Az önéletrajz az első és jelentkezéskor az egyetlen eszköz, amivel esélyt teremthetünk magunknak egy állás megszerzésére. Fontos a forma és a tartalom is, itt részletesen írtunk arról, mire figyeljünk, hogy javítsuk az esélyeinket. De nemcsak az számít, hogy mit fogalmazunk bele a rezümébe, hanem az is, hogy mit nem.
Az alábbi lista elemeit mindenképpen felejtsük el, ha pedig szerepel az önéletrajzban, villámgyorsan töröljük ki belőle!
Jelenlegi céges elérhetőség
Gondolhatná az ember, miért ne írja bele, hiszen egész nap az irodában ül, ott biztos elérhető. Valójában viszont meglehetősen kínos helyzetbe kerülhetünk, ha a céges telefonon keresnek a vágyott állás miatt. Ha felhív a HR-es a jelenlegi munkahelyünkön, hogyan fogunk beszélni vele a többi kolléga füle hallatára?
Jelenlegi főnök neve
Sem akkor nem jó ötlet megadni a főnök nevét, ha már nem dolgozunk az adott cégnél, sem akkor, ha még igen. Utóbbi esetben például nem biztos, hogy jól sül el, ha a referenciát kérő másik vállalat illetékesétől tudja meg a felettesünk, hogy váltani tervezünk. Ha pedig már elváltak az útjaink, kontrolláljuk pontosan, hogy ki az, akit referenciaként meg akarunk adni. Rossz hangulatban váltunk el a főnöktől? Még csak az hiányzik, hogy a HR-es még a végén elcsevegjen vele arról, mi kifogásolandó az állásra pályázó személyében. Csak akkor érdemes beírni a nevét, ha szakmája nagyágyújáról van szó, és ezzel jó benyomást teszünk következő munkáltatónkra.
Cégspecifikus szakzsargon
A szakzsargon még oké, főleg ha olyannyira specializált területen mozgunk, hogy tényleg kötelező ilyen szavakat használni annak leírásában, min dolgoztunk eddig. De ha olyan szakszavakat és rövidítéseket írunk a CV-be, amit a munkahelyünkön talált ki a kollektíva, és máshol azt nem értik meg, akkor öngólt lövünk. A HR-es csak értetlenül fogja vakarni a fejét. „Ez meg mi?”
Irreleváns közösségimédia-linkek
A linkek a blogunkra, a Pinterest és Instragram oldalunkra nem tartozik a tárgyhoz és a leendő munkáltatóra – kivéve, ha olyan szemszögből mutatjuk meg magunkat ezeken az online oldalakon, ami jól jön a munkára való alkalmasságunk megítélésében. Például ha újságírónak készülünk, természetesen a blog fontos „kirakat”, mely szemlélteti a készségeinket. Ugyanakkor nem árt vigyázni: a Facebook-oldalunkon lehetnek olyan posztok – mondjuk, a pénteki buli képei –, amik elriasztják az állást ajánló cég képviselőjét. Ne szerepeljünk le a szemében olyan privát tartalmak miatt, amik nem tartoznak rá.
Az állás szempontjából releváns linkeket kell berakni az életrajzba: LinkedIn-oldalunkat és mindent, ami ténylegesen segíthet az állás megszerzésében.
Ez a tanács nem megszokott itthon, hozzá vagyunk szokva, hogy az egész szakmai előmenetelünket kifejtsük. Amerikában viszont az a módi, hogy a 2000 előtti események nem számítanak a HR-esnek. Ha belegondolunk, hogy tényleg mennyit változtak a technológiák, a munkavégzés eszközei és módjai másfél évtized alatt, talán van is ebben valami igazság. Ez aztán tényleg az áramvonalasság non plusz ultrája: nem feltüntetni semmit, ami nem szükséges az állás elnyeréséhez.
Régimódi vagy cirádás betűk
Az első pillantásoknál még az is számít, hogy milyen betűtípust használunk. Biztos, hogy minél egyszerűbb, annál jobb – a cirádás formák csak nehezítik az olvasást. De, bármilyen meglepő, régimódinak számít már a Times New Romant. Az Arial a kedvenc. Attól nem lesz stílusosabb egy CV, ha kacifántos betűkkel van megírva.
Idegesítő divatszavak
Az üzleti nyelvezetnek is vannak vagánykodó rövidítései és kifejezései, amik egyszerűen nem illenek egy CV-be. Több mint 2000 HR-est kérdeztek meg arról is, mely szavakat idegesítik őket a legjobban. A listába bekerült a szinergia, de a „think outside the box” (nem hagyományos módon, nem klisék szerint gondolkodik) is. Szeretik viszont az olyan szavakat, mint az „elérte”, „menedzselte”, „megoldotta”, „elindította”. Azért ezeket is csak módjával használjuk.
Kilépés oka
Hülye dolog azt gondolni, hogy azzal javulnak az esélyeink, ha megmagyarázzuk, miért váltunk meg egy cégtől, vagy a cég tőlünk. Ennek kifejtésére nem a CV a megfelelő hely. Ha a HR-es tudni akarja, úgyis meg fogja kérdezni az állásinterjún.
Iskolai osztályzatok
Amint kikerülünk az iskolából, a munka világában mindenkit hidegen hagy, milyen jegyeket szereztünk ott. Csak a pályakezdőknek érdemes utalni rá, hogy kitűnő tanulók voltak, vagy milyen módon brillíroztak.
Miért akarjuk az állást
Hát nem egyértelmű a szituációból? Mert úgy érezzük, hogy alkalmasak vagyunk a feladatra, mert indíttatást érzünk rá, hogy ebben a munkakörben dolgozzunk és ennek a cégnek. Ezt nem kell megmagyarázni.
Önminősítés
Nem szabad olyan szólamokkal telezsúfolni az életrajzot, hogy „kiváló kommunikátor vagyok”, „jól kezelem az embereket”, „nagyon motivált és rendszerető vagyok”. Ezek vélemények magunkról, de nem biztos, hogy a valóságot tükrözik. A HR-esek első körben tényeket akarnak, nem véleményeket. Utóbbit majd akkor szedik ki belőlünk, ha behívnak állásinterjúra. (Vagy az ilyen véleményeknek lehet kiváló terepe a Magyarországon nagyon népszerű motivációs levél.)
Rövidtávú munka
Ha rövid ideig töltöttünk be egy állást, azt inkább hagyjuk ki a felsorolásból. A HR-es azt fogja gondolni, hogy valamit nagyon elszúrtunk, amiért hamar távoztunk. Azokat az állásokat is célszerű kihagyni, amiket nem szerettünk. Ha elkezdenek az állásinterjún kérdezni róla, nehéz lesz lelkesedést mímelni a szóban forgó munka iránt.
Ez még semmi! Itt talál további 10+1 dolgot, amit jobb kihagyni a rezüméből.
Forrás: Business Insider, CareerBuilder
