Az állásinterjú után jön a munkakeresési folyamat leginkább idegőrlő része: a várakozás a visszajelzésre. Sok esetben azonban a jelölt hiába vár, a cégek – kapacitáshiányból vagy más okokból –, de nem jelentkeznek többet. Ez a jelenség túlmutat azon, hogy a jelentkező csalódottan veszi tudomásul, hogy valószínűleg nem őt választották – hosszú távon a cég hírnevére nézve súlyos következményei lehetnek.
Magyarországon „a cégek egyelőre nem veszik elég komolyan, hogy mindenkinek visszajelzést adjanak. Valószínűleg még nem látják ennek hosszú távú negatív hatásait” – mondja a Profession.hu toborzási szakértője.
Mekkora a probléma?
Magyarország legnagyobb álláskereső oldala, a Profession.hu rendszeresen méri felhasználóinak elégedettségét. Ennek keretében a szöveges véleményt adó munkavállalók 15 százaléka említette spontán, hogy azért volt negatív élmény számára a munkakeresés, mert nem kapott visszajelzést a pályázatával kapcsolatban. Figyelembe véve, hogy ezek a felhasználók erre vonatkozó konkrét kérdés nélkül hozták fel a témát, akkor erős magabiztossággal állíthatjuk, hogy az érintettek köre ennél jóval nagyobb is lehet.
„Manapság egy álláskereső jellemzően nem csak egy meghirdetett pozícióra jelentkezik, hanem több lehetőséget is megpályáz. Ezért versenyelőnyben vannak a legjobb szakemberekért folytatott harcban azok a cégek, amelyeknek jól kialakított visszajelzési rendszere van, ugyanis a visszajelzés lassúsága, hiánya miatt könnyen dönthetnek a pályázók másik lehetőség mellett. Ráadásul, a pályázók egy ilyen céget biztosan nem fognak jó szívvel ajánlani ismerőseiknek sem” – magyarázza a toborzási szakértő.
Miért marad el a visszajelzés?
A legtöbb cég általában kapacitáshiánnyal, vagy a visszajelzésekre kidolgozott folyamatok hiányával indokolja, miért nem értesítik a sikertelenül pályázókat. „De gyakran előfordul, hogy a cégek csak a toborzási folyamat lezárását követően, az új munkatárs munkába állása után adnak visszajelzést azoknak, akik nem jutottak tovább, ami akár két-három hónapot is igénybe vehet.
Fontos, hogy a pályázók jó élménnyel távozzanak
„Egy jól felépített toborzási stratégia elengedhetetlen része, hogy a céggel kapcsolatba kerülő pályázók, akár felvételt nyertek, akár nem, a lehető legjobb élménnyel távozzanak. Így akár később, több tapasztalattal újra jelentkeznek majd a céghez, vagy ajánlják ismeretségi körükben más szakembereknek is.
