Elnökválasztási kampányában Trump jócskán meglobogtatta az idegenellenes kártyákat. A munkanélküli amerikaiak félelmeire apellálva, miszerint az illegális bevándorlók elveszik tőlük a munkájukat (sőt akár a házukat is), könyörtelen kiutasítási politikát hirdetett, szigorú elbírálását a beérkezőknek és az emigránsoknak, és a mexikói határfal felhúzását ígérte. Harmadik elnökjelölti televíziós vitájában október végén újra hangsúlyozta, hogy igenis megépíti a falat. Trump azzal vágott fel elnökjelöltként, hogy a legnagyobb infrastrukturális projektet fogja elindítani, amit az amerikai autópálya-rendszer megépítése és a New York állambeli Erie-csatorna kialakítása óta látott Amerika. A tervbe vett határfalról persze semmilyen fontos részletet nem árult el, csak azt a nem éppen elhanyagolható adalékot, hogy majd Mexikó állja a költségeket. A mexikói elnök, Enrique Peña Nieto persze erre rögtön rávágta, hogy erről szó sincs, nincs nekik erre 25 milliárd dollárjuk - a tervek szerint nagyjából ennyibe kerülne a terv kivitelezése. (S nyilván ha lenne, sem adnák.) Most viszont úgy tűnik, a fallal kapcsolatos ígéretét máris megszegi a megválasztott amerikai elnök. Beiktatása után heteken belül neki akar látni a mexikói határra ígért fal építésének, ám kiszivárgott információk szerint korántsem úgy lesz, ahogy ígérte. A kiszivárgó információk szerint Trump a kongresszushoz fordul majd, hogy az amerikai adófizetők pénzéből lássanak hozzá a határakadály felépítéséhez. A hír után Trump a Twitteren a sajtót szidta, hogy "félinformációkat szivárogtatnak ki", és azt írta, a mexikóiakkal majd utólag fizettetik vissza költségeket. Hogy hogyan, arról nem ejtett szót. Vagyis tulajdonképpen elismerte, hogy az Egyesült Államok finanszírozná a beruházást. A tervezett gyorsaság érdekében egy hasonló, 2006-os elfogadott törvényt vennének alapul, ami miatt viszont az ígért fal helyett maximum egy megerősített kerítés készülhetne el. De a fallal nem az lenne az egyetlen gond, hogy nem indulhatna elég gyorsan az építkezés. A Business Insider építészeket kérdezett meg a tervről, akik egyöntetűen azt mondták, szinte lehetetlen véghezvinni a hatalmas beruházást. Nemcsak azért, mert valószerűtlen elképzelés, és túl sokba kerül. "Az Egyesült Államok jelenleg 19 000 milliárd dollárnál magasabb deficitnél tart. Ahelyett, hogy az ország erőforrásait egy fal építésére költenénk, inkább hidak építésére kellene fordítani az energiánkat" – mondta Rosa Sheng, a San Franciscó-i Bohlin Cywinski Jackson tervezőiroda munkatársa. Szerinte olyan infrastruktúrákra kellene költeni, melyek a tagállamok közötti szállítást segítik és a zöldenergia-termelést növelik. Rosa Sheng úgy véli, hogy Trump csak blöffölt, nem gondolja komolyan a fal felépítését. Ez csak a retorikája része volt, hogy megválasztassa magát. Ráadásul egy ilyen fal építése időigényes munka lenne – véli Sheng –, a sérülésekről és balesetekről nem is beszélve. A Kínai Nagy Fal építése 400 000 katona és rab halálába került. Az Estudio 3.14 építésziroda munkatársainak becslése szerint legalább 16 évbe telne a mexikói határfal megépítése. Az iroda miniatűr maketteket is készített a falról, de tervezői leszögezték, hogy "szinte lehetetlen" felépíteni egy olyan falat, mely a Csendes-óceántól a Mexikói-öbölig tartana. Etikai dilemmák Az American Institute of Architects (AIA) és az American Society of Civil Engineers – mely mérnököket és építészeket is tömörít – egyaránt olyan etikai kódexszel rendelkezik, melynek egyes kitételei ellentétben állnak Trump falának filozófiájával és funkciójával. Az etikai kódex szerint pedig a tagoknak minden szakmai megbízásuk során védeniük kell az emberi jogokat, és előítélettől mentes döntéseket kell hozniuk. Az AIA etikai bizottságának elnöke, Cornelius DuBois ugyanakkor elismerte, hogy a szövetség "nem diktálja" a tagságnak, hogy milyen munkát vállalhatnak el, hangsúlyozva, hogy "ugyanakkor az etikai kódexnek vannak pontjai, melyek arra bátorítják a tagságot, hogy elgondolkozzanak az etikai kihívásokon, amikor elfogadnak egy projektet vagy megrendelést. DuBois szerint az sem biztos, hogy egy építészt egyáltalán bevonnának a fal építésébe, hiszen az alapvetően mérnöki munka. A közel 3200 kilométer hosszú mexikói–amerikai határszakaszból 1040 kilométeren található már valamiféle elválasztó határzár, rendszerint egyszerű lemez kerítés. Megvannak a nyomós okai annak, hogy a határ egyes szakaszain miért nincs kerítés sem: sok helyütt köves, sziklás, sivatagos és egyenetlen talajon találkozik a két ország. Ide rendkívül körülményes lenne építkezni, és még annál is költségesebb, mint a jól megközelíthető, statikailag kiszámíthatóbb talajon. Ha Trump fala megépül, ahhoz 9,59 millió köbméter betonra lenne szükség – állítja az IB Times. Ami háromszor annyi, mint amennyit a Nevada és Arizona állam határán lévő, a Colorado-folyóra helyezett Hoover-gát falainak megépítéséhez használtak fel. Vannak persze más opciók is, például fal helyett ellenőrző pontok létesítése. Ilyen a Mariposa Land Port of Entry, ahol átléphetik a határt a gyalogosok. A bázis 2014-ben készült, el és tulajdonképpen erőd, melynek területe 20 000 négyzetméter. Vannak benne útlevél-vizsgálati helységek, egy nagy kert és egy esővizet újrahasznosító rendszer is. Forrás: Business Insider, CityLab, IB Times
Meg sem élné a mexikói határfal befejezését Donald Trump
Úgy tűnik, máris megszegi egyik ígéretét Donald Trump. A mexikói határfalat az USA kell, hogy finanszírozza, és sokkal inkább megerősített kerítés lehet csak. Az ígért terv egyébként építészek szerint túl drága és túl macerás a kivitelezése. Trump valószínűleg meg sem élné, mire teljes egészében felépülne, mert 86 éves korára készülne el.
Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!
2024. október 31. 15:30
Véleményvezér
Összeomlott a kubai gazdaság
Fidel Castro öröksége a csőd.
Kitalálja, a Lehel Csarnokban vagy New Yorkban olcsóbb a gyümölcs?
Megéri gyümölcsért is Amerikába menni.
Váratlan támadást kapott Orbán Viktor egy nem várt helyről
Németország bekeményíthet Putyinnal szemben.
Döbbenet a piacon, a lengyel export lehagyta az oroszt
Volna mit tanulnunk a lengyelektől.
Döbbenet, Romániába költözik a magyar ipar egyik zászlóshajója
Egy szomorú pillanata a magyar gazdaságtörténelemnek.
Az még rendben, hogy a bizalomlistán az utolsó helyre került a magyar egészségügy, de ennyire
A magyarok több mint háromnegyede nem bízik az egészségügyben.