Intő jel a cégeknek: rengeteg magyar készül munkahelyet váltani

A PwC globális felmérésében megkérdezett munkavállalók közül minden ötödik dolgozó nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg munkahelyet vált a következő 12 hónapban. Több mint egyharmaduk tervezi, hogy fizetésemelést kér, az anyagi elismerés mellett azonban a munkahelyi kiteljesedést is ugyanolyan fontosnak tartják. A képzett munkavállalók nagyobb valószínűséggel kérnek előléptetést és fizetésemelést. A PwC 44 ország több mint 52 000 munkavállalója körében végzett kutatásából - mely során 500 fős magyar mintát is vizsgáltak - az is kiderül, hogy a hazai munkavállalók mindössze 33 százaléka elégedett a munkájával, míg globális szinten ez az arány 71 százalék.

A nagy felmondási hullám az elkövetkező évben is folytatódhat, mivel minden ötödik munkavállaló azt állítja, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg új munkahelyet választ. A felmérés szerint a válaszadók 35 százaléka tervezi, hogy a következő 12 hónapban fizetésemelést kér a munkáltatójától. A bérekre nehezedő nyomás a technológiai ágazatban a legnagyobb, ahol a megkérdezett munkavállalók közel fele tervezi, hogy fizetésemelést kér, míg a legalacsonyabb a közszférában (25 százalék).

Nagyon nem mindegy a fizetés (Fotó: Pixabay)

A fő motiváció a munkahelyváltásra a fizetésemelés (71 százalék), de a munkában való kiteljesedés (69 százalék) és az, hogy a beosztottak önmaguk lehessenek a munkahelyen (66 százalék) szintén dobogós helyen szerepelnek a legfontosabb tényezők között, amire a foglalkoztatottak vágynak. Az alkalmazottak közel fele (47 százalék) azt is lényegesnek tartja, hogy megválaszthassa a munkavégzése helyszínét.

„A globális átlaghoz képest a magyar munkavállalók közül kevesebben, 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy éven belül munkahelyet váltana, és a fizetésemelés kérése szempontjából is szerényebbek a mutatók, itthon a megkérdezettek 27 százaléka tervez ezzel fordulni a munkáltatójához a következő év során. A munkahelyválasztási preferenciáknál a sorrend megegyezik a globális eredménnyel, azonban itthon még fontosabb szempont a fizetésemelés, a megkérdezettek 86 százalékának elsődleges, amikor állást keres”
– emeli ki a magyarországi eredmények kapcsán Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

Kétszer annyi az elégedett munkavállaló külföldön, mint Magyarországon

Bencze Róbert szerint figyelemreméltó eredmény, hogy amíg globális szinten a dolgozók 71 százaléka elégedett valamilyen mértékben a munkájával, a magyarok mindössze 33 százaléka nyilatkozott így. A generációk között jelentős különbségek mutatkoztak itthon: a baby boomer korosztályhoz tartozó munkavállalók a legkevésbé elégedettek az állásukkal. Azonban amiatt, hogy a technológia a következő három évben elveheti a munkájukat, a Z generáció tagjai aggódnak a leginkább, kétszer nagyobb valószínűséggel, mint a baby boomer korosztály tagjai. A PwC szakértője arra is rámutat, hogy az adatok alapján az látszik, hogy a generációs különbségeket figyelembe véve a munkavállalói elégedettséggel kiemelten kell foglalkozniuk a vállalatoknak.

A felmérés számos dimenzióban mutatja a munkaerő polarizáltságát. A nők például 7 százalékponttal kisebb valószínűséggel mondták azt, hogy anyagilag méltányosan jutalmazzák őket, mint a férfiak, azonban ugyanennyivel kevesebb százalékban kértek fizetésemelést. A nők 8 százalékponttal kisebb valószínűséggel jelezték, hogy szeretnének előre lépni, és ez a kérés több esetben annyiban is maradt – a férfiakhoz képest ugyanis 8 százalékponttal kisebb valószínűséggel érzik úgy, hogy munkahelyi vezetőik meghallgatják őket.

A polarizáció szintén fontos mozgatórugója a képzettség – nagy különbségek vannak a nagyra értékelt készségekkel rendelkező és az azokkal nem rendelkező munkavállalók között. Az adatok azt mutatják, hogy a keresett készségekkel rendelkezők (a megkérdezettek 29 százaléka érzi úgy, hogy olyan készségekkel rendelkezik, amelyekből hiány van az adott országban) nagyobb valószínűséggel elégedettek a munkájukkal (70 százalék kontra 52 százalék) és érzik úgy, hogy a vezetőik meghallgatják őket (63 százalék kontra 38 százalék), emellett több pénzük marad a számláik kifizetése után (56 százalék kontra 44 százalék).

A munkavállalók többsége a hibrid munkavégzést preferálja

A felmérés a koronavírus-járvány hatására jelentősen átalakult munkavégzési szokásokra is rákérdezett. A válaszadók 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkáját nem lehet távolról elvégezni. Azok közül, akik azt mondták, hogy a feladataikat távmunkában is el tudják látni, 63 százalékuk azt állítja, hogy a személyes és a távmunka valamilyen kombinációját részesíti előnyben. Ugyanennyien fejezték ki azt az elvárást, hogy a munkáltatójuk legalább a következő 12 hónapban kínálja fel ezt a lehetőséget. A munkavállalók 26 százaléka dolgozna teljes munkaidőben távmunkában, de csak 18 százalékuk gondolja azt, hogy munkáltatója valószínűleg alkalmazná ezt a modellt. További 18 százalék szerint a munkáltatójuk valószínűleg teljes munkaidős személyes munkavégzést fog előírni, amit az alkalmazottak mindössze 11 százaléka preferál.

„A megkérdezett magyar munkavállalók 30 százaléka gondolja úgy, hogy a munkáltatója részéről egy éven belül személyes munkavégzés lesz az elvárás esetenkénti home office lehetőséggel. Miközben ezt a munkavégzési formát csak a megkérdezettek 15 százaléka preferálja. A többség hosszú távon is a teljes távmunkát vagy a hibrid munkavégzést részesíti előnyben. A hazai munkavállalók többsége úgy érzi, nem végezheti olyan formában a munkáját, ahogy szeretné, több mint 60 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem választhatja meg, hol és mikor dolgozzon, ami hosszú távon tovább növelheti a munkavállalói elégedetlenséget”
– figyelmeztet a PwC szakértője.

A társadalmi kérdésekről folytatott viták a munkahelyek mindennapos jellemzői

Hasonló eredményt hozott a kutatás nemzetközi és hazai viszonylatban azzal kapcsolatban, hogy mennyire vannak terítéken a munkavállaók körében a társadalmi és politikai kérdések. Globális szinten 65 százalék, Magyarországon a pedig a dolgozók 62 százaléka gyakran vagy néha beszélget a kollégáival ilyen témákról. Ez az arány magasabb a fiatalabb munkavállalók (69 százalék) és az etnikai kisebbségek (73 százalék) körében.

Bár a vállalatvezetőket olykor nyugtalanítja, ha a munkavállalók ezeket a potenciálisan polarizáló témákat a munkahelyükre viszik, a hatás összességében pozitív. A társadalmi és politikai kérdéseket a munkahelyükön megvitatók 79 százaléka legalább egy pozitív következményről számolt be, ezzel szemben 41 százalékuk tapasztalta a társadalmi kérdésekről folytatott beszélgetések negatív következményeit. Mindkét arány jelentősen magasabb volt azoknál a munkavállalóknál, akik valamely etnikai kisebbséghez tartozónak vallják magukat.

Bencze Róbert szerint mivel a politikai és társadalmi kérdések élénken jelen vannak a munkahelyen, a munkáltatók feladata, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely biztosítja a nyílt párbeszéd előnyeit, ugyanakkor minimalizálja a negatív hatásokat.

A felmérésből kiderült, hogy a munkavállalók különösen érdeklődnek a munkáltatójuk gazdaságra, éghajlatra és társadalomra gyakorolt hatása iránt. Az alkalmazottak fele (53 százalék) fontosnak tartotta, hogy a munkáltatója átlátható legyen a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban, kétharmaduk (65 százalék) szerint az egészség és biztonság területén kritikus fontosságú a transzparencia, ezt követi a gazdasági hatás átláthatósága (60 százalék), majd a sokszínűségre és befogadásra irányuló erőfeszítések (54 százalék).

 

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo