Elnökválasztási kampányában Trump jócskán meglobogtatta az idegenellenes kártyákat. A munkanélküli amerikaiak félelmeire apellálva, miszerint az illegális bevándorlók elveszik tőlük a munkájukat (sőt akár a házukat is), könyörtelen kiutasítási politikát hirdetett, szigorú elbírálását a beérkezőknek és az emigránsoknak, és a mexikói határfal felhúzását ígérte. Harmadik elnökjelölti televíziós vitájában október végén újra hangsúlyozta, hogy igenis megépíti a falat. Trump azzal vágott fel elnökjelöltként, hogy a legnagyobb infrastrukturális projektet fogja elindítani, amit az amerikai autópálya-rendszer megépítése és a New York állambeli Erie-csatorna kialakítása óta látott Amerika. A tervbe vett határfalról persze semmilyen fontos részletet nem árult el, csak azt a nem éppen elhanyagolható adalékot, hogy majd Mexikó állja a költségeket. A mexikói elnök, Enrique Peña Nieto persze erre rögtön rávágta, hogy erről szó sincs, nincs nekik erre 25 milliárd dollárjuk - a tervek szerint nagyjából ennyibe kerülne a terv kivitelezése. (S nyilván ha lenne, sem adnák.) Most viszont úgy tűnik, a fallal kapcsolatos ígéretét máris megszegi a megválasztott amerikai elnök. Beiktatása után heteken belül neki akar látni a mexikói határra ígért fal építésének, ám kiszivárgott információk szerint korántsem úgy lesz, ahogy ígérte. A kiszivárgó információk szerint Trump a kongresszushoz fordul majd, hogy az amerikai adófizetők pénzéből lássanak hozzá a határakadály felépítéséhez. A hír után Trump a Twitteren a sajtót szidta, hogy "félinformációkat szivárogtatnak ki", és azt írta, a mexikóiakkal majd utólag fizettetik vissza költségeket. Hogy hogyan, arról nem ejtett szót. Vagyis tulajdonképpen elismerte, hogy az Egyesült Államok finanszírozná a beruházást. A tervezett gyorsaság érdekében egy hasonló, 2006-os elfogadott törvényt vennének alapul, ami miatt viszont az ígért fal helyett maximum egy megerősített kerítés készülhetne el. De a fallal nem az lenne az egyetlen gond, hogy nem indulhatna elég gyorsan az építkezés. A Business Insider építészeket kérdezett meg a tervről, akik egyöntetűen azt mondták, szinte lehetetlen véghezvinni a hatalmas beruházást. Nemcsak azért, mert valószerűtlen elképzelés, és túl sokba kerül.

Forrás: Flickr

"Az Egyesült Államok jelenleg 19 000 milliárd dollárnál magasabb deficitnél tart. Ahelyett, hogy az ország erőforrásait egy fal építésére költenénk, inkább hidak építésére kellene fordítani az energiánkat" – mondta Rosa Sheng, a San Franciscó-i Bohlin Cywinski Jackson tervezőiroda munkatársa. Szerinte olyan infrastruktúrákra kellene költeni, melyek a tagállamok közötti szállítást segítik és a zöldenergia-termelést növelik. Rosa Sheng úgy véli, hogy Trump csak blöffölt, nem gondolja komolyan a fal felépítését. Ez csak a retorikája része volt, hogy megválasztassa magát. Ráadásul egy ilyen fal építése időigényes munka lenne – véli Sheng –, a sérülésekről és balesetekről nem is beszélve. A Kínai Nagy Fal építése 400 000 katona és rab halálába került. Az Estudio 3.14 építésziroda munkatársainak becslése szerint legalább 16 évbe telne a mexikói határfal megépítése. Az iroda miniatűr maketteket is készített a falról, de tervezői leszögezték, hogy "szinte lehetetlen" felépíteni egy olyan falat, mely a Csendes-óceántól a Mexikói-öbölig tartana. Etikai dilemmák Az American Institute of Architects (AIA) és az American Society of Civil Engineers – mely mérnököket és építészeket is tömörít – egyaránt olyan etikai kódexszel rendelkezik, melynek egyes kitételei ellentétben állnak Trump falának filozófiájával és funkciójával. Az etikai kódex szerint pedig a tagoknak minden szakmai megbízásuk során védeniük kell az emberi jogokat, és előítélettől mentes döntéseket kell hozniuk.

fotó: flickr/Narith5

Az AIA etikai bizottságának elnöke, Cornelius DuBois ugyanakkor elismerte, hogy a szövetség "nem diktálja" a tagságnak, hogy milyen munkát vállalhatnak el, hangsúlyozva, hogy "ugyanakkor az etikai kódexnek vannak pontjai, melyek arra bátorítják a tagságot, hogy elgondolkozzanak az etikai kihívásokon, amikor elfogadnak egy projektet vagy megrendelést. DuBois szerint az sem biztos, hogy egy építészt egyáltalán bevonnának a fal építésébe, hiszen az alapvetően mérnöki munka. A közel 3200 kilométer hosszú mexikói–amerikai határszakaszból 1040 kilométeren található már valamiféle elválasztó határzár, rendszerint egyszerű lemez kerítés. Megvannak a nyomós okai annak, hogy a határ egyes szakaszain miért nincs kerítés sem: sok helyütt köves, sziklás, sivatagos és egyenetlen talajon találkozik a két ország. Ide rendkívül körülményes lenne építkezni, és még annál is költségesebb, mint a jól megközelíthető, statikailag kiszámíthatóbb talajon. Ha Trump fala megépül, ahhoz 9,59 millió köbméter betonra lenne szükség – állítja az IB Times. Ami háromszor annyi, mint amennyit a Nevada és Arizona állam határán lévő, a Colorado-folyóra helyezett Hoover-gát falainak megépítéséhez használtak fel. Vannak persze más opciók is, például fal helyett ellenőrző pontok létesítése. Ilyen a Mariposa Land Port of Entry, ahol átléphetik a határt a gyalogosok. A bázis 2014-ben készült, el és tulajdonképpen erőd, melynek területe 20 000 négyzetméter. Vannak benne útlevél-vizsgálati helységek, egy nagy kert és egy esővizet újrahasznosító rendszer is. Forrás: Business Insider, CityLab, IB Times