, hanem szakmai ajánlókat és mentorokat), akkor majd megkérnek rá minket, hogy adjuk meg az elérhetőségeiket, hogy beszéljenek velük.

Nem hivatalos hangzású e-mail-cím

Ha az e-mail-címünk olyasmi, hogy [email protected] vagy [email protected], azon nyomban nyissunk egy új email fiókot hivatalos hangzású címmel, és ezt adjuk meg az életrajzban kontaktként!

Fejléc, táblázat, kép

Ha használjuk ezeket az eszközöket, azzal valóban profi benyomást kelthetünk és jól is néznek ki. A szakértők szerint azonban feleslegesek. A HR-es pedig hatékonyan akar haladni, vagyis jobban járunk, ha minden amit leírunk, könnyen áttekinthető. A grafikákról azt gondolják a személyzetisek:„Muszáj ez ide?”

Persze, ha kérnek arcképet az önéletrajzhoz, annak van helye. De a szépnek gondolt grafika teljesen felesleges. Ráadásul sok nagyobb cég ma már szoftvereket használ a CV-k nyilvántartására, megnyitására és kezelésére, amiket megzavarnak a grafikák. Sokszor úgy nyílik meg a dokumentum, hogy eltűnik belőle a fejléc. Ha ebben volt a címünk benne, a HR-es nem fogja látni, hol érhet el minket!

Forrás: Business Insider, CareerBuilder