Így takarják el a szennyező cégek a vétkeiket

Zöldmosás. Angolul greenwashing. Ezt a kifejezést használják arra, amikor egy cég elfedi környezetszennyező tevékenységét, és jóval zöldebbnek állítja be magát, mint amilyen. Néhány ötlet arra, hogyan ne lépjen bele egy cég a marketingjében a zöldmosás csapdájába.

Ki a felelős az EU-s rekorder hazai inflációért?
Élesedik a konfliktus a jegybank és a kormány közt: kinek van igaza?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Simor Andrással - vegyen részt és kérdezzen Ön is a korábbi jegybankelnöktől!

2023. november 29. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: PublicDomainPictures

A whitewashing, vagyis a fehérre mosás ismert szó az angolszász kultúrában. Ez az, amikor „koordinált erőfeszítéseket tesznek rá, hogy kellemetlen tényeket eltüntessenek, különösen politikai környezetben”, szól a definíció. A zöldmosás ugyanez, csak ökológiai kontextusban. Amikor egy cég több pénzt költ arra, hogy a reklámjaiban és kommunikációjában zöldnek állítsa be magát, mint hogy inkább az ökológiai lábnyomának csökkentésére koncentrálna, az zöldmosás.

Tipikus példát szolgáltatnak erre az energiacégek, melyek szívesen népszerűsítik megújuló energiás projektjeiket és pozicionálják magukat mint zöld vállalatot, annak ellenére, hogy az adott projekt csak egy apró része a teljes energiaportfóliójuknak és üzleti tevékenységüknek, melynek többsége fosszilis energiahordozókon alapul. Főleg, ha a zöld kezdeményezéseket a cég akkor reklámozza, amikor éppen valamilyen nagy környezetszennyezés miatt szerepel a hírekben.

Amikor egy szállodalánc zöldnek hívja magát csak azért, mert megengedi a vendégeinek, hogy ugyanazon az ágyneműhuzaton aludjanak több napon át, így csökkentve a mosásra használt energiát és vizet (a mosószerek és öblítők folyókat szennyező hatásáról nem is beszélve), de közben a cég vajmi keveset tesz azért, hogy energia-, karbon- és vízlábnyomát csökkentse. Amikor egy bank zöldnek hívja magát csak azért, mert egy sor dolgot el lehet nála intézni online. Amikor egy áruházlánc zöldnek hívja magát, csak azért, mert a műanyag zacskói biológiailag lebomlók. Rengeteg vállalat és vállalkozás meséli a fogyasztóknak a saját zöld céges narratíváját. Egyesek jól, hatékonyan és a tényektől nem elrugaszkodva, mások ügyetlenül, sőt hazudozóan. Néhány ötlet arra, hogyan ne kövessük el cégként a zöldmosás vétkét:

Időzített vegyi bombák ketyegnek a lábunk alatt
A rendszerváltás előtti időszakból maradtak ránk, vagy az utóbbi huszonhét év alatt keletkeztek olyan szennyezett területek, amelyek folyamatos veszélynek teszik ki a környezetet és a magyar lakosságot. A környezetvédők a jogszabályi környezet hiányosságaira hívják fel a figyelmet és „a szennyező fizet” elvének érvényesítését követelik egy méregmentes Magyarország érdekében.
Csakis az igazságot

Ha látunk egy környezettudatos cégfilozófiát vagy terméket népszerűsítő hirdetést, az ösztönös reakció sokszor sokat elmond. Csalókának érezzük? Vagy őszintének? Az ehhez kapcsolódó tudatosságunk befolyásolja azt, mit dobunk a bevásárlókosarunkba. A zöldmosás azért probléma, mert ma már szinte minden vállalat és minden szektor zöldül. Így sok cég visszaél ezzel a koncepcióval, illetve a környezettudatosság ideológiájával. Termékeik zöld voltát hirdetik csupán azért, hogy még többet adjanak el belőlük. Ha a zöldmosásra fény derül, az rosszul sül el. A sajtóban és a világháló blogjain kritizáló cikkek jelennek meg, ami ront a cég reputációján.

A University of Oregon újságíróiskolájának égisze alatt index is született a zöldmosásra, vagyis pontozzák a hirdetésekben a zöldmosást, aminek a következők a kritériumai:

  • A reklám szavakkal vezet félre.
  • A reklám vizuálisan és grafikával vezet félre.
  • A reklám zöld jelleget hirdet, de úgy, hogy az túl homályos és nem bizonyítható.
  • A reklám eltúlozza azt, hogyan zöld a termék/szolgáltatás/cég.
  • A reklám kihagy fontos információkat, vagy elfedi őket.
A greenwashing index honlapján számtalan reklámot pécéztek ki, melyeket az elektronikai ipar, az energiaipar, a nehézipar, az autóipar, a mezőgazdaság, a kommunikációs szektor, az egészségügy és a kereskedelem cégei, a fogyasztói termékgyártók, sőt a kormányok tettek közzé.

 

Véleményvezér

Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát

Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát 

Úgy tűnik az idén egyedül a repcetermelők számíthatnak nyereségre.
A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek

A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek 

A megszorítások, extraadók ellenére továbbra is sok helyen lyukas a költségvetés. A tervezett áfa bevételek és a valóság között szakadék tátong.
Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben

Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben 

Már nominálisan is kevesebbet tud költeni egy magyar polgár a boltokban, mint egy román. Ráadásul a magyar a pénzéért még kevesebbet is kap a hipermagas itthoni áfa miatt.
A bíróság szerint ellopta ugyan a közmunkások bérének a felét, de azért maradhat polgármester

A bíróság szerint ellopta ugyan a közmunkások bérének a felét, de azért maradhat polgármester 

Bízzuk nyugodtan kecskére a káposztát, ez a magyar jogállamiság legújabb mérföldköve.
Lebukott a magyar sajtmaffia

Lebukott a magyar sajtmaffia 

Az Agrárközgazdasági Intézet munkatársai vették a fáradtságot és összehasonlították a magyar és a nyugati sajtárakat. Aztán tátva maradt a szájuk.
A gazdag migráns jöhet, újraélesztik a letelepedési kötvény koncepciót

A gazdag migráns jöhet, újraélesztik a letelepedési kötvény koncepciót 

Vendégbefektetői jogviszony bevezetéséről készült törvénytervezet. A szakembereket az elképzelés erősen emlékezteti a csúfosan megbukott letelepedési kötvényekre.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo