Gyors egymásutánban a diszkontdivat vezetői brandjei, a Zara, a H&M és a Mango is ökokollekciókkal állt elő. A ruhák környezetbarát jellegét gondosan kidomborítják a kollekciók kommunikációjában.

Trumpék és a szaúdiak nyomására a G20 országok pénzügyminisztereinek találkozóján kínosan kerülték a klímafinanszírozás szót a résztvevők. A nagyvállalati vezetők tömörülése felszólította a G20-akat, adják meg a klímavédelemnek az őt megillető prioritást és anyagi ráfordítást.

A zöldülés az új zendülés. Trump és tanácsadói egyértelműen inkább az olajlobbi pártján állnak, és fanyalognak a megújuló energiák adókedvezményekkel való állami támogatásán. A hadsereg megújulókra való átállását őrültségnek tartják. De a hadügyi gépezet a saját feje után megy. Biztonsági okokból.

A klímaváltozás elleni védelmet finanszírozó befektetések nagy hibája, hogy nagy erőműveket támogatnak, s csak elenyésző részük folyik kis volumenű megújuló energiás projektekbe a szegény országokban. Holott éppen a szegényeknek lenne rá a legnagyobb szükségük, mert náluk nincsenek kiépített elektromos hálózatok.

Egyiptomi tudósoknak sikerült biológiailag lebomló műanyaggá alakítaniuk a garnélarák páncélját. Újabb alapanyagot nyertek így a környezetbarát táskák és csomagolások számára, ami ráadásul védelmet is nyújt a baktériumok ellen.

Kiszivárogtak az első tervezett ökológiai intézkedések, amelyeket a Trump-adminisztráció hamarosan bevezet, hogy elnyiszálja Obama klímapolitikáját. Menesztené az állami alkalmazású klimatológusokat, 30–42 százalékkal csökkentené közel 40 ökológiai program büdzséjét. De a magánszektorra ez nem hat kedvezőtlenül: a befektetők már nem futamodnak meg a zöld gazdaság finanszírozásától.

Koppenhága 2016-ban érte el azt, amit Amszterdam két évtizeddel korábban: több a bicikli van az utcáin, mint az autó. Minden egyes biciklivel megtett kilométer profitot hoz a nemzetgazdaságnak, az autózás viszont veszteséget.

Világszerte 35 millió járműben alkalmazzák a stop-start indítórendszert. A befektetők szerint nagy pénz van az ólomkitermelésben, mert az ólomalapú akkumulátorokra nagy igény lesz, ahogy az autógyárak egyre inkább ilyen rendszerű járművekkel próbálják csökkenteni a közlekedés ÜHG-emisszióját.

A WHO becslése szerint az éves gyermekhalálozás 25 százaléka a szennyezett levegőnek és vizeknek köszönhető. A rossz otthoni higiénia és a vállalatok szennyezése egyaránt okolható ezért.

2014-ben napvilágot láttak beszámolók egy vizespalackról, ami párás levegőből gyárt vizet. Az Indiegogo tömegfinanszírozási oldalon 2017 áprilisára ígérik a termék elkészültét. Vannak, akik csalást emlegetnek. Mi az igazság?

Egyre másra húzzák fel a magasabbnál-magasabb lakóépületeket fából, megdöntve a korábbi magassági rekordokat. Az acél a 19 század építőanyaga volt, a beton a 20. századé, ezt követné a fa a 21. században? Érvek amellett és az ellen, hogy ez miért (nem) zöld megoldás.

Az USA-ból való kiválást sürgető mozgalom aligha fogja sikerre vinni tervét, de a kaliforniai törvényhozók valamiben már függetlenítették magukat Trump irányvonalától: a környezetvédelmi jogszabályok szigorúságában.

A klímaváltozásból eredő aszály, a polgárháborús forrongás és az infláció együtt hozta létre az krízishelyzetet. 1,4 millió gyermek pedig segélyek nélkül nem éli túl az éhínséget. Sokan bármelyik nap éhen halhatnak. Embertömegek rágcsálnak gyökereket és tavirózsákat élelem gyanánt.

Vaddisznókat és más állatokat vizsgáltak 2014 és 2016 között, 47 százalékuk radioaktív a csernobili katasztrófa miatt. A fertőzést viszont mostanában kaphatták el.

Greenpeace-aktivisták zavarták meg a Samsung sajtótájékoztatóját vasárnap délután, azt követelve, hogy a cég hasznosítsa újra az általa gyártott telefonokat. A zöld szervezet az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az okostelefonok gyártásának és leselejtezésének módja óriási terhet ró a bolygónkra. A készülékek gyártása nagyjából annyi villamos energiát emésztett fel 2007 óta, mint India egyéves áramellátása. A telefonokból keletkező hulladék a 2017-ben várhatóan felhalmozódó mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék jelentős részét teszi ki. A Greenpeace azt várja az egész IT-szektortól, hogy bolygónk védelme érdekében gondoskodjon termékeinek megfelelő újrahasznosításáról.

Kikeltek Trump újonnan kinevezett vezetője ellen az USA Környezetvédelmi Hivatalának alkalmazottai. Scott Pruitt az olajipari lobbi embere, aki klímaszkeptikus nyilatkozatokat tesz. Közel 800 szakértő írta alá a nyílt levelet, melyben aggodalmukat fejezik ki, hogy az új vezető a hivatal céljai ellen dolgozna.

Miután hosszú évtizedekig a hideg beton, fém és üveg voltak a világ nagy építészeinek legkedveltebb anyagai, mostanában egyre inkább a faépítészet felé fordulnak. Akár toronyházak is készülhetnek a természetes anyagból.

Gyakoribbá válnak az emberéleteket követelő kánikulák és számos tudós szerint jóval több áldozatot fognak szedni, mint ahogy azt a WHO jósolja. A globális felmelegedés a fertőzéses betegségek terjedését is elősegíti.

A fát kémiai eljárással tették áttetszővé a University of Maryland kutatói. Jobb hőszigetelő, mint az üvegablak, erősebb, mint az acél, és a napkollektorok elé helyezve még azok hatékonyságát is 30 százalékkal emeli.

Visszafognák az acél- és alumíniumgyárak üvegházgáz-kibocsátását, betiltanák a szénszállítást a legnagyobb kikötőben, továbbá bezárnának számos műtrágya- és gyógyszergyárat Kínában, hogy csökkentsék az elviselhetetlen szmogot.

Veszélyeztetett faj besorolást kapott az Egyesült Államokban a rozsdás foltú poszméh. Ez nemcsak az élőhelyeikre tervezett építkezéseket fékezheti meg, hanem a vegyipari multik új növényvédő szereinek piacra dobását is.

Egy vietnami cég gépek helyett természetes megoldásokkal oldja meg a beltéri légkondicionálást lakóépületben éppúgy, mint luxushotelben. Kínában és Indonéziában is elkezdték alkalmazni a módszert.

Amerikában a legnagyobb sebességgel növekvő munkakör a szélturbina-szakembereké. Míg a földgáz- és olajiparban csökkent az állások száma, a megújuló energiák ágazatában tizenkétszer gyorsabban nőtt, mint a gazdaság egészében. Pont ezt a jól teljesítő szektort ignorálja Donald Trump fosszilis-párti energiapolitikája - és a magyar törvényhozás.

Lejárt szavatosságú, de fogyasztható élelmiszereket kínáló üzletet nyitottak Angliában. Mindenki annyit fizet, amennyit tud, szabott árak nincsenek. A siker óriási, a projektnek pedig még a neve is jó: The Real Junk Food Project, vagyis valódi junk food.

A hőség árt a termelésnek. Romlik tőle a terméshozam, és csökkennek a szabadban munkával tölthető órák. Márpedig a szélsőségesen meleg napok számának növekedése biztosra vehető.

Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A kidobott élelmiszerek és az élelmiszer-veszteség a víz, a talaj, munkaórák, az energia és más értékes, korlátozott erőforrások pazarlását is jelenti. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága határozott állásfoglalást akar elérni az ügyben.

Hamarosan minden reggel a klímaváltozással szembesülve kelhetünk - szó szerint. Ha így megy tovább, néhány évtized múlva elérhetetlen luxuscikk lesz a kávé, a század végére pedig teljesen eltűnhet.

A Fehér Ház oldaláról már leszedette a klímaváltozásról szóló szekciót Donald Trump, az amerikai Környezetvédelmi Hatóságot pedig hasonló lépésre szólította fel. De a felháborodás miatt az utóbbitól eltekintett.

Az amerikai lakosság több mint 60%-a erős környezetvédelmi törvényeket és azok betartatását várja el a kormánytól. Ez ellentmond Trump nézeteinek, aki a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) megszüntetését ígérte kampányában, és vitatta, hogy a klímaváltozás emberi eredetű lenne.

Ha nem is kacsalábon, de forognak a legújabb környezetbarát otthonok, az időjárási és fényviszonyok szerint mozognak körbe.

Az IKEA Better Shelter névre keresztelt, menekültek számára készült átmeneti otthon dizájnja kapta a londoni Design Museum áhított Beazley Díját 2016-ra. A zsűri indoklása szerint azért, mert zseniálisan reagál egy valós krízisre.

A világsajtó beharangozta, hogy az Apple lett a legzöldebb cég a Greenpeace szerint. De egy futó ránézés a szervezet környezetbarát vállalatokat rangsoroló listájára is elég arra, hogy lássuk: 9 vállalatnak sikerült legalább négy szempontból is A osztályzatot kapnia. De amelyik 100%-ban megújulókból működik és 5 jeles osztályzattal büszkélkedhet, az nem az Apple, hanem a Switch. Alaposan leszerepelt az összesítésben viszont a Netflix.

Amerika nem fogja hagyni, hogy az ország elnöke ignorálja a klímaváltozást és a hanyagolja a szükséges klímavédelmi teendőket - Kalifornia kiáll a környezetvédelem mellett. De miért olyan fontosak ehhez a műholdak?

A következő 5 évben 100 milliárd dollárt fognak költeni a klímaváltozást megfékező projektekre - jelentette be az Európai Befektetési Bank elnöke, kifejezetten Donald Trumpnak üzenve. A pénzintézet megőrzi pozícióját, mint a klímatudatos beruházások egyik fő hitelezője.

Libamáj-nagyhatalom vagyunk, csak éppen nem idén. A libamáj ára az egekbe szökött, mert 50-60 százalékkal is csökkenhet az idén megtermelt libamáj mennyisége. A Földművelésügyi Minisztérium a gazdasági károkat enyhítendő az unióhoz fordul válságtámogatásért.

Az új energiatermelő infrastruktúrák építésénél már olcsóbb a napenergia, mint a fosszilis energiahordozók – állítja a Lazard befektetési cég, mely 2009 óta veti össze a különböző energiafajták költségszintjét. Fontos fordulóponthoz érkezett ezzel a tiszta energia.

Az ökotudatos brit trónörökös jó ideje kesergett már azon klimatológusokkal, hogy hiányzik a könyvpiacról egy olyan kötet, ami a témához nem értőknek magyarázná el az éghajlatváltozás és a mérséklését elősegítő cselekvések lényegét. Tudósok által lektorált könyvét két zöld aktivistával együtt írta. A mű előszavában a politikusokhoz szól.

Az ivóvízhez való hozzáférés elvileg alapvető emberi jog. Mégis világszerte 663 millió ember nem jut ivóvízhez, főleg nők. A Water.org mikrohitelt nyújt szegény országok lakóinak, hogy kutakat fúrhassanak és azokhoz vízvezetéket építsenek - erről idén a Davosi Világgazdasági Fórumon a hollywoodi sztár, Matt Damon beszélt.

2017. január elsejétől teljes egészében megújuló - egészen pontosan szél- energiával mennek a Holland állami tömegközlekedés vasútjai. A vállalat vezetője mindezt egy szélmalmon forogva jelentette be. Hát, így is lehet...

Féltik az állásaikat. Merthogy Trump már listázni készül őket, ami feketelistává is válhat, amint beiktatják. Többen elkezdték átvinni a klímatudomány adatait nem kormányzati szerverekre. Hogy senki se manipulálhassa a tényeket. Mások álneveket igyekeznek találni a klímaváltozásra.

Az EBRD-vel ellentétben az EKB oda fektet, ahova akar. Szennyező iparágakba is. De ez sem derült volna ki, ha egy aktivista szervezet nem követel adatokat az uniós mennyiségi lazításról. Ugyanis a quantative easing program részeként vásárol az EKB céges kötvényeket az olajiparban.

Zöldmosás. Angolul greenwashing. Ezt a kifejezést használják arra, amikor egy cég elfedi környezetszennyező tevékenységét, és jóval zöldebbnek állítja be magát, mint amilyen. Néhány ötlet arra, hogyan ne lépjen bele egy cég a marketingjében a zöldmosás csapdájába.

Úgy tűnik, máris megszegi egyik ígéretét Donald Trump. A mexikói határfalat az USA kell, hogy finanszírozza, és sokkal inkább megerősített kerítés lehet csak. Az ígért terv egyébként építészek szerint túl drága és túl macerás a kivitelezése. Trump valószínűleg meg sem élné, mire teljes egészében felépülne, mert 86 éves korára készülne el.

A tudósok figyelmeztetnek: 120 000 éve volt már példa ilyesmire. Akkor egész sziklaszirteket mozdítottak el a tomboló szelek. A közeljövőben akár repülőgépeket is szanaszét dobálhatnak.

Al Gore Trump lányával ült le tárgyalni klímakérdésekben. És állítólag Trump is bejött a meetingre. De Gore már hetekkel korábban bizakodó hangot ütött meg: ne vegyük készpénznek, hogy az új elnök minden téren klímatagadó álláspontot vesz majd fel.

A Tesla november közepén hivatalosan is megvette a SolarCityt, mely ma már egy egész szigetet s annak 600 lakosát látja el napenergiával. A cég másutt is hasonló projekteket indít.

Minden eddiginél borúlátóbb prognózis jelent meg Amerika némelyik tengerparti nagyvárosáról és a tengerszintemelkedésről. A 2030-as évek közepére eltűnhet New Orleans és Miami. 400 amerikai város van veszélyben.

A felelősségteljes befektetési alapok sorra válnak meg olajipari részvényeiktől. A részvényesek és fogyasztók egyaránt nyomást gyakorolnak az olajmultikra, hogy hagyják a földben a fosszilis készleteket. Sok helyen már nem gazdaságos az erőforrások kitermelése.